Duray Tibor: Európa elrablása!

Duray Tibor ritkaság: Európa elrablása!

Gyönyörű grafika a híres művésztől!

Nagyon kifejező: Zeusz hátán, a szarvába kapaszkodó Europét ábrázolja! Mozgalmas, minden részletében kidolgozott mű!

Nagy méret:46*61cm!

Eredeti keretében, bontatlan!

A művész által aláírt: Duray Tibor 1967!

A Nemzeti Galéria is rendelkezik egy azonos példánnyal, ami viszont nincs szignálva! ( digitális archívumban kikereshető).

Szuper ritka! Értékes alkotás!

Duray Tibor (Budapest, 1912. január 21. – Budapest, 1988. február 15.) Munkácsy-díjasmagyar festő, grafikus, éremművész.

KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj(1969)A Wikimédia Commons tartalmaz Duray Tibor témájú médiaállományokat.Élete, munkásságaSzerkesztésDuray Tibor: Allegória(sgraffito, 1958. Miskolc, Docensi ház)Emléktáblája az angyalföldi„művészház” falán, ahol 1958-tól haláláig élt és dolgozott. (Budapest XIII. kerülete, Máglya köz 2.)

Duray Tibor Pesten született, apja szabó volt. Már gyermekkorában sokat rajzolt, festett, de a művészpálya a család szűkös anyagi helyzete miatt nem jöhetett szóba, ezért műbútorasztalos-tanoncnak állt egy asztalos üzembe. Egy komoly tífuszbetegség miatt azonban másfél hónapra kiesett a munkából, és már nem tért vissza a gyárba. Ezután hét évig – apja foglalkozását követve – szabótanoncként tanult és dolgozott. Az iskolában a rajztanárának, Némethy Bélának feltűnt egy rajzocskája, és elvitte a fiút Gadányi Jenőhöz, aki ebben az időben szintén az iskolában tanított. Gadányi felismerte a tehetségét és szívesen foglalkozott vele, de Duray a rendszeres képzés érdekében 1935-ben beiratkozott a Marsovszky-féle szabadiskolába. Itt is szerencséje volt, mert az iskola egyik tanára Aba-Novák Vilmos volt, aki akkor tért haza Rómából. Az itthoni kiállításán látott képek nagy hatással voltak a fiatalemberre, és miután Aba Novák is megnyitotta saját szabadiskoláját, követte mesterét. Nappal szabóinas volt, este a szabadiskolába járt, éjszaka pedig festett. 1935-ben behívták katonának, de ekkor is folyamatos levélkapcsolatban volt Aba-Novákkal. Rendszeresen látogatta a képzőművészeti tárlatokat, és ezek sorában a Derkovits Gyula emlékkiállításán látottak ragadták meg a legjobban.

Leszerelése után határozta el véglegesen, hogy festő lesz. Sokat olvasott, művelődött és fiatal festők között mozgott. Megismerte Pátzay Pált, aki ekkor és később is sokat segítette. Első kiállított alkotása a Szinyei Társaság 1934-es tavaszi tárlatán került nyilvánosság elé. Az 1935-ös kiállítás után már a kritika is felfigyelt rá: „A finoman spekulatív képek között talán Duray Tibor »Vak fiúk«-ja a legszebb…”.[2] Az 1936-os XI. Tavaszi Szalonon már hét képe szerepelt, és megkapta a Szinyei Társaság első díját. „A legmegkapóbb képeit a tárlatnak Duray Tibor festette. Tökéletesen komponál, színérzéke nagyszerű, és megdöbbentő igazsággal látja az életet.”[3]Saját maga szerint is első „saját” festménye a Gyerek zöld függönnyel volt 1936 őszén, majd a következő évben az Alvó család, a Kis önarckép, a Macskás udvar és mások.

1937-ben kétéves római ösztöndíjat nyert. Olaszországi élményei hatására képei színgazdagabbá váltak (Sötét udvar, Szürke önarckép), de témáját továbbra is a munkások és a szegény emberek köréből vette. Rómában ismerte meg későbbi feleségét Lévai Adrienne személyében, aki modellje is lett. 1939-ben Budapesten kötöttek házasságot.[4] Két lánygyermekük született.

Duray Tibor: Olajág (grafika, 1965)

Az Ernst Múzeumban 1939-ben nagy kiállítást rendeztek műveiből, amik között ott volt a Szürke önarckép, a Gyerek zöld függönnyel és a Hazatérő halászok. A kritika egyhangúlag dicsérte, sőt lelkesedett. A következő években a háború élménye rossz hatással volt rá, művészetére (Felbukott ló, Töviskoszorús Krisztusfej). Ekkoriban kezdte érdekelni a kisplasztika, remek és ígéretes érmeket mintázott. Ugyancsak ekkoriban foglalkozott az üvegfestészet kérdésével is, vázlatokat készített, de a tervek tényleges megvalósulásig még évtizedeket kellett várnia.

1946-ban készült Galléros önarcképe, a következő évben pedig párja, a feleségét ábrázoló Csuklyás fej. Erdélyben a nyugalom, Párizsban a kubizmus és a konstruktivizmushatott rá (Halászlány, 1948). Az 1950-es évektől (majd később is egy időre) némiképp háttérbe szorult, a családjáról festett képeket, érmeket készített, és sok képén vallásos témákat dolgozott fel. 1952-ben ismét Olaszországban járt. Ezután sgraffitókatkészített Budapestre, Miskolcra és Komlóra, majd később Keszthelyre is. 1962-ben számos önálló kiállítása volt országszerte. Legfontosabb művét 1967-ben mutatta be: Mementó című pannóján nem nehéz a PicassoGuernicájának a hatását felfedezni. Jellemző, hogy ezt a hatalmas alkotást (is) megrendelés nélkül készítette. 1969-ben kapta meg a Munkácsy-díjat. A következő évben készült el nagy üvegablakával, amely a debreceniköztemetőbe került, és 1976-ban is készített egyet a budapesti Hilton Hotelbe.

Duray Tibor 1988-ban hunyt el. Műveit a Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és számos vidéki képtárban, múzeumban őrzik.