Termékek
Összes kategóriában
részletes keresés

Magyar Királyság Bűnügyi nyomozástan csendőr alezredesektől tiszteknek speciális szakkönyv ritkaság


250.000 HUF 836.70 USD

Garancia: 7 nap  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2021. március 11.
Termékkód: 3502998
Megtekintések: 577
Megfigyelők: 6
Eladó adatai
 

FINCSIFORMI (569)   
Győr-Moson-Sopron megye

Gyorsan válaszol az üzenetekre
Pozitív értékelések: 100%
Utolsó belépés: Ma, 08:44
Regisztráció: 2011. november 19.
Állapot:sérült

ELADÓ: EZ A MAGYAR KIRÁLYSÁG 1936-OS BŰNÜGYI NYOMOZÁSTAN SZAKKÖNYV RITKASÁG SPECIÁLIS OKTATÓANYAG TISZTEKNEK SZÓLÓ . TÖRTARANY,VAGY EZÜST ÉRTÉK EGYEZTETETT BESZÁMÍTÁSSAL 50-60 %-IG

Én nekem jó szolgálatot tett (lelki ) betegségem feloldója volt!

Most úgy érzem talán valaki máson másokon is akar segíteni !

ALUL LENT LÁTHATÓ ELŐSZÓVAL , ÉS A KÖNYVBEN FELSOROLT TÉTELES SZAKMAI TARTALOMMAL KOMPLETTEN.

AMIT A SAJÁT BEVÁLT TÖBBSZÖRÖS TAPASZTALATOM ALAPJÁN SZÓBAN IS MAJD KIEGÉSZÍTEK A NYERTES VEVŐNEK.

A LÉPÉSSORREND BETARTÁSÁNAK SZÜKSÉGSZERŰ JELENTŐSÉGE, FONTOSSÁGA ,-AMI ITT NEM PUBLIKUS.

ENNEK A KÉPEKEN IS LÁTHATÓ KÖNYV RITKASÁGNAK MÁR CSAK A MÁSOLATA ELADÓ :

AMI KURIÓZUM ,ÉS IGAZI GYŰJTŐI CSEMEGE

AKÁR ÜGYVÉDJELÖLTEKNEK ,MAGÁNNYOMOZÓKNAK,

IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐKNEK ,MAGÁNSZEMÉLYEKNEK IS.

DE FŐLEG MAGÁN A SZEMÉLYEKNEK.

A JAVASLATOM :AJÁNLATOS A TÖBBSZÖRI OLVASÁSA ,HOGY JÓL RÖGZÜLJÖN .

NEM CSAK BŰNÜGY ESETÉN VAN IGEN NAGY JELENTŐSÉGE

A SZAKIRODALOMNAK, HANEM EGY SIMA ÖRÖKÖSÖDÉSI, ÉS

BIZONYÍTÁSI PERBEN IS.

TALÁN ITT A LEGFONTOSABB ,ÉS KIEMELNÉM A JELENTŐSÉGÉT ANNAK

HOGY A KÖZVETLEN ÉRINTETTSÉG OKÁN AZ A LEGBIZTOSABB

HOGY IRÁNYÍTANI TUDJA A FOLYAMATOKAT, ÉS NEM TESZI KI

SAJÁT MAGÁT ANNAK ,HOGY MÁSOK AKÁR TÉVES SZAKVÉLEMÉNYÉRE,

VAGY SZAKMAI NEMTÖRŐDÉSE MIATT SIKERTELENNÉ VÁLIK .

KÖZTUDOTT HOGY A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG A MAGA KORÁBAN EURÓPA VEZETŐ ELISMERT HATÓSÁGA VOLT .

AMIT A KÖNYV IS IGAZOL NEW SCOTLAND- YARD -DAL EGYÜTT

AZ EREDETI KÖNYV VÁLTOZATNAK A KÉPEKEN IS LÁTHATÓ RONCS ÁLLAPOTÚ VÁLTOZATA ÉS AZ ÁLLAPOTA LÁTHATÓ.

