Termékek
Összes kategóriában
részletes keresés
Ez a termék elkelt. Hasonló tétel kereséséhez használja a keresőt vagy tekintse meg a kapcsolódó hirdetéseket.

Csáki-Maronyák József – Csendes Balaton című festménye – 67.


Szeretné megtekinteni mennyiért kelt el?
Az eladási ár megtekintéséhez jelentkezzen be vagy regisztráljon.
Eladás ideje: 2021. jún. 24. 13:19

Garancia: 30 nap  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2021. február 16.
Termékkód: 3458828
Megtekintések: 375
Megfigyelők: 0
Ajánlatok: 5 ajánlat
Eladó adatai
 

Hellboy1 (545)   
Békés megye

Hitelesített felhasználó

Válaszadás: 100%-ban, 17 perc alatt
Pozitív értékelések: 99.66%
Utolsó belépés: Ma, 13:43
Regisztráció: 2019. augusztus 03.
Az eladó eredetiként jelölte meg az alkotást, amelyre 30 nap pénzvisszafizetési garanciát vállal. Az eladó állítása szerint az eredetiséget szakértő is megerősítette.
Téma:tájkép
Technika:olaj
Stílus:realizmus
Hordozó:fa
Legnagyobb méret:nagy (80 cm-től)
Szignó:szignózott
Állapot:korának megfelelő
Eredetiség:eredeti
Pénzvisszafizetési garancia az eredetiségre:igen
Eredetiségét szakértő megerősítette?:igen

Eladásra kínálom Csáki-Maronyák József (1910-2002) orosházi festőművész balatoni táj és életképét. Az olaj/farost festmény XX. század második felében készült, az 1948-ban alapított Képcsarnok Vállalat ragjegye a festmény hátsó oldalán fellelhető. A művész szignója a bal alsó részen szerepel. Kétrétegű modern, aranyszínű keretben van, üveg mögött. A képnek a nagyobb mérete és az üveg miatt tekintélyes súlya van. A fényképek az üveg miatt nem adják vissza a festmény valódi színeit, de ezért nem akartam a keretből kivenni. A kép azonnal falra akasztható állapotban van.

Téma: tájkép/életkép

Technika: olaj

Hordozó: farost

Kora: XX.sz. második fele

Szignó: van (balra lent)

Keret: Kétrétegű aranykeret, üveggel

Méret: 80 x 60 cm (keret nélkül)

Állapot: korának megfelelő

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, hogyha még van kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Amennyiben komolyan érdekli az alkotás, kérem bátran tegyen ajánlatot!

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Csáki-Maronyák József (Orosháza, 1910. – Budapest 2002.) Kossuth-díjas festőművész és rézkarcoló. Nagy mesterségbeli tudása tiszteletet parancsol, átsüt rajta Munkácsy Mihály expresszív realizmusa, a nagybányaiak természetszeretete, figurális ábrázoló készsége. Kolorizmusa talán az itáliai reneszánszból táplálkozik.

Életútja:

Egy nagycsaládos kéményseprő 13 gyermeke közül Csáki-Maronyák József hetedik gyermekként látta meg a napvilágot. Elemi iskoláit Orosházán végezte, de gimnázium akkor még Orosházán nem volt, így tanulmányait 1922-től a szegedi Baross reálgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányokat Budapesten folytatott a Műegyetemen (1928-29), majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1929-1934), itt Rudnay Gyula volt a mestere. Főiskolás évei alatt eljutott Bulgáriába, Párizsba, Münchenbe, friss diplomásként orosházi barátaival kerékpárral ment Nápolyba. Az 1940-es évek elején a kulturális minisztérium ösztöndíjának jóvoltából két nyarat Székelyföldön alkothatott. A kommunista rendszer magyarországi bevezetése után a Szovjetunióba is kijutott. Az 1930-as évek közepén szülővárosában dolgozott (1934-1938), 1945-től a Török utcai Művészeti Gimnáziumban (régies nevén: Szépmíves Líceum) tanított, majd ő lett az iskola igazgatója. 1949-ben bekerült a Magyar Iparművészeti Főiskolára, ahol alakrajzot tanított 1956-ig. 1956-tól önálló festőként, ahogy később mondták, szellemi szabadfoglalkozásúként alkotott. Életvitelszerűen Budapesten tartózkodott, nyaranként Tihanyban festett. 1954-ben nősült meg, Debrőczy Éva ruhatervezőt vette feleségül, házasságukból két leánygyermek született. Egyikük, Csáky-Maronyák Éva szintén festőművész.

