ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZISZI RÉGI KÉPESLAP EMLÉKMÚZEUM 1924 BUDAPEST KIRÁLY PALOTA VÁR

Szín: fekete-fehér
Postatiszta/ használt: postatiszta

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZISZI RÉGI KÉPESLAP BUDAPEST KIRÁLY PALOTA VÁR EMLÉKMÚZEUM TEREM 1924
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMÚZEUM A BUDAI VÁRBAN

1908. január 15-én nyílt meg a budai királyi várpalotában az a két – később egy harmadikkal is kibővített – terem, amely a tíz esztendeje merényletben meghalt Erzsébet királyné emlékét volt hivatva megőrizni.

Az emléktárgyakat, melyek egy részét 1898. decemberében a Nemzeti Múzeumnak adományozta a királyné két leánya, Gizella és Mária Valéria főhercegnő, a Múzeumban külön teremben őrizték és mutatták be. Számuk egyre gyarapodott: a királyné udvartartásának felszámolásakor a várkapitányság 45 tárgyat, jórészt hozzá intézett feliratokat, következő évben lányai ajándékaként Erzsébetnek a millenniumi ünnepségeken viselt fekete díszmagyar öltözetét, valamint a környezetének és kíséretének tagjaitól kapott tárgyakat kellett elhelyezni.

1907. tavaszán főrangú hölgybizottság járt Bécsben, hogy kezdeményezze Erzsébet királyné emlékmúzeumának létesítését a budai várban. A bizottság tagjai gróf Andrássy Aladárné Wenckheim Leontin bárónő és gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, vezetője őrgróf Pallavicini Edéné Mailáth Adél grófnő voltak. A király beleegyezett a tervbe, és megbízta Ferenczy Idát, a királyné környezetének legavatottabb ismerőjét a berendezési tárgyak kiválasztásával és javaslat tételével a felállításra vonatkozóan. Intézkedett, hogy az addig a Nemzeti Múzeumban őrzött anyagot is adják át e célra. Saját maga elküldte a bécsi kincstárból azt az ezüst ládikát, amelyben az országos küldöttség 1867-ben a koronázási ajándékot a királynénak átnyújtotta, Mária Valéria pedig anyja magyar nyelvű kézikönyvtárának mintegy 200 darabját.

Az emlékmúzeum számára a vár krisztinavárosi szárnyának második emeletén a szent korona közvetlen szomszédságában jelöltek ki két termet, és Hauszmann Alajos udvari tanácsos, műegyetemi tanár, a királyi vár építésze elkezdhette a tervezést. Mialatt Thék Ede műhelyében elkészültek a speciális vitrinek és tárlók, a hölgybizottság tagjai, Hauszmann Alajos és Szalay Imre báró, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója rendszerezték és lajstromba vették a relikviákat. Az alapítás hírére újabb adományok érkeztek: Sztáray Irma grófnőtől az a ruhaderék, amelyben a királynét Genfben szíven szúrták; a Festetics Mária grófnő, Nopcsa Ferenc báró, a királyné főudvarmestere és Ferenczy Ida által az Örökimádás templomba készíttetett Hermann Klotz-szobor életnagyságú gipsz öntvénye; a Ferenczy Ida által összegyűjtött közel száz fotó, festmény, rajz, szobor és egyéb Erzsébet-ábrázolás, valamint kéziratai és emléktárgyak; és még számos egyéb emlék. Októberben Ferenczy Ida felügyeletével helyükre kerültek a királyné dolgozó szobájának bútorai, a legapróbb részletekig ugyanúgy, ahogyan azokat életében használta. December elején a Nemzeti Múzeum igazgatója immár mint nemzeti tulajdont vette át a tárgyegyüttest.

De előtte, 1907. novemberében, Erzsébet királyné névnapja előtt Ferenc József Wekerle Sándor miniszterelnöknek királyi kéziratban adta át a múzeumot, amelynek szövegét az újságok is leközölték. „Vasárnapra virradóra a magyar nép levelet kapott a királytól. A levél a hivatalos lap papirosára volt írva (…) és ajándéklevél volt. Egy hagyatékot írt át vele Ferenc József a magyar nemzetnek: egy szent szívű királyné hagyatékát, a kinek, míg élt, minden korona érintette a homlokát. Császárné koronája, királyné koronája, koronája a szépségnek, a jóságnak és koronája – a mártíroknak. (…) Ide jön haza, a budai palotába mindaz, a mi Erzsébet királynéé volt, a miben élt, a mit az érintésével nekünk szentté és becsessé avatott. (…) Mi meggazdagodtunk vele a nemzeti életnek egy olyan kápolnájával, a melynek az oltára előtt szeretettel telik meg a magyar lélek (…). (Vasárnapi Ujság, 1907. november 24.)

A kiállítás valóban nemzeti zarándokhellyé vált. 1908 és 1944 között tízezrek látogatták, majd a vár ostroma után megmentett emlékek visszakerültek a Nemzeti Múzeumba. Az 1998 óta Gödöllőn kiállított megmaradt tárgyak vonzereje azóta sem csökkent, hiszen az általuk közvetített eszmény örök emberi vágyat hirdet: a szeretetét.

A képeken látható szép állapotban.

STANTARD MÉRET

Szívesen postázom is!