Papp Oszkár

Festőművész.

PAPP Oszkár festő, zománcművész
(Budapest, 1925. augusztus 11.–Budapest, 2011. augusztus 12.)


1942-1944: Örkényi Strasser István magániskolájában tanult, mestere: Bernáth Aurél; 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bencze László, Bernáth Aurél, Szőnyi István. 1944-től a Muharay-együttes tagja volt. 1947-1949 között a Dési Huber István népi kollégium titkára, majd igazgatója. 1947-ben a prágai Világifjúsági Találkozó-küldöttség résztvevője, 1948-ban a NÉKOSZ-együttessel Párizsban járt. 1950-1975 között az Országos Műemléki Felügyelőségnél, ill. annak jogelődjeinél volt falképrestaurátor. Jelentős szerepet játszott művészetszervezőként, az amatőr művészeti csoportok munkájának támogatójaként is. 1976-1980 között a Népművelési Intézet, 1980-tól a Művelődéskutató Intézet munkatársa. 1963-1984 között Európa számos országában járt tanulmányúton. 1965-ben a Pécsi Balett, 1971-ben a Radnóti Színpad számára tervezett díszletet. 1947-1983 között számos cikket publikált a képzőművészet, a művészeti nevelés, amatőr művészeti mozgalom témakörében. 1998-ban a Fiatal Művészek Stúdiója Herczeg Klára Alapítvány Szenior-díját kapta, 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A kortárs magyar művészet sokfelé tájékozódó, különböző műfajokkal, technikákkal kísérletező, különösen jelentős eredményeket a tűzzománccal elérő képviselője. Indulásakor az absztrakt-szürreális törekvések, a magyar festészet Kállai Ernő és Hamvas Béla szellemiségéhez való kötődés határozta meg szemléletét, később a természet organikus és strukturális rendjének kutatása érdekelte. Az ember és a természet kapcsolatát kívánta megragadni. A mikrovilág törvényszerűségeinek, a kristályok szerkezeti rendjének tanulmányozása vezette ahhoz a fölismeréshez, hogy a természetben egymás mellett létező - mikroszkopikus, makro-, ill. a természetes emberi látásszintnek megfelelő - rendszerek hierarchiája a világmindenségen belül fennálló s képi eszközökkel is rögzíthető összefüggéseket tételez fel. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa volt, a 70-es évektől készült - gyakran sorozatokban komponált - műveiben a kétféle világ szintetizálására vállalkozott.

Mesterei: Bernáth Aurél, Bencze László, Szőnyi István.



Egyéni kiállítások
1953 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1964 • Valóság Szerkesztősége
1965 • ÉKME Rózsa Ferenc Kollégium, Budapest • Bercsényi Klub, Budapest
1966 • Irodalmi presszó, Visegrád
1967 • Dürer Terem, Budapest
1968 • Csokonai Klub, Debrecen
1969 • Építők Műszaki Klubja
1970 • KERTI kultúrterem • Csepel Galéria, Budapest
1971 • MTA Kutatóintézet, Vácrátót • Galerie Kunstcentrum, Uppsala
1973 • Építők Műszaki Klubja, Columbia Egyetem, New York [Bálint Endrével, Veress Pállal]
1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1977 • Színház tér 1., Pécs [Veress Pállal] • Kassák Klub, Budapest
1979 • Templom Múzeum, Tokaj • Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár • Nagyatád [Veress Pállal]
1980 • Hajdúszoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló
1981 • Helikon Galéria, Budapest
1982 • Babits Mihály Megyei Művelődési Központ, Szekszárd • November 7. Művelődési Ház, Szeged
1983 • Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház, Budapest
1984, 1987, 1990 • Gulácsy Galéria, Budapest
1995 • Körmendi Galéria, Budapest
2001 • Vitában a történelemmel, Vigadó Galéria, Budapest • Körmendi Galéria, Sopron.



Kiállítások az adatbázisban:
•Vitában a történelemmel (2001)
•Párbeszéd a természettel (2002)
•Kollázsok és síkplasztikák - A Magyar Festők Társasága kiállítása (2004)
•Átvalósulások II. - Papp Oszkár kiállítása (2004)
•Papp Oszkár festőművész kiállítása (2005)
Válogatott csoportos kiállítások
1948 • Magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Világifjúsági Találkozó-kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
1968 • Zománc-szimpozion, Bonyhád • I. Országos Kerámia Biennálé, Pécs • Krúdy illusztrátorai, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1969 • Szürenon, Kassák Lajos Művelődési Ház, Budapest
1970 • Magyar képzőművészek kiállítása, Poznań • Łódż • Szczecin • Balatonboglári kápolnatárlat • R-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1971 • Új Művek, Műcsarnok, Budapest; No. 1. csoport kiállítása, Művész presszó, Szentendre • Kísérleti kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973 • Kopernikusz-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1976 • Tér-jel-forma, Vegyipari Egyetem, Veszprém
1977 • Magyar művészet 1945-1949. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • Fényes szelek nemzedéke, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1982 • Six peintres hongrois a l'Aéroport de Paris, La Galerie d'Art, Orly Sud, Párizs
1983 • Új művészetért 1960-1975, Bartók Béla Művelődési Központ • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1984 • A zománc, Vigadó Galéria, Budapest
1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1987 • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest
1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
1995 • Bernáth Aurél emlékkiállítás, Vigadó Galéria, Budapest
1996 • Szürenon, Vigadó Galéria, Budapest
1997 • Hamvas Béla emlékkiállítás, Szentendrei Képtár, Szentendre
1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, Kecskemét
2001 • Kortárs magyar zománcművészet 1960-1995, Millennium Szalon.



