Kondor Béla - Ipar Forradalom című festménye


5.900.000 HUF 13,670.89 USD

Garancia: örökös  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2022. június 04.
Termékkód: 4349728
Megtekintések: 388
Megfigyelők: 0
Ajánlatok: 0 ajánlat
Eladó adatai

moringo (196)  
Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Hitelesített felhasználó

Válaszadás: 100%-ban1 óra alatt
Pozitív értékelések: 100%
Utolsó belépés: Ma, 07:21
Regisztráció: 2015. november 01.
Miért választják a vásárlók a Galéria Savariát?
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek
Az eladó eredetiként jelölte meg az alkotást, amelyre örökös pénzvisszafizetési garanciát vállal. Az eladó állítása szerint az eredetiséget szakértő is megerősítette.
Téma:egyéb téma
Technika:vegyes technika
Hordozó:fa
Legnagyobb méret:közepes (80 cm-ig)
Szignó:szignózott
Eredetiség:eredeti
Pénzvisszafizetési garancia az eredetiségre:igen
Eredetiségét szakértő megerősítette?:igen

A festmény adatai:

Technika: aranyfüstlemez, vegyes technika farostlemezen

Méret keret nélkül: 34 x 48 cm

Méret kerettel: 43 x 57 cm

A Kondor Béla festményeim a nyírbátori Báthori István Múzeumban lévő – és a Garancsi gyűjteményből adományozás révén oda került – négy Kondor Béla festménnyel a legteljesebb kompozíciós, stílusbeli, anyaghasználati, ecsetkezelési, és technikai hasonlóságot mutatják! A négy általam személyesen tanulmányozott Garancsi-féle Kondor festmény – A Tanító (1965), a Szerelmesek (1957), A pilóta álma (A repülős álma) és a Suszter (Lajos bácsi) (ez utóbbit annak idején magam is meg akartam vásárolni,) – a legteljesebb hasonlóságot mutatják a saját Kondor Béla festményeimmel a fentebbi területeken!

Mivel Garancsi úr mellett én is jelentős Kondor-gyűjteménnyel rendelkezem, ezért a Garancsi gyűjtemény darabjainak a Báthori István Múzeumba való megérkezése után felvettem a kapcsolatot a múzeum igazgatójával dr. Báthori Gábor úrral és egy egyeztetett időpontban személyesen is módom volt tanulmányozni a Garancsi gyűjteményből származó említett Kondor Béla alkotásokat. A személyes tanulmányozás során a fentebbi következtetéseket lehetett levonni.

Kondor kreativitása, és düreri színvonalú grafikai tanulmányain csiszolódott figurativitása egyetlen hamisító által sem utánozható! Rendkívül primitív hamisítványok időnként jelennek meg, de a súlyos „merényleten” kívül, amit az ízlés ellen elkövetnek, más hatásuk nincs. Magyarán, átlagos érzékkel rendelkező szemlélő is képes különbséget tenni egy eredeti és egy hamis Kondor kép között. Kondor Béla stílusa csak rá jellemzően egyedi, semelyik stílusirányzatba nem sorolható be. Éppen ezért roppant nehezen utánozható még tökéletlen módon is.

Kondor Béla a képzőművészet mellett más művészeti területeken is aktív tevékenységet fejtett ki! Mint ahogyan az többször előfordul a kiemelkedő érzékenységgel és kreativitással bíró művészek között, átlag feletti képességeik nem „csupán” egyetlen művészi területen törnek utat maguknak.

Kondor komoly érzékkel bírt a zenéhez, s rendkívül mély szenzibilitásról, emberismeretről és beleérző-képességről tanúskodnak a versei és írásai! Kondor Béla tehát az mellett, hogy a magyar képzőművészet egyik legeredetibb, legszimbolikusabb alkotásokat teremtő, legegyénibb és legöntörvényűbb, – egyben pedig egyik legzseniálisabb, – képzőművésze, festője, grafikusa és rézkarc-művésze volt, ez mellett irodalmi alkotásai is kiemelkedőek! Ahogyan Kassák is legalább olyan jelentőségű művészi hagyatékkal ajándékozta meg az utókort irodalmi téren, mint amely a konstruktivista festményeiben manifesztálódott. Az egy más kérdés, hogy egy adott művész irodalmi munkássága az anyanyelvbe ágyazottsága miatt sokkal limitáltabb univerzalitással bír, mint a képzőművészet sokkal internacionálisabb, sokkal inkább mindenki számára érthető, és átélhető területén megvalósult alkotásai.

