1J939 Bózsöny Ferenc ceramic wall decoration wall plaque

Bőzsöny Ferenc rádiós személyiség emléktárgya. Egyik oldalán Szűz Mária a kis Jézussal, hátoldalán karcolt felirat látható. Falra akasztási lehetőséggel rendelkezik. Feliratok: MARIA RADNA 1843 BŐZSÖNY FERI BÁCSINAK SOK SZERETETTEL KORNFELD ZOLITÓL 1970. XII.

Szélesség: 8.2 cm

Magasság: 14.3 cm

Súly: 0.166 kg

Bőzsöny Ferenc

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Bőzsöny Ferenc

A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele

A Csodák között élünk című könyvben

Koós Gyula felvétele

Született 1931. január 7.

Pécs

Elhunyt 2018. október 25.(87 évesen)

Budapest[1]

Állampolgársága magyar

Nemzetisége magyar

Foglalkozása nyelvész,

előadóművész,

tanár

A Wikimédia Commons tartalmaz Bőzsöny Ferenc témájú médiaállományokat.

Bőzsöny Ferenc (Pécs, 1931. január 7. – 2018. október 25.) magyar előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A Magyar Rádió hangja, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja.

Élete

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált, 1973-ban.[2]

A Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató sorozat,[2] amelynek során minden héten más-más magyarországi templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg, határon túli magyar templomok harangjait is. Több nevezetes személy temetését vezette le: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe helyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezette.[2] A 2000-es évek elejétől egészen 2011-ig, a budapesti M2-es metró állomásainak nevét mondta be.

Szakmai pozíciók

2007-ben

1973-tól tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Elnökségi tagja volt az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségének. Elnöke volt a Magyar Nemzeti Fórumnak, a Lezsák Sándor vezetésével, 2004. március 5-én, Veszprémben megalapított Mindszenty társaság 15 „alapító atyáinak” egyike. Nyugdíjazását követően a Központi Papnevelő Intézet rektora, Bíró László püspök meghívására az intézet retorikatanáralett.

Művei

A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében; ELTE, Budapest, 1975 (Nyelvtudományi dolgozatok)

A fehér szmokingos lovag. I. m. Reithauser Frigyes; szerk. Koltay Gábor, Bőzsöny Ferenc; Szabad Tér, Budapest, 2001

Aki a harangért szól… azaz Harangszótól a hangszórón át harangszóig, avagy Bőzsöny, azaz élyhangú érchegység a dumakanyarban”; Schöck Bt., Szekszárd, 2006 + CD-ROM

Sikerei, díjai

Magyar Rádió és Televízió nívódíja

1997-ben kapta meg a Kazinczy-díjat.[2]

A 2000. millenniumi esztendőben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért kiérdemelte Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntető elismerését.[2] Majd Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgárává választották.

Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2005)

Tiszteletbeli tengerész

Forrás: wikipédia