Vecsési Sándor : "Nyergesi utca"

FKB397

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.

Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 60 x 80
Készült: Olaj, Vászon
A kép Vecsési Sándor (1930, Nyergesújfalu) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Vecsési"
A festmény jó állapotban van.  Keret: Ép
A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1949-54 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Fónyi Géza, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő irányításával. 1963-64-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának elnöke volt. Több nyugat- és kelet-európai országban járt tanulmányúton. Budapesten és Dömsödön dolgozik. 1964-től kiállító művész. Egyéni (Ernst Múzeum, József A. Színház, Csontváry Terem, Műcsarnok, Vigadó Galéria, Győr, Tata, Bonyhád, Hódmezővásárhely, Vásárosnamény, Gyönk, Sopron, Esztergom, Szolnok, Tapolca, Hercegszántó, Dorogi Galéria, Hatvan, Simontornya, Ráckeve, Nyergesújfalu, Szekszárd, Dömsöd, Ausztria, Moszkva, stb.) és csoportos (Havanna, Róma, Velencei Biennálé, Peking, Szófia, Ulánbátor, Phenjan, Prága, Moszkva, Párizs, stb.) bemutatókon szerepelt. 1954-től rendszeresen részt vett az országos tárlatokon, 1957-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, 1957-64 között a Stúdió kiállításokon, 1959-től a Szegedi Nyári Tárlatokon. Első korszakában (1955-1970) a történelemidézés portrékban, figurális kompozíciókban és sajátos levegőjű falusi-kisvárosi enteriőrökben öltött formát. A '60-as, '70-es évek fordulóján a paraszti életformaváltás keltette zűrzavar válságot okoz fejlődésében. Feladja az ideális falu vonzó, de időszerűtlenné lett mítoszát, ugyanakkor nem mond le azokról az erkölcsi értékekről, amelyeket a falu termelt ki a maga létében. Belső vívódásait kifejezendő, a periódus (1970-1978) reprezentatív műfaja a lélek zaklatottságát híven kifejező expresszív tájkép lett. Az 1980-as évek elejével kezdetét vette pályájának szintetizáló korszaka. Egyre határozottabb funkciót kapott festészetében az elvontság. Az általa művelt élménypiktúra a '90-es években a látomásos festészet irányába mozdult el. Díjak: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; Munkácsy-díj; a Balatoni Nyári Tárlat I. díja; a Szegedi Nyári tárlat festészeti díja; a Debreceni Nyári Tárlat nagydíja; Medgyessy-plakett; Tornyai-plakett, a Hatvani Tájképbiennále ezüstdiplomája; a szófia Nemzetközi Realista Festészeti Triennále I. díja; Érdemes Művész; a Hatvani Portrébiennále fődíja és aranydiploma; a Petőfi-pályázat festészeti díja; Kohán-plakett; a Művészeti Alap díja. Építő-díszítő feladatokkal is foglalkozik (sgraffito, freskó, secco). Műveit őrzi a Fővárosi Képtár, a Magyar Nemzeti Galéria, több vidéki múzeum, a drezdai Modern Galéria, a moszkvai Puskin Múzeum és a szentpétervári Ermitázs. (MÉ, D.F.Zs.: Műv. 1964/6, N.I.: Műv. 1987/8, N.I.: Műv. 1978/8)

Magyar festők és grafikusok adattára
Munkácsy-díjas érdemes művész. 1954-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Főleg paraszt témájú dekoratív fölfogású képeket fest a hódmezővásárhelyi iskola szellemében. Épületdíszítő föladatokkal is foglalkozik (Zalaegerszeg, Kiskunfélegyháza, stb.). 1964-ben az Ernst Múzeumban nyílt kiállítása. Azóta is rendszeresen kiállító művész. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Nagy Imre: Valóságról szólni igazat. Vecsési Sándor művészete. Művészet, 1987. 8.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1949-54 k. végezte tanulmányait. Tanítómesterei Fónyi Géza, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő voltak. 1959-61 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1965-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben az érdemes művész címet kapta meg. Főként paraszt témájú dekoratív felfogású alkotásokat fest a hódmezővásárhelyi iskola szellemében. Az emberről, a valóságról az igazat akarja festeni. Épületdíszítő feladatokkal is foglalkozik. 1964 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. Rendszeresen részt vesz a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. 1964-ben az Ernst Múzeumban volt kiállítása. (N.I.: Műv.-1987/8, MÉ)

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, Munkácsy-díjas. A Képzőművészeti Főiskolán 1954-ben végzett Bernáth Aurél és Fónyi Géza növendékeként. 1962-ben szerepelt a Velencei Biennálén, 1964-ben önálló kiállítása nyílt az Ernst Múzeumban. Állandó kiállítója a hódmezővásárhelyi telep tárlatainak. Művészetében a posztnagybányai és az alföldi iskola stílusa találkozott. Újabb művei egyénien stilizáló, dekoratív hangvételű kompozíciók. Több freskót és pannót festett (Orosháza, Zalaegerszeg, Kiskunfélegyháza).

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1954-ben végzett a főiskolán Fónyi Géza és Bernáth Aurél vezetésével. 1955 óta szerepel a művészeti életben, egyéni kiállítása 1964-ben az Ernst Múzeumban, 1974-ben a Műcsarnokban, 1975-ben Szekszárdon és Balmazújvárosban, 1976-ban és 1983-ban Nyergesújfalun, 1977-ben Dömsödön, 1978-ban a Csontváry Teremben, Hevesen és Kölesden, 1980-ban Dorogon, 1982-ben Hatvanban és Simontornyán, 1983-ban a Vígadó Galériában és Győrött volt. Szerepelt a Velencei Biennálén (1962), a Párizsi Ifjúsági Biennálén (1963), továbbá Bulgáriában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Svájcban, Nyugat-Németországban, stb. Egyéni tárlata volt Moszkvában. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1965-ben Munkácsy-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott; 1973-ban nagydíjat nyert a szófiai realista triennálén. A Tornyai-plakett (1967) kitüntetettje. - Elmélyedő komolyság, igazi gyötrődés, s minden emberi dolog értő, azonosulni kész vállalása jellemzi művészetét. Különösen érdekli a falu régebbi és újabb világa; szűkszavú, kevés motívummal dolgozó stílusa a legsemmitmondóbb látványban is tökéletes atmoszférát teremt és a valóság mélyére ás. Ujabban expresszív irányba hajlik festőisége, az irányzaton belül főként a kolorittal operál. Hat murális munkája került kivitelezésre.