Ábrahám Rafael

Ábrahám Rafael
(Szombathely, 1929. június 11. - 2014. augusztus 28.)
festő, grafikus

1947-1951 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat.

1957-től 1962-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosítógrafika szakán tanult. Mesterei: Barcsay Jenő, Ék Sándor, Hincz Gyula és Kádár György.
Többször járt külföldi tanulmányúton (Anglia, Olaszország, Svédország). Szürreális hatású, montázstechnikára épülő litográfiáin és rézkarcain természeti és művi elemekből alkotott kompozíciókat (Mesterségek dicsérete sorozat, 1968).

A 70-es évek elején formai problémák foglalkoztatták, geometrikus és amorf alakzatokat állított szembe egymással (Mikrokozmoszok sorozat, 1970). A 70-es évek közepén etikai kérdésekre keresett választ (Diktatúrák, Chile, 1974, Eszmék és emberek, 1974, sorozatok).

Az 1980-as években élő és szervetlen anyagok mikroszkopikus vizsgálatával kezdett el foglalkozni (A természet formái, 1977, sorozat). Az így talált rendszereket aprólékosan kidolgozott, néhány motívumra redukált lapon ábrázolta. A 80-as évektől egyre inkább a geometrikus kompozíciók határozták meg művészetét.

Az 1990-es években nagyméretű, geometrikus olajképeket alkot. 1964 óta szerepelnek művei a világ grafikai kiállításain (Bécs, Bejrút, Kiotó, London, New York, Szófia stb.). Itthon többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tárlatain, a miskolci Országos Grafikai Biennálékon állította ki műveit. 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét művészeti díját.