Kondor a képzőművészet és az irodalom mellett mély érdeklődéssel fordult a társadalom és a történelem nagy problémái, összefüggései felé is. Már a főiskolai diplomamunkája jelezte, hogy a népmozgalmak, a felkelések, a forradalmak mindig is érdeklődésének az előterében álltak. A Dózsa-féle parasztfelkelés több alkotásának inspirálója volt. Az a tény, hogy 1956-ban a diplomamunkájában ezt a témát ragadta meg, sokkal inkább tulajdonítható az aktuális forradalmi helyzet Kondor általi érzékelésének, a pár hónap múlva kitört forradalom művészi előérzetének, mint a több évszázaddal korábbi történelmi események feldolgozására vonatkozó általános szándéknak.

A művész rendkívül szenzibilis lelke érzékelte már főiskolás korában, a társadalom minden rétegében egyre csak gyűlő, halmozódó, egymásra rakódó rétegeit annak a lefojtott feszültségnek, amely 1956 forró őszének világtörténelmi jelentőségű társadalmi robbanásához vezetett. A Rákosi diktatúra irracionális hatalom-mániája, és a társadalom minden szegmensét maga ellen hangoló provokatív arroganciája miatt olyan mennyiségű társadalmi feszültség halmozódott fel, amely nem kerülhette el az érzékeny lelkületű Kondor figyelmét!

Az a tény, hogy Kondor a diplomamunkájában egy korai népfelkelés témáját dolgozta fel sokkal inkább volt a kifejezése az 1956 nyarára minden akkor tudatosan élő magyar ember számára valamilyen módon tapintható és átélt „ez így tovább nem folytatható” életérzésének, mint egy „puszta” tisztelgésnek az 1514-es felkelők előtt! Kondor, a művész, mintegy Petőfi „parafrázisként” megjelenő műveivel, figyelmeztető alkotásaival „előre vetítette” a forradalmat magát!

Kondor a legteljesebb átéléssel vallotta, és építette be művészetébe Petőfi halhatatlan sorainak eszmei tartalmát, és mondanivalóját:

„Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!”

A Forradalom és A forradalom kis angyala című alkotásai, – néhány évvel a forradalom leverése után, – egy teljesen egyértelmű, és ekkor nem kis közéleti és emberi bátorságot kívánó nyílt kiállás voltak ’56 eszmeisége mellett!

Nyilvánvaló volt ugyanakkor számára is, hogy a forradalom utáni években inkább áttételesen és szimbolikusan van lehetőség a szabadság eszméje, a szabadságharc gondolatisága melletti művészi kiállásra.

Az ezen festménye esetében is alkalmazott aranyfüstlemezes technika Kondor azon művészi szándékának az egyébként ugyancsak teljesen egyedi technikai manifesztációja, amelynek segítségével, s amely apoteozisztikus szándék értelmében spirituális magasságokba emeli a festményein ábrázolt személyeket! Legyenek azok katonák, cipészmesterek, órások, gépészek, királyok, pápák, próféták, pilóták avagy a nép "legegyszerűbb," - Kondorhoz mindig is közel álló, - gyermekei!

Kondort megérintette az ikonok szerkesztési és kivitelezési technikája, és az aranyfüstlemezt kifejezetten ezen ikon-szerkesztési szempontokból, a hősei apoteózisának a hangsúlyozására szolgáló aspektusokból alkalmazza az ezen típusú festményein.

Mindamellett művészi szándékát zavarta volna az arany kihívó csillogása, ezért megfigyelhető, hogy minden aranyfüstlemezek alkalmazásával alkotott festményén egy vékony lazúros festékréteggel fedte le, festette át az aranyfüstlemezeket! Ezzel elérte azt, hogy azok, - a fedő lazúros réteg vastagságától függően változóan, - tompább fénnyel csillognak, amellyel mintegy "történelmibb" karaktert biztosítanak az ikonikus szerkesztésű festményeinek!