AMI NEM ELADÓ .

.DE MÁR ÚJBÓL LE VAN MÁSOLVA AZ EREDETIVEL MINDENBEN MEG EGYEZŐ VÁLTOZATBAN TARTALOM ,ÉS OLDALSZÁM TEKINTETÉBEN IS.

AMI ÖSSZESEN 652-OLDALAS

EZ A BŰNÜGYI NYOMOZÁSTAN SZAKKÖNYV ELSŐ KÖTETE.



U
nicus kötet, folytatása már nem jelent meg!

126 fekete-fehér ábrával, kihajtható mellékletekkel is illusztrált.

Kiadó:Hornyánszky Viktor R.-T. Magyar Kir. Udv. Könyvnyomda
Kiadás helye:Budapest

652 OLDALAS MÁSOLAT LEFŰZÖTT 2 DB MAPPÁBAN VAN, AMINEK A KÉPÉT KÉSŐBB TÖLTÖM FEL.

A KÉT MAPPA EGYÜTTES SÚLYA CSOMAGOLÁSSAL EGYÜTT CCA 5.5 KG

A máshol fel nem lelhető könyvnek illetve másolatának a valós, és igen-igen hasznos felbecsülhetetlen az értéke!

A KÉPZÉS ANNO CSENDŐR TISZTEKNEK, ÉS CSENDŐRÖKNEK IS ,SZÓLT .

ÍRTÁK CSENDŐR ALEZREDESEK A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN

ÍRTÁK :VITÉZ RIDEGH RAYMOND,

ÉS OLCHVÁRY -MILVIUS ATTILA


A jogi képzésben, majd később a bűnügyi szakos ügyvédi pályán is elengedhetetlen eleme a saját könyvtárnak


AMI MA IS AKTUÁLIS A SAJÁT KÉZBE VETT MAGÁN NYOMOZÁSOK KAPCSÁN.

DE IGEN-IGEN HASZNOS AZ ÜGYVÉDEKNEK,

MAGÁNNYOMOZÓKNAK, IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐKNEK IS

AKIK A SZAKMAI ELŐMENETELÜK SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS

FELBECSÜLHETETLEN FORRÁS ANYAGHOZ JUTNAK .

A KÉPEKEN IS LÁTHATÓAK AZ EGÉSZ ÉLET MINDENRE

KITERJEDŐ SZEMPONTRENDSZER TÉMAKÖREI .

pl: táblázatokkal is

ENNEK A KÖNYVNEK AZ ELOLVASÁSA UTÁN IGEN-IGEN SOK

ILLÚZIÓTÓL KÍMÉLI

MEG MAGÁT MINDENKI ,AKI ELOLVASSA,ÉS TUDÁSSÁ VÁLIK SZÁMÁRA ,MÉG OLYAN

TÉMAKÖRÖKBEN IS AMIRŐL MÉG ÁLMÁBAN

SEM GONDOLTA VOLNA ,HOGY MONDJUK MILYENEK LEHETNEK AKÁR A KÖZVETLEN

CSALÁDTAGOK,ROKONOK, ISMERŐSÖK ,ÜZLETFELEK , COLLEGÁK

,ÉS ÚGY ÁLTALÁBAN AZ IDEGENEK IS.

NEM ÉRI CSALÓDÁS ,AZ ELOLVASÁSA UTÁN,MERT MÉG A TŰT

IS MEGTALÁLHATJA A SZÉNAKAZALBAN

RÁADÁSUL SOKKAL OLCSÓBB MINT AZ ÜGYVÉDEK.

HA MAGÁNSZEMÉLYKÉNT VÁSÁROLJA MEG AKKOR SOKKAL OLCSÓBB MINT AZ ÜGYVÉDEKNEK FIZETETT ÖSSZEG !

AHOL MÉG EGY KÖVETKEZŐ PROBLÉMÁVAL TALÁLJA MAGÁT SZEMBE ERRŐL VAN SZAKIRODALOM IS KÖNYV FORMÁBAN

Írója :Mark H. McCormack
Címe :A szörnyű igazság az ügyvédekről

avagy amit a Yale jogi karán sem tanítanak.

