1R116 zastava m-70 papers paper age

1992-ben kiadott papírok, lásd fotó.

Súly: 0.015 kg

Zastava M70

Zastava M70

Típus gépkarabély

Ország Jugoszlávia

Gyártó Zastava Arms

Alkalmazás

Alkalmazás ideje 1970-től napjainkig

Háborús alkalmazás Öbölháború, Délszláv háború, Enduring Freedom hadművelet, Iraki háború, Líbiai polgárháború, Szíriai polgárháború

Műszaki adatok

Űrméret 7,62 mm

Lőszer 7,62×39 mm

Tárkapacitás 30 töltényes kivehető ívtár

Működési elv gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű

Tömeg 3,7 kg

Csőhossz 415 mm

Elméleti tűzgyorsaság 620 lövés/perc

Csőtorkolati sebesség 720 m/s

Irányzék típusa állítható nyílt irányzék, kiegészítő foglalat szükséges optikai irányzék számára

A Zastava M70 egy 7,62 milliméteres gépkarabély, melyet a jugoszláv Zastava Arms fejlesztett ki. Az M70-est az AKM alapján fejlesztették ki, majd 1970-ben a Jugoszláv Néphadsereg rendszeresített gépkarabélya lett. Nemhivatalos jelölései a Yugo M70 vagy Yugo AK.

Történet

Jugoszláviában az AK gépkarabélyok helyi fejlesztése 1959 környékén kezdődött. Az első modellt, amit a Zastava szállított a hadseregnek csapatpróbára az M64-es gépkarabélycsalád volt mart tokkal, menetes puskacsővel, jugoszláv előággyal, gázszabályzóval a gránátvetőhöz és még néhány sajátossággal. Habár a fegyverek teljesítménye kielégítő volt, a hadsereg nem rendszeresítette őket.

1970-ben a Zastava még egy lehetőséget kapott, majd megkezdődött az AP M70 és M70A (Automatska Puška M70, M70 típusú gépkarabély) típusú fegyverek sorozatgyártása.

Mielőtt a fegyvert nagyobb mennyiségben kezdték volna gyártani, költségcsökkentő intézkedéseket hajtottak végre a gyártás során, többek között eltávolították a beépített zárakasztót, az adagolótömböt pedig áthelyezték. Ezen kívül a puskacső rögzítésének módján is változtattak; eredetileg a tokba kellett csavarni, ezt olcsóbb megoldással helyettesítették. Ezekkel a változtatásokkal gyártott fegyverek jelölése az AP M70B (fix tusával készült) és M70AB (aláhajtható válltámasszal készült) lett.

A korábbi típusokhoz hasonlóan ismét költségcsökkentő intézkedésekre volt szükség a nagyobb méretű sorozatgyártás beindulása előtt. Ezúttal a mart tokot 0,9 mm vastag préselt elemekből készült tokra cserélték, a tűzgyorsaság-szabályzót pedig az elsütő-szerkezethez adták. A jugoszláv jelölésük az AP M70B1 (fix tusa) és M70AB1 (aláhajtható válltámasz) lett.

Ezeket a típusokat is áttervezték, majd az eredményül kapott fegyvereket az AP M70B2 (fix tusa) és M70AB2 (aláhajtható válltámasz) jelöléssel látták el. Ezen fegyverek 1,5 mm vastag préselt acéllemezből készült tokkal és megerősített csővel készültek, hogy ellenállóbbak legyenek a gyakori gránátlövésekre. Ez a két modell lett a legnagyobb számban gyártott M70 típus, melyet széles körben alkalmazott a jugoszláv néphadsereg, majd pedig a délszláv háborúk alatt a harcoló nemzetek.

Az összes M70 típus rendelkezik gázszabályzóval a gránátlövéshez, a meghosszabbított előággyal, melyen három hűtőnyílás található, felpattintható nyílt irányzékkal, melyen foszforral, majd később tríciummal töltött világító részek is vannak, ezzel elősegítve a gyenge fényviszonyoknál történő célzást, puskacsövük pedig krómozatlan. A tűzváltókart az „R” (rafalna) állásra állítva sorozatlövés, a „J” (jedinačna) állásra egyeslövés módra állítható a fegyver.

Forrás: wikipédia