Megfigyelhető több festményén a hangsúlyos szerepet kapó kerék motívum. Amely egy szíjáttételes meghajtással valamilyen részletesebben meg nem rajzolt "erőátviteli" struktúrával áll összeköttetésben. Ez talán a történelmi események mélyebb meghatározottságára, - adott esetben "kényszerpályájára," - kívülről befolyásoltságára vagy befolyásolhatóságára, tágabb értelemben a nagy társadalmi mozgások történelmi determináltságára utaló szimbólum lehet.

Valamint jól tanulmányozható a legtöbb festményén az ugyancsak tipikusan Kondorra jellemző úgynevezett "drótos" képszerkesztési technika. Amikor is rendkívüli impulzivitással, - mondhatni különösebb előzetes "megfontolás" nélkül, - húzott markáns, az ő belső művészi látásmódja szerinti szerkesztettségű vonalakat, amelyek a külső szemlélő számára teljesen "ötletszerűnek," és "oda nem valónak" tűnnek, de a művész pontosan ezekkel a vonalakkal képezte le a lelkében kavargó, és vizuális manifesztációra "vágyó" érzéseket!

Az általam meghirdetett Kondor Béla festmények autenticitását a Garancsi gyűjteményben szereplő négy említett Kondor festménnyel való legteljesebb kompozíciós, stílusbeli, anyaghasználati, ecsetkezelési, és technikai hasonlóság, a magas művészi színvonal, és az ugyancsak kizárólag Kondorra jellemző szimbolika mellett, – ahol kiemelt szerepe van a képek címeinek, – a további tényezők bizonyítják:

A festményeket aranyfüstlemezek alkalmazásával készítette a művész. Ez egy rendkívül ritka módszer. Ezeknek az aranyfüstlemezeknek a kezelése és művészi alkalmazása – karcolása – rendkívül sajátos ismereteket, speciális rutint, és nagy szakmai – grafikusi, rézmetszői – gyakorlatot követel.

Kondor művészi szimbolika által vezérelve dolgozott aranyfüstlemezekkel. Képei a görögkeleti ikonok világát idézik meg, ahol nagy szerepe van a dicsfénynek, a központi alak szimbolikus kiemelésének, a spirituális apoteózisnak. Még olyan profán környezetben is, mint a hajógyár, – ahol maga is dolgozott, – vagy a vasút! (Az ezen témájú festményét az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szervezett nagy vasutassztrájk ihlette.)

Kondor festményei elválaszthatatlanul magukon viselik Kondor grafikusi zsenijét. Amikor Szőnyi István, – aki akkor a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, – ki akarta rúgatni Kondort a főiskoláról, azzal a „felkiáltással,” hogy „aki ilyen csúnyán fest, annak semmi helye itt” akkor Barcsay Jenő, Koffán Károly és más kollégái, tanárai álltak ki mellette, s „átmentették” a grafikai szakra.

Szőnyi, – aki maga is zseniális művész, – ez esetben tévedett. Nem értette meg Kondort, nem értette Kondor ihletettségét, szimbolikáját, művészetét. Kondor viszont egy új kihívással – és új lehetőséggel – szembesült, és remekbeszabott rézkarcokat készített! Nos, ez a rutin, ez a grafikai „véna” lépten, nyomon „tetten érhető” a festményein is! Amint az az általam meghirdetett képein is látható.

Kondor festményei, – mint a meghirdetett festményeim is, – elsősorban nem esztétikai, hanem tartalmi és szimbolikus jelentéssel és jelentőséggel bírnak! Kondor nagy súlyt fektetett arra, hogy minden festményének címet adjon. Ugyanis minden képének mondanivalója van! S a mondanivaló kizárólag a kép és a cím kontextusában értelmezhető! Így valósul meg a tartalom (a mondanivaló) és a forma (a festmény maga) egysége Kondor képein.

Kondor festményei kizárólag a címekkel együtt értelmezve „fejthetőek” meg! Éppen ezért mindig saját kezűleg felírta az általa adott címet minden festménye hátlapjára! Ahogyan az az én gyűjteményemben lévő Kondor festményeken is látható.

A festményeimen lévő aláírások a művész autentikus aláírásai. Kondor időnként több aláírást is tett a festményein. Nekem is van olyan Kondor festményem, amelyen három helyen is elhelyezte a művész a szignóját. Továbbá minden esetben aláírta a festményei hátlapján az általa adott címnél is a képeit! Amint az a meghirdetett Kondor festményeimen is látható! Specifikuma volt, hogy az „N” betű két szárát időnként fordítva kötötte össze. Általában amikor több „N” szerepelt a címben, akkor a második vagy harmadik „N”-nél alkalmazta ezt a csak rá jellemző egyéni jelölést.

