Balázs G. Árpád

Balázs G Árpád /1887-1981/
Mesterei: Réti István, Brömse, August. 1913-ban beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István volt a tanára. Az I. világháború kitörése után nem tudta tanulmányait folytatni. 1920-1924 között a prágai Művészeti Akadémia hallgatója volt, August Brömse osztályába járt. 1966: Szabadka város Októberi Díja; 1969: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1976: Forum Képzőművészeti Díj. 1959-től a Szerbiai Képzőművészeti Egyesület tagja. Több ízben dolgozott a nagybányai művésztelepen. 1925-ben Bécsben, Münchenben és Drezdában, 1961-ben Párizsban volt tanulmányúton. 1927-1941 között Belgrádban és Szabadkán élt, újságoknál dolgozott. 1930-ban csatlakozott az Oblik művészcsoporthoz. 1941-től 1947-ig Nagyváradon, majd Nagyszalontán, 1947-1957 között Szegeden rajztanárként, újságillusztrátorként dolgozott. 1957-ben hazatért Jugoszláviába, Horgoson és Szabadkán élt. 1920-tól kiállító művész. Legjelentősebb műveit a szociális érzékenység, az ábrázolt témák szimbolikus megjelenítése jellemezte. Prágai éveitől az 1930-as évek elejéig készült alkotásai a kubizmus, az expresszionizmus és a futurizmus hatását mutatták. Az 1930-as évektől műveiben felerősödött a szociális tematika, művészetében a realista ábrázolás a meghatározó. Az évtized második felétől a vajdasági nemzetiségek népszokásait, népviseleteit örökítette meg. Az 50-es évek végéig tematikája változatlan maradt, számos tájképet, enteriőrt, csendéletet is festett. Párizsi útja után sokszor ábrázolta a cirkusz világát.