ZOÓ JÁNOS (1822-1897):Hölgy portré 1872. olaj-vászon 70x56 cm festmény

Köszönöm, hogy megtekinti az általam kínált művészeti alkotást, amely saját gyűjteményemből való.
Amennyiben fontos Önnek a megbízhatóság, az ár/érték arány, az igényes megjelenés és az alkotás eredetiségére szóló garancia kérem tekintse meg kínálatomat és válasszon belőle.

Zoó János (1822-1897): Hölgy portré 1872.

Olaj-vászon festmény, amely 1872. évben készült, amikor Zoó János Szentesen iskolaigazgató lett.

Méret: 70 x 56 cm keret nélkül, kerettel együtt 90x 76 cm.

A festőművész születésének idén nyáron van a 200. évfordulója, a festmény pedig pont 150 éves !

Zoó János publikált, fellelhető festménye ezenkívül csak egy darab van az országban ! Szentesen a Református Egyházközösség tulajdonában. A festmény Kiss Bálint szentesi református esperest ábrázolja, amely 1881-ben készült.

Eredeti alkotás, festmény hibátlan korának megfelelő (150 év) , eredeti keret restaurálásra (újra aranyozás) szorul. Saját gyűjtemény.

Csak személyes átvétel az alkotás értéke és állapota érdekében.

Személyes átvétel Kecskeméten vagy előzetes megbeszélés alapján
Budapest, Kossuth tér, vagy Szolnok, Dunaújváros, Szeged, Bács-Kiskun
megyén belüli település hétvégén (péntek délután-szombat-vasárnap) saját
házhoz szállítás.

Életút:

A festőről több információ (ahol a festmény is látható, mint a művész alkotása):

Zoó János festőművész | Reformáció (gov.hu)

Egyszerű szentesi zsellér családban született. Húsz éves korától a szintén szentesi származású ifj. Kiss Bálint (1802-1868) festőművész, a Nemzeti Múzeum képtárának őre mellett dolgozott, aki megtanította a festés mesterségének alapjaira.

Tehetségét jól mutatja, hogy a Pesti Műegylet 1846. évi tárlatán két csendéletét kiállították. Művészi pályáját a szabadságharc töri meg. Damjanich seregében harcol tüzér őrmesterként. Világos után visszakerült Pestre, ahol 1852-ben belekeveredett a Noszlopy Gáspár-féle, a császár elfogására szerveződő összeesküvésbe. Ennek lelepleződése után várfogságra ítélték. 1854 tavaszán amnesztiával szabadult, majd néhány évi vándorlás következett, [1] először Pestre, majd Bécsbe került. [2]

Az 1860-as években szülővárosában Szentesen telepedett le, és mint fényképész és festő igyekezett megkeresni kenyerét. Később az ún. vasárnapi iskola tanára lett, rajzot és szépírást tanított. Az iskolát 1872-ben iparos és kereskedő tanonciskolává szervezték át, és igazgatójává nevezték ki. Az igazgatói teendők mellett 20 éven át ő tanította a rajzot és szépírást a polgári leányiskolában és a gimnáziumban.

Nem hagyott fel a festészettel sem. Ifjabb Kiss Bálint nyomán elsősorban történelmi témájú festményeket készített. Ezek közül legismertebbek a Kufsteini várban és a Hygia című. Említést érdemel, hogy az egyház felkérésére 1881-ben megfestette mestere édesapjának, Kiss Bálint (1772-1853) tudós református esperesnek a portréját, amely a lelkészi hivatalban ma is megtalálható. [1]

Zoó János 1871-ben a Szentesi Lapok első számában közli, hogy „fényképfölvételi helyiségét ideiglenesen Jóo Károly ref. kántor úr udvarában rendezte be". A következő év tavaszán arról értesülünk, hogy „fényképészeti irodát" nyitott „Ónody Sándor úr kaszinóval átellenes házában". [2]

A Zoó János által készített fényképekből egyetlen darabot ismerünk, mely Hankó László albumaiban őrződött meg. Ez a látogatójegy nagyságú női mellkép feltehetően 1871-72-ben készült. Beállítása és technikai kivitele művészi és szakmai felkészültségről vall. Szentesen hunyt el, gondozott sírja a református középtemetőben található.