Egyik igen kedvelt motívuma volt az angyal. Több festménye viseli a címében is az „angyal” szót! (pl: Hárfázó angyal, Harcos angyal, Festő angyal, Szent Antal találkozik az angyallal, Angyali ének, Őrző angyal, Angyalkirály és az ipari forradalom)

Sok festménye dolgoz fel bibliai jeleneteket, történeteket, vallási témákat. Mint például a következők: Szentek a kapunál, Jerusálem felett, Három királyok, Szent Ferenc stigmatizálása, Joachim álma, A kolduló Belizár, Kolostor alapító és a Liberius.

Kondor vonzódott a technikai eszközökhöz, szerkezetekhez, gépekhez. Ezt a szenvedélyét olyan festményei jelzik, mint: Az órás álma, Mechanikus álom, Az orvoslás művészete, Ágyúhúzók, Rakétakilövő állvány, Hajódaru, A repülés tudománya, A király és az aranyóra, A pilóta álma, Daru építő, Modellkészítő-konstrukcióval, Newton, Gépész álma.

Ezenkívül a küzdelem, a harc művészi kifejezése sem volt idegen tőle, amelyet olyan művei mutatnak, mint a: Don Quijote, Matador, Artisták, Viadal, Huszár, Három, Bombázás, Harc, Dózsa halála.

Kondornál van egy specifikus szimbólum. Ez pedig a kéz. Sőt a kezek. A legtöbb festményén megfigyelhető, – az általam meghirdetetteken is, – hogy a kéz kiemelt figyelmet kap tőle. Időnként „extra,” – senkihez sem tartozó, – „önálló” kezek is megjelennek a festményein! Ennek a szimbólumnak a megfejtése nem könnyű feladat. Lehet az emberi cselekvés szimbóluma, lehet a SORS keze, mint mindent befolyásoló tényező, de lehet a szabad akaratából cselekvő embert figyelmeztető spirituális jel is.

Összességében megállapítható, hogy Kondor Béla az egyik legerősebben motivált művészünk a szimbolika és a spirituális tartalom aspektusaiból, és mindegyik általam meghirdetett festményén is megfigyelhető ez a kettősség. A „hivatalos” „kánonnal” szemben elmondható, hogy Kondor Béla munkássága még egyáltalán nem feldolgozott! Még, – ha „csak” a fentebb általam felsorolt alkotásait vesszük is, – sok olyan műve van, amely egyáltalán nem kapta meg az azt megillető figyelmet! (Például a volt Garancsi gyűjteménybe tartozott, és jelenleg a Báthori István Múzeumban található négy fentebbi alkotása is a messze nem elegendő figyelmet kapott remekművei közé tartozik!)

S ha a mai állapotokat tekintem, akkor nem lehet nem gondolni arra, hogy a magukat éppen Kondor – s sok más művészünk – munkásságának „teljes” feldolgozása alaptalan mítoszával „polírozó” önjelölt „megmondó-emberek” meglehetősen alulmotiváltnak tűnnek eddig még nem közismert remekműveknek a „hivatalos” „kánonba” emelésében! Főként, ha nem az ő tulajdonukat képezik ezek a remekművek! S főként, ha úgy ítélik meg, hogy azok felbukkanása megzavarja a „business as usual” megszokott, kényelmes – általuk „uralt” és „behajózott” – állóvizét!

A festmény szerepelt a Magyar Festészet Napja alkalmából a Stefánia Galériában a Magyar Avantgárd címmel szervezett, és 2021. október 14-től 2021. november 06-ig tartott kiállításon a 28-as nyilvántartási szám alatt.

A festményre örökös pénz-visszafizetési garanciát vállalok. Igény esetén ezt külön szerződésben is rögzíthetjük.

Garanciális feltételek

Garancia: örökös  

Fizetési opciók

Banki előre utalás

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1-3 munkanap
A feldolgozási idő megmutatja, hogy az eladónak a fizetéstől számítva mennyi időre van szüksége a tárgy becsomagolásához és feladásához. Ez alapján tájékozódhat a vevő, hogy a fizetést követően mikor várhatja a csomag feladását.
Postázás2500 HUF


Mások ezeket keresték még