ZÁBORSZKY Gábor

ZÁBORSZKY Gábor
festő, grafikus
(Budapest, 1950. április 17.–)

1970-1974: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1974-1976: Magyar Képzőművészeti Főiskola-továbbképző grafikai és murális technikákban, mestere: Kádár György, Kokas Ignác, Kocsis Imre. 1977-1980: Derkovits-ösztöndíj; 1982: VI. Norvég Nemzetközi Grafikai Biennálé, a nemzetközi zsűri díja, Fredrikstad; 1995: Munkácsy-díj; 2006: A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díja; 2007-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 1980-tól a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, 1989-től 1995-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa. 1984-ben részt vett Gradóban a Grafika fémlemezről c. kongresszuson; 1989-ben a Kunstgewerbe Schule Basel és az Akademia Graz vendége volt; 1992-ben részt vett a budapesti IAPMA-kongresszuson; 1994-ben Bonnban dolgozott a város ösztöndíjasaként; 1995-ben a kyotói Nemzetközi Papír Szimpózium résztvevője volt. 1996-ban München város ösztöndíjasa, 1998-ban a Philadelphia University of the Arts vendége. Munkásságát a 70-es évek közepe óta a hagyományos műformák konvencióinak megkérdőjelezése, az újító szándék érvényesítése jellemzi. Korai grafikáinak hangsúlyos eleme volt a fotó, festményeibe föld-anyagok, homokfelületek épültek. A 80-as években egyre intenzívebbé vált a sík felülettől való elszakadás, a térbe való kilépés kényszere. Első, nagyméretű "állatfigurái" az 1985-ös Új szenzibilitás III. című kiállításon szerepeltek. A természetes és mesterséges anyagokból kevert, megformált domborművei, a teret szobrászi igénnyel birtokba vevő alakzatai a geometrikus formavilág és az organikus, sejtelmes, természetre utaló képzetek szintéziseként születtek meg. A 90-es években az arany és ezüst felületek műbe komponálása mellett érett mind hangsúlyosabbá a papír, és a papírmassza alapanyagként történő felhasználása. Az ezen matériából alakított reliefek és térbe helyezett műtárgyak egy-egy motívum (pl.: kapu) vagy gondolatkör által egységesülve sorozatokká, összefüggő kiállítási együttesekké rendeződnek. Művein magától értetődő természetességgel olvadnak egységbe a transzcendens, misztikus elemek, valamint a köznapiságra utaló, vagy valóságos tárgyi idézetek, az elvont fogalmi és a konkrét forma-vonatkozások. 1999-ben a Philadelphiai Művészeti Egyetem vendége volt. 2001-ben huszonötéves munkásságát összefoglaló könyv jelenik meg és 2002-ben retrospektív kiállítást rendez a győri Városi Művészeti Múzeum. 2004-ben a MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény épületében dolgozik. Itt készülnek az eddigi legnagyobb méretű papíröntvényei.

Mesterei: Kádár György, Kokas Ignác, Kocsis Imre.