Művészete:

1930-tól kiállítóművész. Életképeket, tájképeket, csendéleteket, portrékat festett. Erőssége volt az arcképfestés és a kolorizmus, mestere volt a lélektani portrék megalkotásának. Megörökítette a tudományos és közélet jeles egyéniségeit, köztük a SOTE rektorait, Horthy Miklóst, később Marx, Engels, Lenin, Rákosi Mátyás szerepeltek megrendelései közt, kortárs művészek közül ábrázolta például Móricz Zsigmondot, Kodály Zoltánt. 1951-ben rendezték meg nagy portré kiállítását, amelyért 1952-ben megkapta a Kossuth-díj kitüntetést.

Számos közgyűjteményben őrzik munkáit, köztük a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, sőt a torinói múzeum is vásárolt képeiből.

Szülővárosában a kortárs művészeti kiállító helyet róla nevezték el 2003-ban, ma Csáki-Maronyák József Galéria, Orosháza.

Egyéni kiállítások:

· 1931 – Nemzeti Szalon, Budapest

· 1948 – Fővárosi Népművelési Központ (Somogyi Józseffel)

· 1951 – Fényes Adolf Terem, Budapest

· 1960 – Csók Galéria, Budapest

· 1963 – Galéria Bars, Róma

· 1967 – Képcsarnok, Békéscsaba

· 1968 – Aba Novák Terem, Szolnok

· 1969 – Művészeti és Sportház Galéria, Szombathely

· 1972 – Petőfi Művelődési Központ, Orosháza; Mednyánszky Terem, Budapest

· 1973 – Művelődési Központ, Békéscsaba

· 1974 – Báthori Múzeum, Nyírbátor

· 1976 – Rudnay Terem, Eger; Medgyessy Terem, Budapest

· 1980 – Csók Galéria, Budapest

· 1981 – Vaszary Terem, Kaposvár

· 1982 – Ferenczy Terem, Pécs

· 1984 – Derkovits Terem, Szombathely; Általános Művelődési Központ (Moldován Istvánnal és

Szabó Vladimirrel), Kiskunhalas

· 1985 – Petőfi Művelődési Központ (Csáki-Maronyák Évával), Orosháza

· 1986 – Művelődési Központ, Kecel

· 1987 – Iskola Galéria, Budapest (Csáki-Maronyák Évával)

· 1989 – Csók Galéria, Budapest

· 1990 – Eger

· 1998 – Orosháza, Petőfi Művelődési Központ

· 1998 – Szt. György-templom (Mihály Gáborral és Somogyi Gáborral), Mezőhegyes

Csoportos kiállítások:

· 1950-1968 • 1-11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

· 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

· 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

· 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

· 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest

· 1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

· 1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest.


Társasági tagság:

· Képzőművészeti Alap alapító tag

· Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége alelnök

· Fészek Művészklub tag

· Művészeti Szakszervezetek Szövetsége vezetőségi tag

Díjak, elismerések:

· A Szinyei Merse Pál Társaság díja (1938)

· Kossuth-díj (1952)

· SZOT-díj (1970)


