Bálint Rezső : Imádkozó arabusok 1927

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.

Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 42 x 47
Készült: Pasztell, Papír
A kép Bálint Rezső (1885, 1945, Budapest, Budapest) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Bálint 927 Alexandria, Egyiptom"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Budapest, 1885 - Budapest, 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd 1902-től Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-ban a nagybányai szabadiskolában tanult, de Szablya-Frischauf Ferenc magániskoláját is látogatta. 1907-1908-ban és 1911-ben az iskolánkívüliek csoportjában tevékenykedett. Nagybányán, 1912-től a kecskeméti nyári tanfolyamokon Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. 1909-ben Párizsba ment, ahol a Grande Chaumiere-ben gyakorolta magát az alakrajzolásban. Modigliani-val közös műteremben dolgozott a Montparnasse-on. Freegrove, Windzer, Arcihpenko és Modigliani társaságában kiállításon szerepelt a francia fővárosban. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első budapesti tárlatát 1909-ben. Három tájképpel és két portréval szerepelt az 1912-es Nagybányai Jubiláris Képkiállításon. 1914-ben a Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1923-ban az Alkotás Műv. házban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban pedig a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív tárlatot. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főként tájképeket festett. Egy ideig Cézanne hatása alatt állott, alapjában azonban impresszionista volt. 1919-ben "Formák, foltok, vonalak" című litográfiai mappája jelent meg. Több képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Éber, ML, RI-NM, NM)

Magyar festők és grafikusok adattára
(Budapest, 1885. - Budapest, 1945.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál és Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE Művésztársaság keretében rendezte első budapesti kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasseo-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Főleg tájképeket festett. Néhány képe a Magyar Nemzeti Galériában található. - ML

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Bp. 1885 - Bp., 1945 Festő. Eleinte nyomdásznak tanult, majd Vesztróczy Manónál képezte magát hónapokig. 1906-tól Szablya-Frischauf Ferenc iskoláját látogatta. 1907-től nyaranta a nagybányai művésztelepen folytatott tanulmányokat. 1909-ben Párizsba ment, hol a Grande Chaumiéreben gyakorolta magát az alakrajzolásban. A. Modiglianival közös műteremben dolgozott, a Montparnasse-on. Freegrove-Windzer, Archipenko és A. Modigliani társaságában kiállítást rendezett a francia fővárosban. 1911-ben hazatérve a kecskeméti művésztelepen tevékenykedett. A KÉVE művésztársaság keretében rendezte első fővárosi kiállítását 1909-ben. 1914-ben a budapesti Műhelyben, 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonba, 1923-ban az Alkotás Művészházban, 1927-ben a kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóban, 1928-ban a Nemzeti Szalonban rendezett koll. kiállítást. 1920-ban Szentendrén telepedett le. Főleg tájképeket festett. Egy ideig P. Cézanne hatása alatt állott, alapjába azonban impresszionista volt. Több képe a MNG tulajdonában van. (Éber, ML)

Művészeti lexikon I-IV.
(Bp., 1885. okt. 14. - Bp., 1945. nov. 18.) Nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél tanult festeni. 1907-től nyaranként Nagybányán dolgozott. 1909-ben a KÉVE művésztársaság keretében rendezte első bp.-i kiállítását. 1910-1911-ben Párizsban A. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1911-1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1919-ben Formák, foltok, vonalak címen tíz kőrajzot tartalmazó mappája jelent meg Kosztolányi Dezső bevezető írásával. 1920-tól a ma Szentendréhez tartozó Izbégen élt és főleg tájképeket festett. Anya gyermekével, Intérieur, Kórházi jelenet c. képek a Nemzeti Gal.-ban találhatók.