Szoboröntödében cizellőrként dolgoztam. Egy öreg szaki mesélte a következő történetet, munka utáni sörözgetés közben.

A hatvanas években, Szukarno, Indonézia elnöke, magyarországi látogatását követően, több bronz szobrot is vásárolt hazai művészektől, elsősorban Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. A szobrok többnyire másolatok voltak, mint az idős szobrász Íjász című alkotása, amelynek eredetije, ma is a városligeti jégpálya bejáratát díszíti. A másolatot is az eredetihez készült gipszmintáról öntötték, és a tapasztalt kollégák cizellálták. Méretes ládát ácsoltak köré, hogy biztonságosan szállítható legyen Indonéziába. A vámosok jelenlétében a ládát lezárták, acél hevederekkel összefogták, s azokat annak rendje és módja szerint lepecsételték.

Dolgozott ott két jó barát. Szobrásznak készültek, de a „Világ-forradalom” eszméjét is magukénak érezték. A két ifjú tanúja volt az Íjász szobor készítésének, csomagolásának, és közben körvonalazódott a tervük.

Elrejtőznek a ládában, és egy nemzetközi kikötőben átszállnak egy Kubába induló hajóra, hogy csatlakozzanak Fidel Castro forradalmi mozgalmához. Tudták, a szobor a hétvégén kettőt alszik a műhelyben, és hétfőn indul hosszú útjára.

Megtették a szükséges előkészületeket. A pénteki fájront idejére már minden együtt volt az öltözőszekrényben. Szerszámok, katonai gyakorló ruha, néhány váltás fehérnemű, műanyag vödör, 20 liter víz, konzervek, rozskenyér, és szalonna. Arra egyikük sem gondolt, hogy a szalonnán fognak lebukni. Készítettek az útra egy-két könyvet is, és a Kommunista Kiáltvány spanyol fordítását, igazolványként a kubai elvtársak felé.

Hétvégére csak egy idős éjjeli őr maradt a portán korcs kutyájával. A portásfülkétől messze volt az öntödei csarnok, ahol a fiúk elbújtak. Óvatosságból megvárták, amíg elkezdődik az esti krónika a Kossuth Rádióban, amit a portás rendszeresen hallgatott. Nekifogtak a munkának. Az acélpántokat óvatosan lecsúsztatták a láda tetejét összefogó deszka hevederekről, és felfeszítették azokat. Ezek helyén kifűrészeltek néhányat a láda tetejét alkotó deszkákból. Az így kialakított nyíláson másztak be a szobor mellé. Előtte visszaugrasztották az acél ládapántot a két átfogó deszkára. A kivágott öt-hat deszkát belülről csavarokkal rögzítették. Minden tökéletesen sikerült, kívülről a láda sértetlennek látszott. A vámpecsétek is sértetlenek maradtak. Felváltva őrködtek, nehogy mindketten elaludjanak, és véletlen zajt üssenek, ha valaki megközelíti a ládát.

Hétfő hajnalban megérkeztek a szállítók. A portás bevezette őket az öntödei csarnokba, ahol várta őket a vámkezelt láda. A portás kutyája elkezdte szaglászni a ládát. A két bentlakó szagát ismerte, az nem volt szokatlan, de a finom magyar füstölt szalonna ínycsiklandó illata nyugtalanítóan hatott rá, és veszett ugatásba kezdett. Ez feltűnt a portásnak, és a szállítóknak egyaránt. Megvizsgálták a vámpecséteket, de minden érintetlennek nézett ki. Próbálták viccesen bagatellizálni a kutya ugatását, csitítgatták, de az nem tágított. Csak ugatott és acsarkodott kitartóan. Közben megérkeztek az üzem dolgozói, és az öntöde vezetője is. Megbeszélték a dolgot, és az volt az egybehangzó vélemény, hogy ez a viselkedés nem jellemző, az általában nyugodt állatra. Lehet, hogy macska, vagy patkány került észrevétlen a ládába, és arra reagál így a korcs. Semmiképp sem engedhető meg, hogy egy bűzlő tetem társaságában érkezzen meg Indonéziába a műremek. Végül a vezető kihívta a rendőrséget, akik célszerűnek találták odarendelni a vámhatóság embereit is. Levágták a pántokat, és felbontották Szukarno ládáját. Sem macska, sem patkány nem került elő, viszont találtak ott két megszeppent forradalmárt. A rendőrség emberei nagyon elégedettek voltak. Úgy érezték, elhárítottak egy potenciális politikai fiaskót. A kihallgatáson súlyos büntetési tételeket helyeztek kilátásba, ha nem fedik fel külföldi kapcsolataikat, de aztán valaki „fentről leszólt”. Annyira abszurdnak és gyermetegnek tartották a két fiatalember tervét, hogy egy komolyabb fejmosással megúszták.

Az alkotóművészet világában mindig történnek furcsaságok. Ezért is érdemes odafigyelni, kicsit utána járni, egy-egy műalkotás történetének, egy nekünk tetsző tárgy előéletének. Szemet gyönyörködtető művekben nincs hiány a Galéria Savaria termékkínálatában.

559fc2ab72f48-vizsla-kolyok-bronz-szobor-miniatura 519397e0746b8-parton-miniatura