Hihetetlen ritka Eredeti Tardos-Krenner Viktor (Buda, 1866. aug. 12. – Bp., 1927. dec. 28.

Most alkalmi áron helyet csupán pár napig magán gyűjteményből eladó ..3900.000Ft Szèkely Bertalan ès Lotz Károly növendéke ..ès kedvencük volt a festmeny mèrete 46x65 cm a kèpen feltüntető állapotban, azonnal falra akaszható állapotban , a fent említet festmény nagyon ritka darab így az ára is különösen nagyértékű mivel pár db fellelhető belőle ! Tardos-Krenner Viktor (Buda, 1866. aug. 12. – Bp., 1927. dec. 28.): festő és drámaíró. Krenner József Sándor fia. Bp.-en Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke, majd Münchenben folytatta tanulmányait. Főként falképeket (Vígszínház, Országház ebédlőterme; kupolafreskó az egri főszékesegyházban stb.) és mitológiai tárgyú olajképeket (Nőrabló kentaur; Velencei nő; Faun és nimfa; MNG) festett Lotz Károly hatása alatt, de annak nagyvonalúsága és könnyed ábrázoló készsége nélkül. A Képzőművészeti Főisk. tanára volt. A Műcsarnok 1928-ban hagyatéki kiállítást rendezett műveiből. Irodalmi munkásságával Karátsonyi-díjat nyert (1907). – F. m. Spiritistische Selbstschau Böcklins (névtelenül, Bp., 1898); Nero anyja (tragédia, Bp., 1903); György barát (tragédia, Bp., 1907). – Irod. Gulyás Károly: T. K. V. (Pásztortűz, 1928. 21 – 22. sz.); Lyka Károly: T. K. V. (Magyar Művészet, 1928. 14 – 65. sz.); Szabó Lőrinc: Postumus beszélgetés T. K. V.-ral (Széphalom, 1929) .. kèrem az adas Vételt 3 Napon belül rendezni , kiváló ritkaság ! Esetleg vita tárgyát képező kérdés konkrétan az, hogy a vételi jogot engedő leírás megtámadható-e a vétel tárgyát képező dolog forgalmi értéke és vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén ezt ki záruljuk mivel az eladó és vevő tudomásul vesszi azt Fenti poeticájukénak megfelelően, szerint a vételi jogot alapító szerződés megtámadhatatlan közös céllal jött létre az értékaránytalanság címén, kizárt így szerint viszont ezen a jogcímen kizárólag a vételi jog szerepel ! A vételi jog spekulatív jellege azt jelenti, hogy egyik fél sem tudja előre az árak jövőbeni változásának irányát, illetve mértékét, erre nézve mindketten csak feltételezésekkel rendelkeznek, és ennek alapján állapítják meg üzleti stratégiájukat, opció „vételére" illetve „eladására" irányuló szándékukat. Mindkét fél vállalja annak a kockázatát, hogy az opció tárgyát képező dolog vételára számára előnytelen irányban fog változni. Ha árcsökkenés következik be, akkor az opció jogosultja nem fog élni vételi jogával. Az, aki az árnövekedés elleni védelem eszközeként alkalmazta az opciót, az alacsonyabb aktuális piaci áron fogja beszerezni a vételi jog tárgyát képező vagyontárgyat, az pedig, aki az árnövekedésből nyereségre kívánt szert tenni, kényszerűen belátja, hogy rosszul spekulált. Ha viszont az árak emelkednek, akkor a kikötött alacsonyabb opciós vételár védelmet, illetve haszonszerzési lehetőséget biztosít a jogosult számára. Amint erről már volt szó, mindkét fél csupán feltételezésekkel rendelkezik az árak jövőbeni változásának irányát, illetve mértékét illetően, és e feltételezés alapján állapítják meg az opció díját és az opciós vételárat.!