Hegyi György

Hegyi György (Budapest, 1922. február 26. – Budapest, 2001. április 8.) magyar festő-, mozaik- és üvegművész. Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hegyi Budapesten született, Schönberger György néven. Apja a Vakok Intézetének igazgatója, anyja háztartásbeli volt. Már kisgyermekkorában rajzolgatott, apja és nagyapja műveit csodálta. Művészi vénáját nagybátyjától, Schönberger Armandtól örökölte. Az elemi iskola után az Abonyi utcai Zsidó Gimnázium tanulója lett, ahol a művészet és festészet iránti szeretete még jobban fokozódott. Érettségi után nem iratkozhatott be a Képzőművészeti Főiskolára a numerus clausus miatt. 1943-ban behívták munkaszolgálatra. Először Irsai István keze alatt kerül műterem közelébe. Irsai az egyik legismertebb reklámgrafikus az időben. Jaschik Álmos tanítványaként ismerkedett meg a különböző módszerekkel, eszközökkel: ceruza, pasztell, toll, akvarell, tempera, stb. További tanára, mentora Reichenthal Ferenc, akihez Hegyi első szentendrei élménye is kötődik. Szentendre nagyon fontos szerepet játszott egész életében. Később a szentendrei régi Művésztelep tagja lett, minden nyarat ott töltött. A háború alatti és utáni évek egyértelműen a fasizmus gyűlölete, az antiszemitizmus megvetése jegyében teltek. A munkaszolgálat Erdélybe sodorta, a szabadulás után Kolozsvárott telepedett le, ahol élete első nagyobb kiállítását rendezte 1946-ban. 1947-ben nagy válaszút elé érkezett. Anyja, öccse és húga kivándorolt Izraelbe, Hegyi György Magyarországon maradt. 1950-ben kötött házasságot Bíró Iván húgával. Ez után már a főiskolára is be tudott iratkozni. Innentől kezdve indult el egy olyan gazdag művészi karrier, amelyet sok különböző korszak (rajz, olajfesték, mozaik, üveg), rengeteg utazás és megannyi kiállítás jellemez.