Aminek a hátoldali zárószava: Olyan mintha jogi diplomát szereznénk

anélkül hogy jogi egyetemre járnánk.

AZ USA BAN MŰKÖDŐ ÜGYVÉDEKRŐL SZÓL A KÖNYV SZEMÉLYES


TAPASZTALATOM SZERINT HAZÁNKBAN SINCS MÁSKÉPP.

TERMÉSZETESEN TISZTELET A KIVÉTEL!

652 oldalas

LAP NEM HIÁNYZIK AZ EREDETI KÖNYVBŐL

ELŐSZÓ:

A bűnözés és a bűnüldözés egymással harcban álló feleknek tekinthetők. A győzelem kettőjük közül azé, aki tökéletesebb eszközökkel harcol és aki a harceljárás tekintetében is fölényben van.

A tudományok és a technika az utolsó évszázad óta nagyarányú fejlődésnek indult és napjainkban már rohamléptekben törtet előre. A korszakalkotó felfedezések, találmányok, a meglevők fejlesztése és tökéletesítése egymást érik.

E rohamos fejlődés rányomja bélyegét iparra, kereskedelemre, gazdaságra, életviszonyainkra egyaránt, de hatása a bűnözés terén is világosan felismerhető.

A bűnöző társadalom éber figyelemmel kíséri a fejlődést és igyekszik minden haladást a maga céljaira kihasználni. A fejlődés részben új bűnözési alkalmakat teremt, részben pedig korszerű és tökéletes eszközöket ad a gonosztevők kezébe.

Mindezek szükségképpen a bűnözés minőségbeli tökéletesbedését eredményezték.

A bűnözés minőségbeli fejlődése mellett, különösen a világháború óta világszerte mutatkozó gazdasági válság, nemkülönben a jogérzék és az erkölcsi felfogás általánosan tapasztalható meglazulása következtében, a bűnözés számottevő mennyiségbeli gyarapodást is mutat.

A bűnözés minőségbeli és mennyiségbeli fejlődése a bűnüldözést általában, de különösen az első felderítő teendők elvégzésére hivatott nyomozó munkát nehéz feladatok elé állítják.

A minden hájjal megkent, körmönfont módszerekkel, trükkökkel, korszerű eszközökkel dolgozó modern bűnözővel szemben, aki magánéletében többnyire a tisztes polgár álarca mögé rejtőzik, a nyomozás csak akkor veheti fel a sikerre való kilátással a harcot, ha eszközeiben és eljárásában maga is a korszerűségre és tökéletességre törekszik.

A nyomozás embereinek tevékenységétől függ legtöbbször az egész bűnvádi eljárás sikere, mert az eljárás alapjait ők rakják le.

A bűnvádi eljárás az ő tevékenységükkel kezdődik, ők jelennek meg rendszerint elsőkként a bűncselekmény színhelyén.

Ők kutatják fel, biztosítják, értékelik ki a nyomokat, bűnjeleket, ők végzik az első tanúkikérdezéseket, az ő feladatuk a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kikutatása s nekik kell a megszökött bűntettes kézrekerítésére az első szakszerű intézkedéseket megtenniök stb.

E sokoldalú és felelősségteljes feladatok széleskörű és határozott ismereteket igényelnek, amelyekre csak alapos tanulmányok révén lehet szert tenni, mert azokat pusztán a gyakorlatból nem lehet elsajátítani.
Kérdés az, hogy a szükséges ismeretek miben álljanak és azokat honnan lehet megszerezni.

