Kaeszné Lukáts Kató

 alkalmazott grafikus(Jászkarajenő, 1900. április 15.–Budapest, 1990. január 12.) Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd 1925-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai osztályán, mestere: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő. 1959: Nemzetközi Könyvkiállítás bronzérem, Lipcse; 1980: érdemes művész. Eleinte különböző reklámgrafikai munkákat végzett, plakátokat, üzleti kártyákat, levélpapírokat tervezett, majd 1930-tól árucsomagolás tervezésére specializálódott. Folyamatosan dolgozott többek között az Altmann & Kühne, a Palmers, a Zwieback és a Del-Ka, a Boots & Co., a Koestlin és a Stűhmer részére. Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner Nyomda számára (takarékbetétkönyvek, oklevelek, szignettek stb.), a békéscsabai Tevan Nyomda, valamint a budapesti Hungária Könyvkiadó és Nyomda számára. Munkáit a népművészeti hagyományok tanulmányozásán túl erős dekoratív hajlam, stilizáló kedv, ornamentikateremtő készség jellemezte munkásságát, mely ízes mesélőkedvvel párosult. Előadásmódja olykor puritán egyszerűséget, a tipográfia törvényeit tisztelő fegyelmet tükröz. Mindezek a képességek magas mesterségbeli tudással párosulva avatják őt a magyar art déco kiemelkedő jelentőségű alakjává. Az iparművészet más műfajával is kísérletezett. Textilterveket rajzolt, tervezett intarziát, kisbútorokat, fatárgyakat. Építész, belsőépítész férjével együttműködve olykor annak munkáiba is bekapcsolódott (bútorfestés, kiegészítő darabok tervezése stb.). A háború utáni években tevékenysége kizárólag a tipográfia és a könyvtervezés területére korlátozódott (Gőgös Gúnár Gedeon, 1964; Ablak-Zsiráf, 1971). Hagyatékát az Iparművészeti Múzeum, Budapest őrzi. Mesterei: Helbing Ferenc, Haranghy Jenő

forrás:www.artportal.hu.