Erzsébet Vaszkó - Margit Kovács: invisible - the first Hungarian spin art work by brilliant women artists!

Az ELSŐ igazán MAGYAR Spin Art műalkotás

A hirdetés, rokon a másikkal, Bálint Endre festményével. A két festőművész a magyar kortársművészet kiemelkedő alakja, nehéz sorsuk volt, véletlen lehet, hogy a haláluk előtti évben együtt voltak díjátadásukon, egymáshoz közel nyugszanak a Farkasréti temetőben, de festményeik bizton nem véletlenül voltak egy, szentendrei gyűjteményben.

A nagyközönség számára még „láthatatlan”, közelmúltban felfedezett olaj, farost festmény mérete 60 x 80 cm, a képcsarnokos kerettel 65 x 85,5 cm. Hitelesítése a hátoldalon: a dátumbélyegző 1970. májusi, „VASZKÓ E.” egyező a művésznő szignójával - 1-3. fotó.

A világban egyre inkább térhódító modern Spin Art művészeti irányzat a magyar közönség előtt jobbára még ismeretlen. Emiatt is kerülhetett megkésve elő e remekmű.

A festmény nézettsége elérte az 1.000-t. Nagy számban hozzáértő érdeklődők, gyűjtők, galériások, művészettörténészek láthatták az egyedülálló Spin Art műalkotást. Vaszkó kis szentendrei műhelyében nem volt e technikához eszköz. A korábbi tulajdonos információja megalapozott; a mű Kovács Margit korongján, annak segítségével készült, kinek múzeuma Szentendre nevezetessége. Egyetlen cáfolat sem érkezett sem a festmény elsőségére, sem a zseniális művésznők együttműködésére vonatkozóan.

A 60-as években született a Spin Art. Alfons Schilling (1934–2013) volt az atyja – 4. fotó. "Nem az van, ami a képen van, hanem az, ami mögötte van" volt jelmondata. Másrészt, Vaszkóra Paul Klee is hatott, kinek hitvallása: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz”. A „Láthatatlan” címadást Klee és Schilling adhatta, az első spin mű, amelyen láthatóvá vált a magyar trikolor is. A barna és fekete nemzetünk rosszabb, sötétebb napjaira utalhat. A cím jól beillik Vaszkó 1960-as éveinek képcímei sorába is (Nem látunk tisztán, Álom, Meditáció, …), s ahogyan mondta: „a művészetnek a korral egy tempóban kell lélegeznie”, emiatt készülhetett spin műve is.

Schilling művei magas árakon keltek el, pl.: a Dorotheumban 100.000 EUR körül – 5. fotó. Damien Hirst (1965-) a világ ma élő leggazdagabb festőművésze - 6. fotó. A 90-es években e technikával és formaldehidben úszó cápával, tehénnel, igazi lepkékkel is díszített alkotásaival, érdekes címekkel (pl.: „Gyönyörű, forgó záróizom”) lett világhírű. A Sotheby’s majd 1.300 alkotását adta el, beállítva az élő művész egy aukción elért világcsúcsát, s egy spinje átszámítva 544 millió Ft volt – 7. fotó. A másik leghíresebb aukciósház, a Christie’s hasonló sikerrel járt, több mint 700 művével. A másik mai Spin Art sztár, Ed Swarez (1969-) 10 éve még csomagkihordó autodidakta művész pályája is felfelé ível. Segédeikkel nem győzik az igényeket kielégíteni.

Vaszkóék művét együtt mutatom a két angol hasonló alkotásaival – 8. ,9. fotó. Swarez festménye átszámítva 288 ezer Ft, Hirstté 20 millió Ft volt. Legnagyobb galériáinkban a festőnő 8 művét aukcionálták, 300.000 és 1.200.000 Ft közötti kikiáltási árakon – 10. fotó. A közelmúltban 199.999 Ft-ért adták el on-line egy kisebb tájképét – 11. fotó. Láthatóan a műfaj árban is egyenértékű más modernekkel, legalább annyi időt, energiát, fantáziát és tehetséget igényel, mint pl. a geometriai elemeket ábrázoló. A magyar festőnő nem volt „festménygyáros”, mint az angolok. Életének legtermékenyebb éveiben dolgoznia kellett, mint korábban, tragikus sorsú festő bátyjának, mert függetlenségét nem adta fel az 50-es években, s így festőként nem tudott megélni. Anyagiak híján soha nem járhatott híres bécsi, müncheni, párizsi … külföldi festőiskolákba. Kevés alkotását többnyire múzeumaink és neves magángyűjtemények őrzik. A „Láthatatlan” az egyetlen Vaszkó festmény a műtárgypiacon, igazi kuriózum.