TARTALOM

BEVEZETŐ.
A bűnözés tana (kriminológia) és segédtudományai 7
ELSŐ RÉSZ,
A nyomozás módszertana.
I. FEJEZET.
A nyomozásról általában.
1. A nyomozás fogalma . . 11
2. A rekontsrukció és a nyomozás menetének váza . . 12
II. FEJEZET.
Az adatok és az adatokkal járó munka.
A) Az adat fogalma és az adatok felosztása 14
B) Az adatok felkutatása és összegyűjtése 15
1. Az adatgyűjtés eszközei 15
Bűnügyi nyilvántartások 16
I. Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal 16
II. A csendőrség bűnügyi nyilvántartása 17
2. Támpontok az adatgyűjtésre 18
I. Támpontok a tárgyi tényálladék felderítését célzó adatgyűjtésre ... 19
1. A sértett (feljelentő) személye 19
2. A zsákmány körülményei . 21
3. Az elkövetés helye 23
4. Az elkövetés ideje 24
5. 6. Az elkövetés módja és eszköze 25
7. Az indítóok 26
II. Támpontok az alanyi tényálladék felderítését célzó adatgyűjtésre . . 26
1. A tettes jelenléte a helyszínen 26
2. A tettes egyénisége 27
3. A bűncselekmény testi hatása a tettesre 35
4. A bűncselekmény lelki hatása a lettesre 36
5. Az indítóok, mint a tettesre utaló támpont 40
6. Kinek volt kedvező alkalma a cselekmény elkövetésére 46
7. Ki van vagy volt olyan eszközök és anyagok birtokában, amelylyekkel a cselekményt elkövették 46
8. Ki van vagy volt olyan tárgyak birtokában, amelyeket a tettes
a helyszínen hagyott 47
9. Ki van vagy volt a cselekmény elkövetéséből származó haszon birtokában 48
10. Ki tett vagy árult el előkészületi cselekményeket? Ki tért el rendes szokásától, életmódjától a cselekmény elkövetése előtti, alatti és az azt követő időben 49
11. Ki lehetett jelen a helyszínen az elkövetés idejében? 49
12. A gyanúsítható személy kilétének, egyéniségének, viszonyainak,
életmódjának, múltjának stb. vizsgálata 50
A megfigyelés. Az adatok vizsgálata, bírálata és rendezése 51
1. A megfigyelés 51
2. Az adatok vizsgálata 53
I. A fizikai vizsgálat 53
II. A szellemi vizsgálat 55
3. Az adatok bírálata (kritika) 57
4. Az adatok rendezése 61
D)Az adatok összefüggésükben való vizsgálata 66
E) Következtetés az adatokból 67
1. A következtetésről általában 67
2. Az oksági viszony . 68
3. Józan ész - logikus (okszerű) gondolkozás 69
4. Vázlatos bevezetés a logikába, alapfogalmak 70
a) A képzetek 70
b) A fogalom 70
c) Az ítélet 70
d) Az ítéletek osztályozása 71
5. A következtetés művelete . .72
a) A következtetés „elemei" 72
b) A következtetés módjai 73
c) A főtétel és altétel képzése, a zárótétel 74
d) Az előtételek értékének mérlegelése és ellenőrzése 75
6. A szillogizmusok és fajaik . . 76
I. Az egyszerű szillogizmus formái 77
a) A feltétlen (kategorikus) következtetés 77
b) A feltételes (hypothetikus) szillogizmus 78
c) A széjjelválasztó (disjunctiv) szillogizmus ... 79
II. Az összetett szillogizmusok 80
1. A következtetési sor 80
2. Rövidített szillogizmusok. A lánckövetkeztetés 80
a) A lánckövetkeztetés módjai 81
b) Hibák felkutatása felgöngyölítés által 82
7. Egyéb következtetési segédformák 83
a) A hasonlóságon alapuló következtetések 83
b) A valószínűségi következtetések 84
c) Az általánosítás (generalizáció) 85
A véletlen ... 85
F) A feltevések . . .86
1. A feltevések felállítása és szerepe a nyomozásnál 86
2. A feltevések felállítására alkalmas tényezők összefoglalása 90
3. A feltevésekkel való munka 91
4. A feltevések ellenőrzésének módszerei 94
G) Megjegyzés az adatokkal járó műveletek időbeli sorrendjéhez 95
III. FEJEZET.
A tettes nyomozása.
A) A gyanúsítható személy kikutatása 96
I. Tettenérés eseteiben követendő eljárás 96
II. Önvád esetében követendő eljárás 97
III. Feljelentés esetén követendő eljárás 97
IV. Ismeretlen tettes esetén követendő eljárás 97
Bűnrészesek szerepének megállapítása, járulékos cselekmények nyomozása 105
V. Az alibi 105
B) A megszökött tettes üldözése és kézrekerítése 111
I. Az üldözési intézkedések 111
1. Az első bejelentés és tartalma 111
2. További adatok bejelentése 112
3. Feltevések, hogy a szökevény hová tűnhetett . . 115
4. A nyomonüldözés 116
5. Ismeretlen menekülési irány esetében teendő intézkedések 118
6. Ismert tettes esetén teendő intézkedések 119
7. Egyéb kiegészítő intézkedések 121
8. Az üldözés eszközei 122
II. Az üldözésben való közreműködésre felszólított örs teendői 123
III. Az elfogás utáni teendők 126
IV. A rádió a közbiztonság szolgálatában 129
1. A nemzetközi rádiószervezet 129
2. A magyarországi közbiztonsági rádióintézmények 130
a) Adó- és vevőállomások 130
b) Vevőállomások 131
c) A Nyomozati Értesítő bekapcsolása a rádiószolgálat kiegészítésére 131
d) A rádió felhasználása a közbiztonsági szolgálatban . . . . . . 131
3. A rádió a bűnözés szolgálatában. Titkos rádióadóállomások felderítése 131
V. A sajtó szerepe a nyomozásnál 132
1. A sajtó és a nyomozás ütköző érdekei 132
2. A sajtótól várható előnyök 133
3. A sajtóval járó hátrányok 135
4. A sajtóval való érintkezés 137
IV. FEJEZET.
A bizonyítás elmélete.
1. A nyomozás feladata a bizonyítás terén 138
2. A bizonyítás eszközei és módjai 140
a) A közvetlen és a közvetett bizonyítási mód 140
b) Melyik bizonyítási mód az értékesebb, a közvetlen vagy a közvetett? . . 143
c) A vegyes bizonyítási mód 145
3. A bizonyítás sarkalatos elvei 145
MÁSODIK RÉSZ.
Az adatgyűjtés eszközeinek tana.
I. FEJEZET.
A személyazonosító eljárások.

