FK/063 - Felekiné Gáspár Anni – Nagytétényi ebédlő

Eladásra kínálom Felekiné Gáspár Anni 1902-1992) Nagytétényi ebédlő című csodálatos olaj/vászon enteriőr festményét, amely valamikor az 1960-70-es évek környékén készülhetett. Könnyed, színgazdag, elbűvölő enteriőrt ábrázol a művésznő, amire jó ránézni és beleképzelni magát a nézőnek. Bár a festőművészt a szocreál stílussal azonosították, mégis ez a festmény bizonyítja, hogy ez nem teljesen igaz. A művész szignója a kép bal alsó részén található. Kétséget kizáróan eredeti alkotás. Aranyszegélyes, mély fehér keretben van. A kép azonnal falra akasztható állapotban van!

Téma: enteriőr

Technika: olaj

Hordozó: vászon

Kora: 1960-1970 között

Szignó: van balra lent)

Keret: aranyszegélyes, mély fehér fakeret

Méret: 60 x 50 cm keret nélkül), 70 x 60 cm kerettel)

Állapot: korának megfelelő, falra akasztható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, hogyha még van kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Amennyiben komolyan érdekli az alkotás, kérem bátran tegyen ajánlatot!

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Felekiné Gáspár Anni Budapest, 1902. - Budapest, 1992) Munkácsy-díjas festőművész. Festészetének fő témája az enteriőr, portréit, életképeit, csendéleteit leíró-elbeszélő előadásmód jellemzi. Budapesten született Gáspár Bernát nyelvtanár és Goldstein Róza gyermekeként izraelita vallású polgári családban. Gyermekkorában Miskolcra költöztek, ahol édesapja nyelviskolát nyitott. Az első világháború idején családjával ismét a fővárosba költözött. Tanulmányait 1916–17-ben a Fővárosi Iparrajziskolában végezte. Első férje Gondos Jenő 1900–1945) textilkereskedő volt, aki munkaszolgálatosként életét vesztette. A nyilas rémuralom során bujkálni kényszerült. A második férjét, Feleki Rezső operaénekest, a Dohány utcai zsinagóga későbbi főkántorát, a háború során ismerte meg. Huszonöt évig dolgozott irodában, utána 1943–44-ben Örkényi Strasser szabadiskolában Bernáth Aurél korrigálta a munkáit. 1948–49-ben az Elektromos Művek szabadiskolájában képezte magát tovább, itt Börzsönyi Kollarits Ferenc és Novotny Emil Róbert voltak a mesterei, de Breznay Józseftől is tanult. 1946-ban rendezte első egyéni kiállítását. 1950-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták az I. Magyar Nemzeti Kiállításon Készülődés május 1-jére és Füttyös kalauznő című, a szocialista realizmus vagy „szocreál” sematikus stílusában alkotott képeiért. Az 1950-es években a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a szocialista országokban rendezett csoportos tárlatokon szerepelt műveivel. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott az I. Magyar Nemzeti Kiállításon Készülődés május 1-jére és Füttyös kalauznő c. képeire. Említett - szelíd és szolid, kismesteri szintű, tisztesen megfestett - képeitől függetlenül a szocreál fogalmával azonosítják festészetét.

Egyéni kiállítások:

1946 • Arad

1955 • Csók Galéria, Budapest

1973 • Nagytétényi Kastélymúzeum, Nagytétény

1974 • Fényes Adolf Terem, Budapest

1977 • Békéscsaba

1980 • Benczúr Terem, Nyíregyháza

Válogatott csoportos kiállítások:

1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest • továbbá Moszkva • Berlin • Varsó • Bukarest • Szófia magyar kiállításai.

Díjai:

1950 - Munkácsy-díj II. fokozat