Ez a termék elkelt. Hasonló tétel kereséséhez használja a keresőt vagy tekintse meg a kapcsolódó hirdetéseket.

1R598 Magyar Országos Sajtókamara Repülő Alosztálya kitűző


Szeretné megtekinteni mennyiért kelt el?
Az eladási ár megtekintéséhez jelentkezzen be vagy regisztráljon.

Más tárgyak eladási ára is érdekli? Lépjen az Archív Katalógus oldalra.
Eladás ideje: 2024. máj. 28. 08:25

Garancia: 1 év  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2024. május 27.
Termékkód: 5872573
Megtekintések: 54
Megfigyelők: 1
Ajánlatok: 6 ajánlat
Eladó adatai

antikvitasok (3121)    
BUDAPEST

Hitelesített felhasználó

Gyorsan válaszol az üzenetekre
Pozitív értékelések: 99.84%
Utolsó belépés: Ma, 18:11
Regisztráció: 2013. március 05.
Miért választják a vásárlók a Galéria Savariát?
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek

Régi, szép állapotú csavaros sapka vagy gallér gomb. Kerek gombon felirat: ORSZÁGOS MAGYAR SAJTOKAMARA REPÜLŐ ALOSZTÁLYA 19 Másik oldalon magyar korona és címer között felirat: SAJTÓ

Szélesség: 2.6 cm

Hosszúság: 3.7 cm

Súly: 0.01 kg

Országos Magyar Sajtókamara

Az Országos Magyar Sajtókamara a Horthy-rendszer végső jobbratolódása idején, a második világháború előestéjén a magyar sajtó totális ellenőrzése céljára létrehozott szervezet volt. A háború végén feloszlatták.

Előzmények

1923-ban azok a magukat jobboldali és keresztény gondolkodásúnak nevező újságírók, akik úgy tartották, hogy az akkori ellenforradalmi rendszer sajtótörvénye túlságosan engedékeny az olyan „nemzetellenes” orgánumokkal, mint a Népszava és Az Est Lapok, megalakították a Pátria Klubot. A korabeli kormányok részéről is több elképzelés született a sajtótörvény szigorítására. Az 1932-ben hivatalba lépő Gömbös Gyula 95 pontos Nemzeti Munkatervében így fogalmazott: „A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.” Ennek megfelelően szorgalmazta a kormány befolyásának erősítését és a cenzúra bevezetését. A sajtóreform tervezetei mögött jelentős részben az úgynevezett zsidó befolyás faji alapon történő visszaszorítása rejtőzött.

1937. március 15-én Baranyay Lajos, a Központi Sajtóvállalat vezérigazgatója ünnepi beszédében kiemelte: „Aki azért kapaszkodik a sajtószabadság jogaihoz, mert ezzel a nagy joggal embertársai kárára és a maga hasznára akar dolgozni, az ellenfél, és keményen szembeszállunk vele”.

Története

A testület az 1938: XV. tc., az úgynevezett első zsidótörvény 2. §-a alapján, illetve az előbbi nyomán hozott 1938. augusztus 28-i rendelet értelmében került felállításra. Működését 1939. június 23-án kezdte meg. Székhelye a Budapest VI., Andrássy út 101 szám alatti egykori Schanzer-villa lett, ami később a MÚOSZ székháza lett és a Magyar Sajtó Házának nevezték. A kamara hivatalos kiadványa a Magyar Sajtó volt.

A törvény szerint „lap kiadója, szerkesztője, vagy alapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja”. Megszabták azt is, hogy a kamara tagjainak maximum 20%-a lehet zsidó származású. Két nappal később az újságok megjelentetését miniszterelnöki engedélyhez kötötték. A következő fél év során 411 sajtóorgánum szűnt meg.

A kamara felállításának előkészítésével Traeger Ernő kormánybiztost bízták meg, de ő betegségre hivatkozva lemondott, helyére az év végén Kolosváry-Borcsa Mihályt nevezték ki. Decemberben elfogadták a második zsidótörvényt is, ennek értelmében a kamara zsidó tagjainak arányát 6%-ra csökkentették, és nem lehettek többé felelős vezetői semmiféle időszaki kiadványnak.

1939 elején kezdődött meg csak a kamarai felvételi kérelmek elbírálása. Kolosváry-Borcsa a csúszást azzal indokolta, hogy időközben „egész sereg felvételi kérvény vált időszerűtlenné”. A kamara júniusi indulásakor 1572 taggal rendelkezett, közben 1863 kérelmet utasítottak el. Miniszteri rendeletben rögzítették, hogy 1939. szeptember 1-től csak kamarai tagok végezhetnek bármilyen újságírói munkát. Egyébként ekkor, a háború kitörése miatt, hivatalosan bevezették a cenzúrát is.

A kamara tevékenységének egyik leglátványosabb következménye a befolyásos Est konszern szétverése volt. Gombaszögi Frida színésznőnek, az alapító tulajdonos Miklós Andor özvegyének havi háromezer pengő járadék és néhány részvény fejében át kellett adnia az államnak az egész sajtóbirodalmat. A legrégebbi magyar napilapot, a Pesti Naplót megszüntették, a Magyarországból és a „Pestre” átnevezett Az Estből pedig a kormányt támogató újságokat csináltak.

A kamara tevékenysége a zsidók kiszorítása mellett nagyrészt jobboldali, németbarát propagandatevékenységből állt, amit a kormányzat jóléti intézkedésekkel is honorált, többek között újságírói minimálbéreket állapítottak meg. Kolosváry-Borcsa a magyar hadbalépés előtt fellépett még a cenzúra ellen is, mivel Ullein-Reviczky Antal, Bárdossy László bizalmi embere, aki a sajtóellenőrzés főnöke volt, ellenezte Magyarország belépését a háborúba, és ennek megfelelően elnyomta a szélsőjobboldali sajtó háborúpárti megnyilvánulásait. Mint Ullein-Reviczky emlékirataiban megjegyezte, ebben az időben a liberális ellenzék sajtója közelebb állt a kormányhoz, mint saját lapjainak a többsége. A kamara feladata lett aztán a haditudósítók kiválasztása és kiküldése is.

Forrás: wikipédia

Garanciális feltételek

Garancia: 1 év  

Fizetési opciók

Banki előre utalás
Készpénz
Postai utánvétel

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1-2 munkanap
Személyes átvétel
Budapest IX.
MPL - csomagautomata
1650 HUF
MPL - házhozszállítás
1800 HUF
PostaPont
1650 HUF

Mások ezeket keresték még