SOR TIBOR

ötvös
(Zombor, 1910. november 27.–Budapest, 1971. december 19.)

1936: Magyar Iparművészeti Főiskola, ötvös, érmész és zománc szak, mestere: Csajka István. 1958: brüsszeli Világkiállítás, III. díj. A modern magyar ötvöszománc egyik megteremtője, a kortárs magyar zománcművészet egyik előfutára volt. 1945 után az Első Nemesfémipari Szövetkezetben tervezőként dolgozott. 1950-55 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola rajz tanszékén tanított. Későbbiekben szabadfoglalkozású művész, de utolsó éveiben az Óra- és Ékszer Kereskedelmi Vállalat tervezője, ill. a Magyar Iparművészeti Főiskolán a zománcozás és a szakrajz tanára. Hagyományos ötvöszománc (pl.: sodronyzománc, ezüstrelief-zománc) díszű ékszerein, dobozain túl kísérletezett és úttörő teljesítményeket hozott létre pl.: a képzőművészeti igényű zománcfestészet területén (Kőműves Kelemen c. sorozata az 1936-os milánói világkiállításon). Munkássága során mindig törekedett arra, hogy művei a technikai igényességen túl tematikájukban, stílusukban tükrözzék, hogy alkotójuk magyar. Ilyen a "csanakos edény", a "magyar kancsó" vagy a János vitéz feldolgozása zománcos ékszeren.
Mesterei: Csajka István.