Novák András : "Szegedi Tiszapart"

FK3197

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 60 x 80
Készült: Olaj, Vászon
A kép Novák András (1936, Rákoskeresztúr) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Novák"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Hincz Gyula és Domanovszky Endre voltak a tanárai. 1962-ben végzett. 1963-tól szerepel rendszeresen különböző csoportos és egyéni tárlatokon. Első önálló kiállítását 1967-ben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. Ezen kívül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, Debrecenben, Csongrádon, Gyöngyösön, Szabadkán, Szekszárdon, Pécsen, Veszprémben, Szolnokon, 1973-ban a budapesti Képcsarnokban, 1991-ben a Mednyánszky Teremben állította ki munkáit. Gyakran szerepelt a Stúdió tárlatain, a szegedi Nyári Tárlatokon és Táblaképfestészeti Biennálékon, Dániában és Svédországban. Tanulmányúton járt Amszterdamban, Athénben, Párizsban, Stuttgartban, Dániában és az USA-ban. Mohácson sgraffitót, Sályban pedig freskót festett. Filozofáló, meditáló alkotásai arról vallanak, hogy a tudomány nyomán óriási mechanizmussá fejlődött civilizáció nem választhatja el a modern embert sem a természet ősi közösségétől. Rajzaiban több mestert is figyel - Nagy Balogh János, Hincz Gyula, Picasso jelenti számára az elérendő magaslatot. Színházi tematikájú képeket, háborús képeket, csendéleteket és aktokat festett. Díjak: Juhász Gyula-díj; a szegedi Nyári Tárlat munkajutalma; Szabadtéri emlékérem (Szeged); Pro Natura díj (Mezőtúr); Magyar táj magyar ecsettel díj; az V. Táblaképfestészeti Triennále díja; Szegedért emlékérem; a VI. Táblaképfestészeti Biennále díja. Munkáit a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (Műv. 1968/4, Sz.P.: 1987/6, Sz.P.: Műv. 1976/2, P.F.: Műv. 1979/10, SzF)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Hincz Gyula és Domanovszky Endre voltak a tanárai. 1962-ben végzett. 1963-tól szerepel rendszeresen különböző csoportos és egyéni tárlatokon. Első önálló kiállítását 1967-ben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. Ezen kívül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, Szegeden, Csongrádon, Szabadkán, Szekszárdon, 1973-ban a bp.-i Képcsarnokban állította ki munkáit. Mohácson sgrafittót, Sályban freskót festett. Filozófáló, meditáló művei arról vallanak, hogy a tudomány óriási mechanizmussá fejlődött civilizáció nem választhatja el a modern embert a természet ősi közösségétől. Rajzaiban több mestert is figyel, Nagy Balogh János, Hincz Gyula, Picasso jelenti számára az elérendő magaslatot. (Műv.-1968/4,1987/6, Sz.P.: Műv.-1976/2)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Hincz Gyula és Domanovszky Endre voltak a mesterei. 1962 óta önálló festőként dolgozik. Munkássága során murális pályázatokon vett részt, eredményeként két megbízást teljesített. Mohácson sgrafittót, Sályban freskót festett. Szegeden letelepedve első önálló tárlatát 1970 júniusában a Móra Ferenc Múzeumban rendezte meg. 1973 júniusában a Képcsarnok szegedi szalonjában volt önálló tárlata. 1975-ben a "11 szegedi festő" kiállításán vett részt. 1983 februárjában Csanyteleken rendezett kiállításon mutatta be alkotásait. 1984 júliusában Szegeden Önarckép címmel kiállítást rendeztek alkotásaiból, ahol 24 képét mutatták be. Filozofáló, meditáló képei a Tehetetlenség, 1970., A nagy kék fa, 1970., arról vallanak, hogy a tudomány nyomán óriási mechanizmussá fejlődött civilizáció nem választhatja el a modern embert a természet ősi közösségétől. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.; Szuromi Pál: Háborgó béke. Novák András gyűjteményes kiállítása. Művészet, 1987.6.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1962-ben végzett a Főiskolán, ahol Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendéke volt. Tanulmányúton a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Hollandiában járt. 1969 óta Szegeden él, 1974-től 1981-ig az itteni tanárképző főiskola tanársegédjeként dolgozott. Csoportos bemutatók mellett egyéni kiállításai voltak Budapesten, Szegeden, Szekszárdon, Kaposvárott, Csongrádon, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán stb., valamint a jugoszláviai Szabadkán (1971). 1978-ban elnyerte Szeged város Juhász Gyula-díját. - Konstruktív szellemben dolgozó, de a színek kifejezőerejére építő festő; kolorisztikus adottságai különösen jól érvényesülnek a tájfestés területén. Murális feladatokkal is foglalkozik.