Cs. Pataj Mihály : "Őszi táj"

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 33 x 45,5
Készült: Akvarell, Papír
A kép Cs. Pataj Mihály (1921, Békéscsaba) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Cs. Pataj"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Mű címe balra lent: Őszi táj A kép hátoldalán ceruzával dátum: 1941 A festmény üveglap mögött található.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay Gyula növendékeként. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor Lajos grafikai osztályán képezte magát. Ezután Szarvason dolgozott, itt tartózkodása során főként olajképeket, akvarelleket festett, számos fametszetet készített. Az alföldi táj és a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire jelentős hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A '60-as években Szegeden folytatott gouache-festészetben alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. Egyéni kiállítások: Derkovits Terem, Szeged, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Szarvas, Eger, Makó, Pécs, Szolnok, Szombathely, Székesfehérvár, Bologna, Luxemburg, Helsinki, Belgium, stb. 1967-ben szerepelt a Szegedi képzőművészek seregszemléjén a Magyar Nemzeti Galériában. 1968-1997 között rendszeresen kiállított a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1973-1997 között a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 1985-ben és 1987-ben a szegedi Táblafestészeti Biennálékon. Éveken át Szegeden a Tanárképző Főiskola művészpedagógusaként dolgozott, tanár, utóbb tanszékvezető volt. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja. Díjak: Honor Pro Meritis; Szegedért emlékérem; a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Alkotásait őrzi a békéscsabai Munkácsy M. Múzeum és a szegedi Móra F. Múzeum. (D.F.Zs.: Műv. 1965/2, V.L.: MŰv. 1970/5, SzZ-SzK, ML)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és rézmetszésre Varga Nándor L. grafikai osztályán képezte magát. Szarvasi tartózkodása során főleg fametszéssel és akvarellezéssel foglalkozott. Az Alföld tájai, valamint a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének fő ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A 60-as években Szegeden folytatott gouach-festészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Alkotásait összetett technikai eljárással alakítja ki. 1951 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon fametszetekkel, vízfestményekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt kiállítása. (SzZ-Szk, ML)

Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Fa- és linómetszéssel szintén a főiskolán, Varga Nándor Lajos grafikai osztályán ismerkedett meg. Évtizedekre nyúló szarvasi tartózkodása alatt főleg fametszéssel és akvarellek készítésével foglalkozott. Az Alföld tája, a Kőrös-vidék tanyavilága volt művészetének ihletője. Fametszeteire nagy hatást gyakorolt Buday György grafikalapjainak megismerése. A hatvanas évektől Szegeden folytatott gouasfestészetében a tipikus alföldi hangulatot igyekezett lírai módon visszaadni. Önállóan 1953-1974 között Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Szeged, Vásárhely, Budapest és Szabadka kiállítótermeiben szerepelt. Festményeit összetett technikai eljárással - a festéken kívül színes papír és staniol használatával - alakítja ki. 1971-ben a szegedi Művészklubban, a jugoszláviai Vajdaságban 1973-1974 fordulóján rendezett önálló kiállítást. 1983 februárjában az újszegedi szövőgyár kultúrtermében rendezett üzemi tárlatot. 1984 novemberében Salgótarjánban nyílt kiállítása. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1947-ben végzett Rudnay György növendékeként. 1951 óta vesz részt kiállításokon fametszetekkel, akvarellekkel és olajképekkel. 1962-ben a Derkovits Teremben volt önálló kiállítása. Szegeden él.

