"Ares" mythological bronze statue - large-scale work of art

"Arész" mitológia műalkotás: A háború és a felesleges vérontás görög istene

nagyméretű bronz szobor, 112cm magas, 32cm széles, 48cm hosszú, jelzett, márvány talpazaton, hibátlan állapotban.

Arész (ógörögül: Ἄρης), illetve római megfelelője, Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke. Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett hadat és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.

Története: Arész nem tartozott a jóságos istenek közé, hiszen féktelen és megállíthatatlan volt. Amint meghallotta, hogy a földön két sereg ront egymásnak, feltette harci sisakját és felpattant harci szekerére, amelyet két tüzet okádó fekete ló húzott. Kardjának félelmetes suhintása kiszámíthatatlan volt. Előre nem lehetett tudni, hogy melyik sereget ritkítja, hiszen ha Arész belerohant a csata sűrűjébe, akkor nem érdekelte semmi, amíg vér folyt. A harcosok vesztét éppúgy élvezte, mint bátorságukat. Ugyanakkor gyűlölte a rendet és békét, hiszen ezek akadályozták a háború kitörését, ezért támogatott mindenkit, aki meg akarta törni a rendet.

A harcokban kiszámíthatatlan volt, hol az egyik felet támogatta, hol a másikat. A harcokba elkísérték fiai: Deimosz, a rettenet és Phobosz az iszonyat megtestesítői. Harci kocsija előtt Erisz, a viszály és Enüó, a harctéri öldöklés istennői futnak. Mivel vak dühvel csapott bele minden harcba, gyakran alulmaradt főleg Athénéval szemben. Az a szégyen is megesett vele, hogy halandóval szemben maradt alul: a trójai síkon az argosziak vezére, Diomédész megsebesítette a hadak istenét, igaz, Athéné segített neki. Arész fájdalmában akkorát üvöltött, mintha tízezren ordítottak volna egyszerre, és dicstelenül, jajveszékelve iszkolt el a helyszínről.

Egyszer Héraklész is legyőzte. Talán legnagyobb szégyene az volt, mikor a két gigász ifjú, Ótosz és Ephilatész bezárta Arészt egy rézhordóba és 13 hónapig maradt ott, mikor Hermész szabadította meg börtönéből. Míg leláncolva raboskodott a hordóban a földön béke és rend honolt.

Magas és helyes férfiú volt, bár - katona módjára - kissé faragatlan. A szépség istennője, Aphrodité sem tudott neki ellenállni és 4 (vagy 5) gyermeket szült neki:

Deimosz

Phobosz

Anterósz

Harmónia

Erósz – a mitológia Erósz származását tekintve bizonytalan.

További gyermekei:

dölyfösségéről ismert Küknosz, akit Héraklész ölt meg egy párbaj során

Aszkalaphosz, orkhomenoszi király, aki Trója alatt halt meg

Oinomaosz, Harpiné nimfától született fia, Pisza királya

Pentheszileia, Ortréra nimfától született leánya, az amazónok királynője

A római mondavilágban Mars gyermekeinek tulajdonítják Romulust és Remust.

Rómában ezzel ellentétben a legnagyobb istenek közé sorolták, közvetlen Jupiter (Zeusz) után állt