A műalkotások árképzése nem egzakt tudomány, mindenki találkozhat e téren extrém eltérésekkel is. Számos tényező közül a térben és időben változó alkotói elismertség, a mű „megejtő”, vagy más különlegessége, mint pl.: újdonsága, ezekkel is összefüggésben a piaci kereslet és kínálat lehetnek a legfontosabb szempontok. Tapasztalat, hogy magas árat on-line ritkán lehet realizálni, csak az – egymással is vetélkedő, tehetős vevőkörrel rendelkező - aukciós házak árainál szerényebb összegeken érdemes kísérletezni.

Az előbbiek, a mű „ELSŐSÉGE” és igazi „MAGYAR” volta, művészettörténeti jelentősége, az előzetes érdeklődés, a világhírű „társszerző”, a bemutatott árak, a ritkaság alapján a festmény több milliós becsértékű is lehet. Múzeumokba, közintézményekbe is ajánlható. A hazai és on-line viszonyokhoz igazítva, jelen kínálati ára mélyen alatta van értékének.

Vaszkó munkássága még kevéssé ismert mind a szakmában, mind a nagyközönség előtt, pedig a magyar konstruktív, progresszív, absztrakt és mint látjuk, a spin művészet fontos része.

A Láthatatlan nemcsak szép műalkotás, dísze lehet Önnek, de jó befektetés is. Szentendréről származik, az nem a művésznő „Védett” műve. Származása és eredetisége rendben lévő, arra garanciát vállalok.

Vaszkó Erzsébet (1902. Nagykikinda – Budapest, 1986.) híres festőművész

Trianon miatt menekült szülőföldjéről, Budapestre. Filozófiát hallgatott, majd 1929-ben Vaszary János tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Az Új Művészek Egyesülete kiállításán mutatkozott be, s lett tagja 1931-től, kiállított a Velencei Biennálén, az Alkotás Művészházban, az Ernst Múzeumban, a Csók Galériában is. Oly kritikusok méltatták, mint Lyka Károly és Elek Artúr. Tagja volt az Európai Iskolának (1946-48.) is. Az ötvenes években műszaki rajzoló, grafikus munkát kellett vállalnia. Keveset festhetett, s az általa rosszabbnak tartott műveit megsemmisítette, de megmaradt alkotásai kultúránk kincsei. A hatvanas évektől a szentendrei művésztelepen alkothatott és kísérletezett tovább. Ekkor született a tárgybeli festmény. 1980-ban a Szentendrei Grafikai Műhely tagja lett. 1983-ban retrospektív kiállítása volt Szentendrén. Ekkor jelent meg Hann Ferenc könyve róla, utána Lóska Lajosé. Váli Dezső szerint Vaszkó zseni volt. Kieselbach Tamás meghatározó válogatás kötetében is helyet kapott. 1985-ben érdemes művész lett. 1986-ban hunyt el. Műveit múzeumok őrzik, mint a Magyar Nemzeti Galéria (4 db), a Ferenczy Múzeum, az Első Magyar Látványtár, a Szombathelyi Képtár, a Xantus János Múzeum, és neves magángyűjtemények. 2007. év végén életmű kiállítása nyílt a Raiffeisen Galériában.

Kovács Margit (Győr 1902-Budapest 1977) világhírű keramikusművész

A társszerzőnek tartott Kossuth díjas, érdemes és kiváló művész múzeuma az ország nevezetessége. Szentendre Díszpolgára (1974).

Feledhetetlen művésznőink síremlékei egymáshoz közel, a Farkasréti temetőben vannak.

A „Láthatatlan” a mindig kísérletező, zseniális művészek együttműködésének eredménye lehet, amelyet tán csak egyfajta szórakozásnak szántak, kivételes tehetségükkel viszont újat, remekművet alkottak.