Eredeti etiópiai opál 2,3 karátos!

Az opálokat három nagy csoportra oszthatjuk, a nemesopálokra, a sárgás-vöröses színben játszó tűzopálokra, és a széles körben ismert és elterjedt közönséges opálokra. Kevesen tudják, hogy a világ legszebb opáljait a régen Magyarországhoz tartozó (ma Szlovákia) Vörösvágáson (ma Cervenica) bányászták. Sajnos ez a lelőhely a századforduló tájékán kimerült, a ma ismert lelőhelyek: Ausztrália, Mexikó, USA, és Etiópia. A legszebb, legértékesebb opálok Ausztráliában és Etiópiában találhatók.

A nemesopálok különlegessége az úgynevezett „opalizálás”, egy szivárványszerű csillogás, amely aszerint változik, milyen szögből nézzük. A nemesopálok közt két változatot különböztetünk meg: a fehér, vagy világos alapszínű fehér opálokat, és a ritkább fekete opálokat. Ezek alapszíne sötétszürke, sötétkék, sötétzöld vagy szürkésfekete. A mélyfekete egészen ritka. A világosabb opálokra Jellemző fényjelenség az opáleszcencia: rájuk nézve kékes fényudvar, fényjáték látható.

Az opál mindig tartalmaz valamennyi vizet, ez nemesopáloknál 5-10%. Idővel a kő elveszítheti a víztartalmát, ezért kiszáradhat, repedezetté válhat, csökkenhet az opalizálása. Ezt időlegesen lehet korrigálni, ha olajba, halzsírba, vagy vízbe áztatjuk. Ha azonban nedves vattában tároljuk, megelőzhetjük a kő öregedését, minőségének romlását. Az opál érzékeny a savakra és lúgokra, ezért ne viseljünk opál ékszert termálfürdőkben, lehetőleg minden zuhanyzás, kézmosás előtt vegyük le, hogy ne érintkezzen a tisztálkodó szerekben található vegyszerekkel. Az opál az anyakőzeten általában nagyon vékony rétegben található meg, és víztartalma miatt is sérülékeny, ezért az ötvösöknek nehéz dolguk van, ütésre, kalapálásra, hőre (befoglalásnál) töredezhet, sérülhet. Személyes tapasztalataim szerint igen kevés ötvös mester vállal solid (nemes) opál befoglalást, de természetesen ennek is vannak elismert szaktekintélyei, mesterei hazánkban.