Illusztrált könyvei
Krúdy Gy.: Asszony a nagybőgőben, Budapest, 1955
Longosz: Daphnisz és Khloé, Budapest, 1975
Gijsen, M.: Télemakhosz falun, Budapest, 1976
Kästner, E.: Az eltűnt miniatűr, Budapest, 1976
Coster, Ch.: Thyl Ulenspiegel, Budapest, 1977
Heller, J.: A 22-es csapdája, Budapest, 1977
Bandello, M.: Rómeó és Júlia, Budapest, 1978
Homéroszi himnuszok, Budapest, 1981
Theophrasztosz: Jellemrajzok, Budapest, 1982.



Művek közgyűjteményekben
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.



Animációs film
Arcok mögött, 1971 (rend.: Vajda Béla, zene: Durkó Zsolt).



Irodalom
Frank J.: Kiállítási Napló, Élet és Irodalom, 1965. május 15.
Major M.: ~ művészete, Magyar Építőművészet, 1967/6.
Bencze L.: ~ grafikái, Kortárs, 1967/5.
Ungváry R.: ~ grafikái, Látóhatár, 1967/5-6.
Mezei O.: ~ világa, Művészet, 1969/6.
Frank J.: ~ Űrhajós ikonja, Műgyűjtő, 1971/3.
Frank J.: ~nál, Élet és Irodalom, 1971. július 16.
Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972
Mezei O.: ~ tűzzománcairól, Új Symposion, 1975
Frank J.: Naive, avantgarde, pop. Exhibitions by... ~, New Hungarian Quarterly, 1975/60.
Martyn F.: ~ és Veress Pál, in: Töredékek, Pécs, 1979
P. Szabó E.: ~, Művészet, 1981/12.
Lukácsy S.: ~Veronika-kendői, Új Írás, 1983/8.
Csapó Gy.: Közelképek, beszélgetések, Budapest, 1983
Frank J.: Nyugodt dinamizmus, Élet és Irodalom, 1995. augusztus 17.
Ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998
Ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.



(P. Szabó Ernő)

 www.artportal.hu

Papp Oszkár 1945 és 50 között járt a képzőművészeti főiskolára, mestere volt többek között Bernáth Aurél és Szőnyi István. Korábban részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a II. világháború után a népi kollégiumok szervezésében. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette. 1950-ben kizárták mindenhonnan, két és fél évtizedig abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatalnak.Kitanulta a tűzzománc technikát, sok ilyen képet is készített, köztük a Budapestet ábrázolót, amely a fővárosban, a Ferenciek terén az aluljárót díszíti. Több könyvet az ő zománcképeivel illusztráltak, így például az Európa Kiadónál megjelent Homéroszi himnuszokat. Papp Oszkár folyamatosan dolgozott, tavaly, a születésnapja alkalmából mintegy 40 kisebb festményből álló sorozatot állított ki a Budai Művészházban.

Rendszeresen írt kortársairól, kiállításaikról, mint például Lossonczy Tamás festőbarátjának 105. születésnapján, 2009-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításáról vagy Vígh Tamás szobrászművész alkotásáról, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről, több mint ezer zsidó gyermek megmentőjéről formázott, de gyakran írt a Donáth László vezette békásmegyeri evangélikus gyülekezet lapjába is.
Papp Oszkár életműve elismeréseként tavaly vehette át a Kossuth-díjat. Mint akkor az MTI-nek nyilatkozva ironikusan megjegyezte, „előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik". Felidézte, hogy az avantgárd művészeket hosszan eltiltották a bemutatkozástól, de 1965-ben kiállítást rendezhetett munkáiból a Bercsényi Kollégiumban, és ez életre szóló élménye lett. Hamvas Béla író, filozófus ugyanis elment a tárlatra, és azt mondta neki, hogy művei alkalmasak a meditációs munkához. Ez mélyen meghatotta, mert egész életében tiszteletben tartotta a természetet, a természetes folyamatokat, és képeinek megszületésekor hagyta, hogy az alaptéma e belső logika szerint alakuljon.

www.fidelio.hu