Csáki-Maronyák József 1910. március 11-én született Orosházán a Kistemplom utcában. Apja Maronyák József kéményseprő mester, Maronyák Gyula kéményseprő mester 13 gyermeke közül a hetedik. Anyja Csáki Julianna, aradi órásmester lánya volt, aki egyéves korában elveszítette édesapját. Csáki-Maronyák József 1922-ig Orosházán tanult – és mivel akkor itt még nem volt gimnázium -, tanulmányait Szegeden a Baross Gábor reáliskolában folytatta. Hídépítő mérnöknek készült, a fővárosi Műegyetemen akart tanulni. Gimnáziumi évei alatt sokat járt a Szegedi Múzeumba, amelynek képgyűjteménye nagy hatással volt rá. Akkoriban már sokat rajzolt és festett is – természetesen autodidakta módon. Gimnáziumi rajztanára felfigyelt rá; látva tehetségét és igyekezetét, ingyen tanította őt. Végzős gimnazista korában országos rajzversenyen László Gyula – a későbbi jeles régész – és Macskássy János – a későbbi neves grafikusművész – mögött harmadik lett. Érettségi után szüleinek tett ígéretét betartva beiratkozott a Műegyetemre, ahová egy évig járt. Addigra rájött, hogy a mérnökség nem az ő világa. A következő évben tanévkezdet után rajzaival és Galbács J. kéményseprő portréjával apja kíséretében beállított a Képzőművészeti Főiskola híres tanárához, Rudnay Gyulához. Rudnay látva a rajzokat azonnal felvette növendékei közé. Társai között ott volt a már említett László Gyula is. Így 1929-1934 között Rudnay tanítványaként keményen dolgozott és öt év alatt művészi és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Először nyilvánosan 1930-ban Budapesten szerepelt képe a Szinyei Fiatalok kiállításán, a Nemzeti Szalonban. Főiskolai évei alatt járt Bulgáriában, Döbrössy Lajos református lelkész misszionárius barátjával. Még főiskolásként jutott el a harmincas években Párizsba és Münchenbe is, ahol az európai festészet kiemelkedő gyűjteményeit csodálhatta. 1934 nyarán friss diplomásként két orosházi barátjával, Dr. Sós József orvossal és Dr. Ravasz György jogásszal kerékpáron elmentek Nápolyig és vissza. A 92 napos út nagy mély hatást gyakorolt rá. Az olasz múzeumok páratlan kincseit látva ébredt rá, hogy még sokat kell tanulnia. A tanári állás abban az időben nem volt könnyen elérhető. Csáki-Maronyák Józsefnek sem sikerült azonnal… Szerencsére szülei anyagi támogatását élvezve két éven át otthon gyakorolhatott; a maga elé kitűzött cél érdekében tanulmányok sorát festette. Első igazi állását a Fővárosi Ipartanodában kapta, óraadó beteghelyettesítő tanérként. A délutáni iskolai órák lehetővé tették, hogy délelőtt zavartalanul festhessen. Az 1940-es években megkapta a Kultuszminisztérium Székelyföldi Ösztöndíját, így két nyarat Erdélyben tölthetett. A második világháború, mint annyi kortársának, neki is éveket vett el életéből és alkotó tevékenységéből. Végül sok izgalom árán, komoly megpróbáltatásokkal és nagy szerencsével elkerülte a frontot és a fogságot is. 1945-ben szinte újra kezdte életét, és hatalmas energiával vetette bele magát az újjáépítés munkájába. Ekkor művészeti közéletünk egyik szervezője lett és a Művészeti Alap egyik alapítója is volt. 1951-ben rendezett nagy portrékiállítását – amelyben főleg kortárs művészek képmásait mutatta be -, 1952-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1945-től a Török Pál utcai Művészeti Gimnázium rajztanára, majd később igazgatója lett. 1949-1955 között az Iparművészeti Főiskola alakrajz tanára volt. 1955-től haláláig önálló festőként működött. 1954-ben vette feleségül Debrőcy Éva ruhatervezőt, aki kilenc éven át tanítványa volt. E szép házasság a korkülönbség és az előítéletek ellenére 48 éven át tartott, Csáki-Maronyák József 2002 januárjában bekövetkezett haláláig. Házasságukból két lány és hat unoka származott. Egyes művei közgyűjteményekbe kerültek. Őrzi képét a szolnoki Damjanich János Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a fővárosi Mezőgazdasági Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és Petőfi Irodalmi Múzeum, de a torinói múzeum is.