Szegedi festők
A Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula tanítványaként 1940 és 1947 között végezte. A budapesti és szegedi egyetemen művészettörténetet, régészetet és néprajzot hallgatott. Évtizedeken át a szegedi tanárképző főiskola művésztanára, majd tanszékvezetője. Oktatóként színelméleti kutatásokat végzett. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, valamint a Rudnay Gyula Baráti Társaságnak. Művésztelepek: Dömsöd, Szigliget, Hédervár, Zsennye Díjak, elismerések: Művészeti Lexikon (1967) Munka Érdemrend ezüst fokozat (1970) Szegedért Emlékérem (1995) Honor Pro Meritis (1996) Egyéni kiállítások: Békéscsaba (1956, 1969, 1977, 1979, 1933) Szeged (2-3 évenként) Hódmezővásárhely (1969) Szarvas (1953, 1982 ,1988, 1993) Budapest (1962, 1983) Makó (1976) Miskolc (1982) Szentes (1982, 1984) Keszthely (1985) Salgótarján (1984) Gyula (1984) Pécs (1989) Szombathely (1991) Székesfehérvár (1993) Veszprém (1994) Pozsony-Szlovákia (1974) Szabadka-Jugoszlávia (1974) Bologna-Olaszország (1976) Luxemburg (1984) Gronau Epe (1982) Witten - Németország (1983) Helsinki - Finnország (1990) Oberwart - Ausztria (1991) Zobrsel - Belgium (1992) Párizs - Franciaország (1999)

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1947-ben végzett Rudnay Gyula és Varga Nándor Lajos növendékeként a főiskolán, majd a szarvasi és a szegedi tanítóképzőben rajztanárkodott. 1963-tól 1980-ig a szegedi tanárképző rajz-tanszékének vezetője volt. Számos kelet- és nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Az ötvenes évek óta kiállító művész, eddig mintegy 100 kisebb-nagyobb egyéni tárlata volt. Gyűjteményes anyagát 1981-1982-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Múzeum, a szarvasi Tessedik Múzeum, a budapesti Pataki Galéria mutatta be; önálló tárlattal szerepelt Jugoszláviában, Olaszországban, Csehszlovákiában, Luxemburgban, és az NSZK-ban. - Összefogott szerkezetű, színkontrasztokra felépített művei sajátos festői energiával érzékeltetik az Alföld ipari és kulturális fejlődését, táji és népművészeti jellegzetességeit.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1940-47: MKF, mestere: Rudnay Gyula. 1970: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1995: Szegedért emlékérem; 1996: Honor Pro Meritis. A Rudnay Gyula Baráti Társaság tagja, a szegedi Juhász Gyula FT Rajz és Művészettörténet Tanszékének tanára, majd tanszékvezetője volt. Szegeden él. Nyugtalan alkatú, optimista szemléletű alkotó. Alapvetőnek tekinti a tárgyi, természeti inspirációt. Pályája elején realista látása konstruktív és expresszív formaelemekkel ötvöződött, míg az utóbbi évtizedekben inkább a kolorisztikus, expresszív felfogást képviseli. Ek: 1956: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1960: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1962: Derkovits T.; 1969: Móra F. M., Képtára, Szeged; Tornyai J. M., Hmvhely; 1974: Tessedik M., Szarvas; 1976: Bagno di Romagna, Bolgona; 1977: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1979: Gulácsy T., Szeged; 1981: Móra F. M. Képtára, Szeged; Gyermány G., Luxemburg; 1984: Szőnyi T., Miskolc; Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Képcsarnok G., Eger; 1988: József A. M., Makó; 1989: Ferenczy T., Pécs; 1990: Magyar Int., Helsinki; 1991: Móra F. M. Képtára, Szeged; Derkovits T., Szhely; 1992: Mészöly T., Szfvár; Zoersel (B) 1993: Munkácsy M. M., Bcsaba; 1997: Móra F. M. Képtára, Szeged; Szolnoki G., Szolnok. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1968-97: Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M. Képtára, Szeged; 1973-97: XX-44. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1985, 1987: Táblaképfestészeti b., Móra F. M. Képtára, Szeged; 1991: Kult. Közp. Zoersel (B); 1997: Szegedi festők, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged; Munkácsy M. M., Bcsaba. Irod.: D. Fehér Zs.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása Szegeden, MŰV, 1956/2.; Tamás A.: Pataj Mihály, Cs. kiállítása, Tiszatáj, 1964/12.; Dér E.: Pataj Mihály, Cs. Tiszatáj, 1968/5.; Vinkler L.: Gondolatok Pataj Mihály, Cs. festészetéről, MŰV, 1970/5.; Szuromi P.-Tandi L.: Szegedi festők, Szeged, 1997. (Sz. P.)