Szüle Péter : Gitáros lány

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 80 x 60
Készült: Olaj, Vászon
A kép Szüle Péter (1886, 1944, Cegléd, Budapest) alkotása.
Jelezve Balra lent "Szüle Péter"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a mesterei. Egy ideig Budapesten dolgozott, majd 1928-ig a szolnoki művésztelep tagja volt. Német- és Franciaországban, Itáliában, valamint Hollandiában járt tanulmányúton. Hollandiában Rembrandt művészete gyakorolt rá jelentős hatást. Rembrandti festői realizmussal előadott alakos képekkel (A tükör előtt, Templomban, stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa, és ilyen értelemben festett plein air képeivel szerepelt külföldi tárlatokon. Erőteljesen jellemzett portrékon kívül (Herczeg Ferenc, Wlassics Gyula, stb.) tájképeket, leginkább érdekes karakterfejeket, mély tónusú belsőségeket festett, tömör előadásban. 1923-ban és 1929-ben a budapesti Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben, (Kárpáthy Jenővel közösen) rendezett kiállításokat. 1920-ban kis állami aranyérmet és Halmos Izor-díjat, 1922-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Ernst-múzeum díját, 1925-ben a Szinyei-jutalmat, 1927-ben nagy állami aranyérmet, 1940-ben állami vízfestménydíjat kapott. Fontosabb alkotásai: A kártyavetőnél, Műteremben, Öreg asszony, Főkötős lány, A Zagyva áradása, Templomban). Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Éber, ML, Műv. 1966/9, Új Idők Lexikona)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadar, Ferenczy Károly és Balló Ede voltak a mesterei. Egy ideig Budapesten működött, majd 1928-ig a szolnoki művésztelep tagja volt. Német-, Olasz- és Franciaországban, valam. Hollandiában járt tanulmányúton. Hollandiában Rembrandt művészete gyakorolta reá a legnagyobb hatást. Rembrandti festői realizmussal előadott alakos képekkel (A tükör előtt, Templomban, stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa, és ilyen értelemben festett plein air képeivel szerepelt külföldi tárlatokon. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben, (Kárpáthy Jenővel közösen) rendezett kollektív kiállításokat. 1920-ban kis állami aranyérmet és Halmos Izor-díjat, 1922-ben a Szinyei Merse Pál Társaság Ernst-múzeum díját, 1925-ben a Szinyei-jutalmat, 1927-ben nagy állami aranyérmet, 1940-ben állami vízfestménydíjat kapott. Több művét a MNG őrzi. (Éber, ML, Műv. 1966/9)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán, Balló Ede, Zemplényi Tivadar és Benczúr Gyula voltak a mesterei. Tanulmányutakat tett Német-, Francia- és Olaszországban. Képviselve az állami és fővárosi gyűteményekben. 1909 óta állít ki. Alakfestésünknek a klasszikus nyomdokain haladó egyik vezető mestere. Egyszerű átélésekkel teljes művészete, amely nem elméletekre, hanem érzésekre utaló. A fény és árnyék misztikus játéka indítja, ebből fejti ki alakjait. Nem rabja a rajznak és a szín sem csábítja hatáskeresésre. Kevés arcképfestőnél érezzük, mint nála azt a többletet, amely ezt a műfajt művészetté emeli és élményszerűvé teszi. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban volt kiállítása. Számos díjat nyert. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - Irod.: Felvinczi Takács Zoltán: Szüle Péter. Bp. 1923; Dévényi Iván: Szüle Péter. Művészet, 1966. 9. sz.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő. Ferenczy Károly, Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak mesterei. Bp.-en és Szolnokon működött. Művészetére hatott a plein air festés is, de legismertebb képei inkább a Munkácsy-tradíció stílusjegyeit mutatják. Legerőteljesebb képei portrék. Életműve egyenetlen. 1923-ban és 1929-ben az Ernst Múzeumban, 1924-ben és 1934-ben a Műcsarnokban, 1940-ben Debrecenben (Kárpáthy Jenővel) nyílt kollektív kiállítása. Több díjat nyert. Számos műve (Nő fekete kalappal, Tükör előtt, Zagyvapart, Zsuzsánna és a vének, Varrás közben stb.) a Nemz. Gal. tulajdona. - Irod.: Felvinczi Takács Z.: Sz. P. Bp., 1923.

Művészeti lexikon I-II.
Budapesten végezte tanulmányait, u.o. és Szolnokon működik. Festői realizmussal előadott alakos képekkel (Tükör előtt, Templomban stb.) keltett feltűnést. Később a tiszta impresszionizmus felé fejlődött stílusa és ilyen értelemben festett sikerült plein-air-képeivel szerepelt tárlatainkon. 1920. a kis állami aranyérmet és a Halmos Izor-díjat, 1922. a Szinyei Társaság Ernst-múzeum-díját, 1925. a Szinyei-jutalmat, 1927. a nagy állami aranyérmet nyerte. 1923. és 1929. az Ernst-múzeumban, 1924. és 1934. a Műcsarnokban volt kollektív kiállítása. Nő fekete kalappal, Tükör előtt, Zagyvapart, Zsuzsanna és a két öreg és Varrás közben c. képei a Szépművészeti Múzeumban. Öregek, a Zagyva áradása, Műteremben és Zagyva című festményei a Fővárosi Képtárban vannak. - Irodalom: Felvinczi Takács (Bp., 1923).