PERCZ János

PERCZ János
fémműves, ötvös
(Budapest, 1920. augusztus 12.-Budapest, 2000. június 23.)


1940-1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, majd grafika szak; rajztanári diploma, mesterei: Varga Nándor Lajos, Bory Jenő, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1961: Munkácsy-díj. A Német Demokratikus Köztársaságban, Olaszországban és Ausztriában járt tanulmányúton. A II. világháború idején rövid ideig katonáskodva Nyugatra került, ahonnan 1945 őszén tért haza. Előbb a főiskolán befejezte tanulmányait, majd 1948-ig ugyanitt az ábrázoló geometriai tanszéket vezető Krocsák Emil, ill. a mozaikot oktató Fónyi Géza tanársegédje volt. Művészi pályáját grafikusként kezdte, a korai évekből több fametszete ismert. 1949-ben a Magyar Grafikusok Egyesületének tagja lett. 1948-1960 között ipariskolai rajztanárként kezdett fémtárgyakat készíteni. 1957-1960 között hét iparművészeti pályázaton vett részt, hat I., négy II., hat III. és egy IV. díjat nyert. Sikerei hatására 1960-ban szabadfoglalkozású iparművészként önállósította magát; 1958-tól ösztöndíjban részesült. ~ a magyar ötvösművészet és fémművesség egyik megújítója: számottevően kitágította a fémművesség formavilágát és méretbeli határait, művészete sok tekintetben a szobrászattal rokon. Művei - ékszerek, vázák, tálak, gyertya- és hamutartók, maszkok, kisplasztikának is felfogható figurális ábrázolások, fali applikációk, térelválasztó rácsok stb. - felszabadult fantáziáról, érett formakészségről tanúskodnak. Járatos volt a tűzzománc, különösen a rekeszzománc alkalmazásában; épületdíszítő vörös- és sárgaréz lemezdomborításai, kovácsoltvas kompozíciói monumentalitás iránti érzékéről vallanak. Érmei, plakettjei (Balaton-sorozat, Ady-sorozat stb.) is a műfaj legjobbjai közé tartoznak. Művészetére a primitív népek plasztikája és a gyermekrajzok naiv világa gyakorolt hatást, jellemzője a játékosság; munkássága e tekintetben élesen elüt a kortárs nagymesterekétől. Eleinte a rézlemez, később a vas lett művészetének alapanyaga; újdonságnak számítanak huzal-kompozíciói és borzolt felületű kazánlemezből készült, a szobrászathoz leginkább közelítő állat- és emberábrázolásai. A rajzhoz élete végéig hű maradt: szabadkézi vázlatai, grafikái szerves alkotórészei művészetének. Külföldön - kollektív tárlatok keretében - Brüsszelben, Moszkvában, Prágában, Stockholmban, Oslóban, Torinóban és Helsinkiben mutatták be műveit.

Mesterei: Varga Nándor Lajos, Bory Jenő, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond.

Egyéni kiállítások
1962 o Magyar Építőművészek Sövetségének székháza, Budapest
1964 o Janus Pannonius Múzeum, Pécs o Művelődési Ház, Komló o Művelődési Ház, Hódmezővásárhely o Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1968 o Magyar Akadémia, Róma
1969 o Műcsarnok, Budapest o Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa
1974, 1977 o Műgyűjtők és Műbarátok Köre, Budapest o Forradalmi Múzeum, Szombathely
1975 o Fővárosi Művelődési Ház, Budapest o Balaton Galéria, Balatonfüred o BM Központi Klub, Budapest
1976 o Műcsarnok, Budapest o Hörhammer G., Helsinki
1977 o Kék Kápolna, Balatonboglár o Művelődési Ház, Hajdúböszörmény
1978 o Magyar Intézet, Szófia
1979 o Gulácsy Terem, Szeged o Művelődési Ház, Mohács
1980 o BM Központi Klub, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások
1959 o 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1965 o 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1972 o Mai Magyar Iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest
1975 o Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest.

Köztéri művei
fémapplikáció (1959, Budapest, Gellért Szálló bárja)
Világtérkép (lemezdomborítás, 1960, Debrecen, vasútállomás kultúrvárója)
faldísz (fémlemez, 1961, Miskolc, Szakszervezetek Országos Tanácsa-székház)
faldísz (fémlemez, 1961, Budapest, Fővárosi Tanács kiállítóterme)
faldísz (fémlemez, 1962, Budapest, Aero Presszó)
térelválasztó rács (vas, 1963, Siófok, volt járási pártbizottság)
lépcsőházi térplasztika (vas, 1964, Budapest, Lágymányosi Óvoda)
Szózat-illusztráció (lemezdomborítás, 1966, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest)
kapudísz (vas, 1967, Debrecen, Vízügyi Igazgatóság)
megyetérkép és -címer (lemezdomborítás, 1967, Szombathely, Megyeháza)
ajtófogók (fém, 1969, Budapest, Fészek Klub, Budapest)
faldísz (lemezdomborítás, 1970, Miskolc, Szakszervezetek Országos Tanácsa-székház).

Művek közgyűjteményekben
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.