Gy. Szabó Béla (Gyulafehérvári)

Gy. Szabó Béla (Gyulafehérvári Szabó Béla)
Gyulafehérvár, 1905 - 1985, Kolozsvár
Festő, grafikus. 1923-1927-ig Budapesten, a műszaki főiskolán tanult, majd visszatért szülővárosába,
ahol Reithofer Jenő szabadiskolájában tanult festeni. Eleinte autodidakta módon
tanult rajzolni, festeni, és sajátította el a fametszés technikáját Kós Károly bíztatására.
Csak később, 1936-tól tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Varga Nándor Lajos
volt a mestere. 1939-ben Kolozsvárra költözött és - bár több tanulmányutat tett Európában,
Kínában, Dél-Amerikában - élete végéig ott dolgozott. Eleinte készített tájképeket és
portrékat olajjal és pasztellel, de legjellemzőbb munkái a metszetek voltak, ahol a fekete
és fehér szín - már-már színesnek ható - árnyalataival éri el azt a hatást, amely stílusának
meghatározó eleme. Olajképei, pasztelljei, vízfestményei, metszetei, ceruza- és tusrajzai,
illetve albumjai szinte az egész világot bejárták, volt kiállítása Erdélyen és Budapesten kívül
Bécsben, Hollandiában, Észak- és Dél-Amerikában, részt vett 1954-ben a Velencei Biennálén.
1986-ban emlékkiállítása volt a Nemzeti Galériában. Munkásságáért Romániában
több magas rendű kitüntetést kapott, állami díjat, Kulturális Érdemrend 1. fokozatát,
Érdemes Mester díjat, és Franciaországban Liége város díszpolgárává avatták. Képeinek
nagy részét Szankon a "Gy. Szabó Emlékházban" őrzik, de több erdélyi és külföldi múzeumban
és közgyűjteményben vannak munkái.