Antal Éva

1955-ben születtem Füzesabonyban a mérleg jegyében. Képeim víziók és a valóság pillanatnyi hangulatának, élményeinek lenyomatai. Sajátos egyedi technikákat alkalmazok. Leggyakrabban akril spray-vel festek farostlemezre. A korlátok, szabályok felrúgásával hagyom, hogy a festék önálló eletet éljen az irányításom alatt. A másik szerelmem az enkausztika, ahol a maradandóság eszköze a viaszfesték ellentmond önmaga olvadékonyságának, tünékenységének. A viaszfestéket társítom olajpasztellel. Összeolvasztva viszem a vászonra, vagy farostra. Üvegfestékkel készült képeimre szintén jellemző, hogy nem hagyományos módon és nem üvegre festve készülnek, így zománckép hatásúak. Inspirációt a természet elemei - fa, víz, szél, tűz, kő és levegő - adják. Képeimet először 1995-ben zsűrizték, azóta rendszeresen szerepelnek csoportos és egyéni kiállításokon, Magyarországon és külföldön egyaránt. Tagja vagyok a Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesületének (Artists' Association - Satu Mare - The House Of Creation) 2007-ben az IRODALMI JELEN folyóirat decemberi számát a képeimmel illusztrálták: www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2007/2007 december/

"Bravúros technikai manírjaival a természet mindig megújuló ősburjánzását jeleníti meg és egy saját autonóm világot hoz létre. Csendéletei a természet szeletkéi. Virágos és növényi kompozíciói, épületei jellegzetesen egyéni hangulatot árasztanak, spirituális atmoszférát teremtenek friss expresszív elvonatkoztatott megjelenítéssel." (Szigeti Endre - esztéta) 

 "Mit mond nekem, személyesen nekem a kép, amit nézek? A hagyományos tájképfestő motívumai sorolódnak, ha leltárt kívánnék készíteni a képeken látottakról. Mégis, én szívesen látom úgy, hogy ezeknek a képeknek semmi közük a tájképhez, csendéletekhez. Számomra mindenekelőtt a csendről szólnak. A csendről, ami nem a némaságot jelenti, hanem a hangoknak finom összesimulását az emberben. Mintha a tenger morajlásának távoli zajában hallani lehetne a füvek növekedését, a levelek párájának vízcseppé koppanását egy falevélen, vagy a szél zúgását szikrázó déli fényben. Nem csupán lírai hatásként használom ezeket a hasonlatokat, valóban az elemek folyamatos jelenlétét érzem a képekben. Nem erőből és nem erővel dübörögnek, nagyon finoman megilletődötten, kis csodálkozással beszélnek a természeti erők, a tűz, a szél, a víz hatalmáról, és mint a természetben, ugyanúgy működnek ezek az erők az emberben belül. Használhatjuk persze ezeket a szavakat metaforaként, jelentésük azonos marad. Belső képek, álmok térképei lehetnek ezek a tájképek. Valami meditációs folyamat lenyomatai, hasonlóan a buddhista szerzetesek festményeihez, amelyeknél mind az alkotás, mind a befogadás folyamata egyformán fontos és a kép által, de attól függetlenül válik azzá. Pontos megfogalmazások ezek a lélekben működő folyamatokról, ahogyan pontosan szólnak a természeti erők energiáiról is. Lélek, természet, kint és bent, nyugalom és energia - végletek, amelyek bennünk a képek által egyesülhetnek." (Fábián Noémi - képzőművész, adjunktus - Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) 

 "Antal Éva számomra a színek királynője, a lélek és az érzelmek festője. Amikor rátaláltam, egyszerűen nem voltam képes elolvasni a képaláírásokat. Elbűvölve néztem a képeket, mint valami távoli, misztikus üzenetet. Próbáljátok ki! Ha jól csináljátok, beleláthattok, beléphettek egy különleges gyönyörű világba." (Nézsi Zsuzsa - költő)


A művész összes alkotása Alkotások a művésztől
Feltöltve: 2023. máj. 10. 08:49
23.000 HUF 62.89 USD