Vidéki színházak államosítása -Tájszínházak tapasztalatai bizalmas jelentés 1949.

Nagy Adorján jelentése a pécsi és a miskolci szinházak tájszínházi működéséről Eredeti aláírt dokumentum!

Nagy Adorján (Budapest, 1888. november 24. – Budapest, 1956. augusztus 1.) magyar színész, rendező, érdemes művész. 1935-ben a Nemzeti Színház játékmestere lett, majd 1945-ben főrendezővé nevezték ki. 1949-ben vonult nyugdíjba.
1949-ben már „állami” kézbe került a Nemzeti, az Operaház, (a Főiskolán keresztül) a Madách Színház és a Szegedi Nemzeti Színház. A fővárosban 1949-ben szervezik meg az Ifjúsági Színházat, az Úttörő Színházat, veszik állami kezelésbe a Fővárosi Operettszínházat, nyílik meg a Vidám Színház.Vidéken ekkor kerül állami kezelésbe a debreceni Csokonai Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház (Szolnokkal, Szentessel, később Békéscsabával együtt), és alapítják meg a Dunántúli Tájszínházat, amelyből két év múlva a győri Kisfaludy Színház lesz. Ezek a központok azt a feladatot is megkapják, hogy körzetükben rendszeresen tartsanak „tájszínházi” előadásokat.