Csáki-Maronyák József átélve és látva százada eseményeit, nem volt túl nagy véleménnyel kortársairól. – Elmebeteg az emberiség – mondogatta csüggedten, hallván az újabb és még értelmetlenebb erőszakos és háborús híreket. Ennek ellenére szeretett élni, élvezte életét, egész élete során gyönyörködött a természetben, amellyel haláláig nem tudott betelni. Életélvezete nem a birtoklásra, hanem a megértésre irányult. Ez tette őt realistává. A szó hagyományos értelmében realista festő volt. Realizmusa nem a formák akár elnagyolt, akár fotografikus visszaadását, hanem az élet megismerését, megértését és elfogadását jelentette. Érdeklődése és életszeretete logikusan vezette őt a portré- és a tájképfestészet irányába. Portréi jellemrajzok – amelyek nem is mindig voltak kedvezők az alanyokra nézve -, tájképei feltűnés nélkül adták vissza a természet lágy harmóniáját. Művészetét munkaként fogta fel és úgy is tisztelte. Számára az anatómiai, a rajzi és a festészeti tudás alapkövetelmény volt – csupán technika – amelyből önmagában még nem következett az alkotás művészet mivolta. Szemében a művészi alkotáshoz az alkotó biztos mesterségbeni tudásra épülő embersége, emberismerete és tehetsége kellett. Éppen ezért tisztelte egész életén át a reneszánsz művészet nagy alkotóit. Fiatal korában hatott rá Paul Cezanne festészete is. Élete során számtalan portrét festett – megbízásokat teljesítve, passzióból, de kényszerből is; barátok, ismerősök, megbízók mellett világi és egyházi közéleti személyiségek – például a SOTE rektorainak portréit – képeit alkotta. Horthy Miklós és Rákosi Mátyás képmásait egyaránt elkészítette. Rákosi portréja utóbb árnyékként vetődött életére. Bírálói feledik azt a tényt, hogy kényszerből alkotta, a vele együtt a pártközpontba behozott Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pór Bertalan, Pátzay Pál és Konecsni György társaságában. Bár sokan állítják az ellenkezőjét, Kossuth-díját nem e képért kapra, hanem előző évi portrékiállításáért; erre figyelt fel Rákosi. Neki magának nem okozott gondot e kép alkotásának ténye, hiszen tudta jól, a világ nagy múzeumaiban a világ nagy gazembereinek képmásait őrzik – amelyet a világ nagy festői alkottak… Ez volt a dolguk. Munkásságára hatott baráti köre. Életét körülvették művész-barátai. Évtizedes barátságaik a szellemi és művészi fejlődés és a folyamatos önellenőrzés lehetőségét biztosították. E szűk baráti körébe tartoztak egykori tanártársai, Béres Jenő (1912 – 1981), Dudás Jenő (1900 – 1991), Sárközy Zoltán (1910 – 1983), valamint Szabó Vladimír (1905 – 1991) is. Tágabb baráti körébe kora sok jeles művésze tartozott – Pátzay Pál, Buza Barna… -, köztük olyanok is – mint Csók István -, akikre élete során mindvégig tanáraként tekintett. A rokoni szálak mellett életre szóló barátság fűzte Dr. Fehér Dezsőhöz és feleségéhez, néhai Dr. Ravasz Magdolnához. Műveltségét származása határozta meg. Főiskolás korában a Hársfa utcai Református Diákotthon pezsgő szellemi élete hatott rá. E környezetben természetes volt, hogy fiatalon Szabó Dezső írásait olvasta. Népi – alföldi paraszti – élet iránti érdeklődését egész életében megőrizte. Ismerte Sinka költeményeit, Kiss Lajos néprajzi műveit – de ismerte Illyés Gyula szinte minden írását. Élet során mindvégig kötődött Orosházához. Számára Firenze, Róma, vagy bármely művészetben gazdag olasz, francia város mellett Orosháza volt a világ közepe. A hetvenes években Padova főterén az Orosházáról elszármazott barátja és osztálytársa, Camporese Antal mély átéléssel azt mondta feleségének, hogy „de nagyságos asszonyom, olyan hely, mint Orosháza, nincs még egy a világon…” – és ezt mindketten komolyan is gondolták. Természetesen mindenki hű marad gyermekkora világához, helyszínéhez, emlékeihez, de festőművészt már az alföldi táj, a tágas síkság fényei, motívumai, a Tisza, Mártély… fogták meg egy életre – és az emberek. Orosháza mellett Tihanyhoz is ragaszkodott. 1933 óta üdült e félszigeten, 1947-től nyarait rendszeresen itt töltötte. Halásztelepi nyaralója második otthona lett. Ide – akárcsak édesapját – a horgászat is vonzotta. A nyugalom – amely akkor még létezett ott -, a víz és a felhők játéka, a pára, a tavasz és ősz színei ihlették balatoni tájképeit.

Garanciális feltételek

Garancia: 30 nap  

Fizetési opciók

Banki előre utalás
Készpénz

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1-3 munkanap
A feldolgozási idő megmutatja, hogy az eladónak a fizetéstől számítva mennyi időre van szüksége a tárgy becsomagolásához és feladásához. Ez alapján tájékozódhat a vevő, hogy a fizetést követően mikor várhatja a csomag feladását.
Személyes átvételGyula
Egyéb5000 - 10000 HUF
Külföldi szállítás
Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.


Mások ezeket keresték még