1K843 large marked ceramic jug abbey - opatija 0.7 Liter

Hibátlan állapotú, nagy méretű, kézzel festett, mázas kerámia korsó, söröskorsó. Oldalán felirat: OPATIJA Alján jelzés, lásd fotó.

Szélesség: 11.5 cm

Magasság: 14 cm

Súly: 0.755 kg

Abbázia

(horvátul Opatija, olaszul és németül Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

A község (járás) települései

Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.

Fekvése

Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfaligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.

Nevének eredete

Horvát neve az opatija (apátság) főnévből származik, miként a magyar az azonos jelentésű olaszból.

Története

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.

1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.

1918-ig az Osztrák tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.

Forrás: wikipédia