Zugor Sándor

Zugor Sándor (1923-2002) festőművész
1923-ban született Boszniában. Családja, egy évvel születése után Székesfehérvárra költözött apja szüleihez. Középiskolai tanulmányait is a városban fejezte be. 1941-ben került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1946-ben végzett. Mesterei Szőnyi István és Varga Nándor Lajos. Főiskolai évfolyamtársai közül többen, Hantai Simon és felesége Bíró Zsuzsa, Reigl Judit, Bíró Antal külföldön telepedtek le. Több nyári főiskolai művésztelepen is részt vett. A főiskola után, 1947-ben Rómába kapott ösztöndíjat a Római Magyar Akadémiára. 1948 decemberében tért haza.
1950-ben több sikertelen szökési terve irányult Párizsba. A lebukást követően egy évig a veszprémi börtönben raboskodott, majd az ÁVO és a rendőrség felügyelete alá került. Reménysugár volt ezek után 1953-56 között, a nagymarosi és sárospataki művésztelepek világa. 1952-ben, a Nemzeti Grafikai Pályázaton első díjat kapott 18 darabból álló „A háború borzalmai” című sorozata.
1955-ben, a Képzőművészeti Alap I. Alkotóházában Sárospatakon együtt vendégeskedett Károlyi Amy, Weöres Sándor, Konok Tamás művészekkel. Károlyi Amy „Szökőkút” címen írta a neki ajánlott verset. Weöres Sándor „Zugor Sanyinak” című verse szintén 1955-ben született Patakon.
1956-ban elhagyta Magyarországot. Egy hónapig Bécsben tartózkodott, majd az Egyesült Államokban Clevelandben három hónapot töltött. Ezt követően telepedett le New Yorkban. Első műterméhez kb. négy év után jutott. A hatvanas években fejezték be a Bell telefon-laboratórium átépítését, amiben műteremlakásokat alakítottak ki. Zugor Sándor az elsők között kapott egy szép kétszintes műteremlakást. A Westbeth-nek keresztelt óriási ház, egész tömböt alkotott New York déli részén a Greenwich Village-ben, a Hudson partján. A házban négyszáz lakás volt, a lakók között kb. százötven festő, író, fényképész, táncos élt. A házban négy galéria működött, ahol képzőművészeti kiállításokat rendeztek. Zugor Sándor rendszeresen szerepelt ezeken a tárlatokon.
1970-ben, Zugor Sándor kezdeményezésére létrejött itt egy grafikai kísérletező műhely, melynek aktív direktora volt tizenöt évig, pár mecénás segítségével, kb. 25 taggal működött. Ebben az időben több grafikát készített Zugor Sándor. Érdeklődése már a főiskola idején megmutatkozott a grafika iránt, számos rézkarca és litográfiája megmaradt. Hozzájárult ehhez mesterének Varga Nándor Lajosnak személye, aki a grafikai tanszéket irányította.
New Yorkban évente rendeztek grafikai kiállításokat. Jó pár nemzetközi kiállításon is szerepelt a művészközösség. Zugor Sándor 1962-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. A Brooklyn College-ban, felsőfokú művészeti iskolában öt évig tanított kompozíciót és rajzot, s tíz éven át irányította az intézményt. Számos önálló és csoportkiállításon szerepelt szerte a világban. Első ízben 1968-ban látogatott haza. Magyarországon először 1989-ben mutatkozott be Dávid Lajos, Nónay Pál és Tar László festőművészekkel a „Magyar Festők az Egyesült Államokból” című kollektív tárlaton a Budapest Galériában. A Pesthidegkút Alapítvány Rudnay Termében 1995-ben, Eigel István festőművész, a barát, szervezte meg a munkásságát bemutató kiállítást. Elsősorban akvarellekkel szerepelt ezen az egyéni tárlaton.
2002-ben halt meg New Yorkban. Az első magyar avantgardista nemzedék örökösét látta benne Csorba Géza, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatóhelyettese, akik a magyar művészet modernizálásának és Európához kapcsolásának lehetséges útjait és formáit keresték és találták meg. Zugor Sándor festményein nyomon követhető a modern magyar hagyomány (pl. a Nyolcak vagy Bernáth és Szőnyi) öröksége mindvégig. Lényegét tekintve művészete egyéni és semmi máshoz nem hasonlítható erősen személyes stílus, jelentős, markáns, amelyben meghatározó szerepet játszik a feltétlen kvalitásigény. (Csorba Géza)
2001-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának ajándékozott 28 db festmény és grafika a sárospataki Alkotó Otthonban készült, 1955-ben. Ez az anyag egészült ki az idén, az Amerikai Egyesült Államokban festett olaj és akril képekkel, amelyek második felesége és testvére nagyvonalú ajándékaként gazdagítják a MNM Rákóczi Múzeuma Képzőművészeti Gyűjteményét.
Zugor Sándor élete, munkássága, leszámítva pár magyarországi kiállítását, ismeretlen a hazai közönség és szakemberek előtt. A MNM Rákóczi Múzeuma az áprilisban nyílt Zugor Sándor kiállítással kívánja a festőművész életművének egy szeletét bemutatni, az Amerikából hazaérkezett festmények, illetve a Rákóczi Múzeum gyűjteményeiben fellelhető alkotásokon keresztül. Mindenféleképpen hiánypótló a kiállításhoz készült kiadvány is, mivel eddig sem magyar, sem angol nyelven nem jelent meg róla összegző, az életrajzát és műveit bemutató munka.

Vámosi Katalin művészettörténész