KÁDÁR József,művészneve Le K'dar (1936 - 2019 )

Szitanyomat 1988-93. Paris EA. No3 művészpéldány.

Baráti ajánlással!

Kerettel együtt mérete:53 x 68 cm.

Az alkotást üveg védi sajnos a tükröződéseket nem tudtam kiküszöbölni!

HIBÁTLAN zseniális alkotás!

Kádár József, Joseph Kadar, álneve: Le K'dar festő, grafikus, szobrász, fotóművész, műgyűjtő és múzeumalapító.

1956-61: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bernáth Aurél, Fónyi Géza. 1939-1954 között Hajdúszoboszlón élt, 1969-ben Párizsba költözött. Magyarországon erősen expresszív, figurális festőként volt ismert. Korai párizsi korszakában megérintette a szürrealizmus, a konstruktivizmus és a különféle absztrakt irányzatok. 1973-tól datálható dualista, 1984-től horizontalista korszaka. 1969-ben alkotta meg első mail-art borítékait, s az első könyvtárgyait (livres objets). 1979-től készített művészi fotókat és fotogramokat, amelyeken izraeli, indiai, itáliai, görögországi és spanyolországi élményeit dolgozta fel. Lucien Hervé méltatta e műveit. Ugyancsak 1979-ben kezdett elektrografikával foglalkozni. A 80-as évek elején kezdte a fénymásológépet művészeti célra használni. Fotóit, kollázsait másolta, nyújtotta, zsugorította. 1985-ben abbahagyta a festést, csak fénymásolóval, számítógéppel hozta létre fekete-fehér vagy színes elektrografikáit. Olyan műveket is alkotott, melyeket a hagyományos sokszorosító technikákkal nem lehet előállítani (pl.: háromdimenziós releif-elektrografikák). Műveiben jelentős szerep jut a fénymásológép hibás működésének. Könyvtárgyakat, mail art műveket is készített. Rendkívül sokágú munkássága nehezen kapcsolható stíluskörökhöz. Kollázsain szívesen használ figurális idézeteket (nemritkán saját korábbi munkáit). Általában azonban a feszes kompozíció, a konstruktív szemlélet és a geometrizáló hajlam jellemzi műveit. Igen jelentős művészetszervezői és elméleti szakírói munkássága is. Számos biennálét szervezett és rendezett: Budapesten (1992-94), Berlinben (1994), Szöulban (1995), Szombathelyen (1996), Hajdúszoboszlón (1997). Több folyóirat kiadója és szerkesztője volt (Revue d’Art 1984-től, Parisiens Hongrois 1984-től, Revue Envelope 1992-től Párizsban; Elektrografika 1992-től Budapesten). Legfontosabb művészeti írásait a post-mail art, a dualizmus, a detaillizmus és a horizontalizmus tárgyköréből publikálta. 1990-től jár újra Magyarországra. Alapítója a győri Grafikai Biennálénak, s a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumnak, amelynek törzsanyagát ~ gazdag magángyűjteménye adja. Létrehozta a Groupe A-Z-t, mely olyan művészeket tömörít, akik elektronikus úton alkotják műveiket.