Tarjáni Simkovics Jenő : Mező

FK2444

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.
A kép mérete: 12,5 x 17,5
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Tarjáni Simkovics Jenő (1895, 1995, Budapest, Budapest) alkotása.
Jelezve Jobbra lent "Tarjáni Jenő (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, Olgyai Viktornál és Benkhard Ágostnál képezte magát. A rézkarcolás nagy mesterei közé tartozik. 1923-ban a Helikonban rézkarcokkal szerepelt először. 1925-től szerepelt a Műcsarnok kiállításain, de számos tárlata volt a Nemzeti Szalonban is. 1926-ban a Magyar Rézkarcnyomó műhelyben rendezett tárlaton Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly és Szőnyi társaságában Tarjáni is kiállította grafikai lapjait. 1927-ben, 1929-ben és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1965-ben a Dürer Teremben nyílt kiállítása. 1995-ben a budapesti Erdős Renée-Házban és a Csók Galériában mutatták be a két világháború között készült alkotásait. Számos külhoni kollektív tárlaton szerepelt a Rézkarcolóművészek Egyesülete által (Zürich, Velence, Cleveland, Stockholm, Malmö, Tokió és amerikai körút). 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi tárlatán kitüntető elismerésben részesült, 1927-ben a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díjával jutalmazták. Vannak realista-naturalista lapjai és szimbolista-allegorikus képei. Alakos kompozíciókat, tájképeket, de főleg képmásokat alkotott. Előszeretettel használta fel allegorikus képein a női aktokat. Csoportkompozíciói főként erőteljes női és férfi aktokból komponált bibliai mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Művei között jelentős helyet foglalnak el a portrék, önarcképek. Rézkarcain a magyar történelem és mondakör jelentős személyiségeit is megörökítette (Kinizsi, Botond, Toldi, stb.). Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a miskolci Herman Ottó Múzeum. (Zs.F.: Új Műv. 1995/10, Műv. 1965/7, Éber, ML)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, majd Benkhard Ágostnál tanult. 1923-ban a Helikon művészeti Szalonban rézkarcokkal szerepelt először nyilvánosan. 1925 óta kiállítója a Műcsarnoknak. 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi kiállításán kitüntető elismerésben részesült. 1927-ben megkapta a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díját. 1927, 1929 és 1932-ben kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Figurális kompozíciókat, tájképeket stb. fest. - MTA

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, Olgyai Viktornál és Benkhard Ágostnál képezte magát. 1923-ban a Helikonban rézkarcokkal szerepelt először. 1925-től szerepelt a Műcsarnok kiállításain, de több tárlata volt a Nemzeti Szalonban is. 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi kiállításán kitüntető elismerésben részesült. 1927-ben a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díját kapta meg. Vannak naturalista-realista lapjai és szimbolista-allegórikus képei. Figurális kompozíciókat és tájképeket festett. Előszeretettel használta fel allegórikus képein a női aktokat. Általában erőssége volt a portré. (Műv.-1965/7, Éber)

Művészeti lexikon I-IV.
Grafikus. Zemplényi Tivadar és Olgyai Viktor voltak mesterei a Képzőművészeti Főiskolán. 1923 óta kiállító művész; számos díjat nyert. Főleg rézkarcokat, portrékat, szimbolikus-allegorikus kompozíciókat készít. 1927-ben, 1929-ben és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1965-ben a Dürer Teremben nyílt kiállítása.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1920-1925 között tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Zemplényi Tivadar és Olgyay Viktor növendéke volt. Később Olgyay tanársegédje, majd 1944-1954 között műteremvezető Varga Nándor Lajos és Koffán Károly mellett, 1923 óta kiállító művész, önálló tárlata az Ernst Múzeumban (1927, 1929, 1932), a Nemzeti Szalonban (1930) és a Dürer Teremben (1965) volt. - Tematikailag a tájkép és az elvont kompozíció, formailag a maratásos technikák érdeklik. A vonalfinomságok s a tónus nagymestere; a grafikai nyelvezetre tagolt, nagy súlyt helyet a részletek kimunkálására.