A) A személyleírás 149
1. A személyleírás általános szabályai 149
A személyleírás felvételének alkalmai 149
A személyleírás elkészítésének két módja 150
A személyleírás elkészítésének szempontjai 150
2. Az emberi test leírása 151
a) A megjelenés 151
b) A testrészek leírása 152
c) A hajzat 156
d) A különös ismertetőjelek 156
e) A tetoválás és lélektana 156
3. A személyleírás felhasználása a nyomozásnál . .158
B) Az arckép .158
1. Személyek fényképezésének módjai 158
2. Műszaki szabályok és tanácsok 159
3. Az arckép előnyei és hátrányai más azonosító eljárásokkal szemben . . .161
4. Az arckép alkalmazási lehetőségei személyek felismerése és azonosítása terén 161
C) Az anthropométria (Testmérő eljárás) 162
1. Az anthropométria alapja 162
2. Az anthropométria, mint nyilvántartási rendszer 163
3. Az anthropométria bíralata 163
D) Az ujjnyomatrendszer (Daktyloskopia) . .164
1. Az ujjnyomatrendszerről általában 164
2. Az ujjnyomatrendszer történelmi háttere 165
I. Az ujjvégek élettani sajátosságai 167
1. A daktyloszkópia élettani alapja 167
a) A vonalrajz nem ismétlődik 167
b) A vonalrajz nem változik 167
2. Az ujjvégek felületének vonalrajza 168
a) A fodorszálak és barázdák 168
b) Az ujjnyomok fajtái 168
I. Az ívfajták 169
II A hurokfajták 170
III. Az összetett fajták 172
3. Az ujjnyomok alkotórészei 176
II. A daktyloszkópiai nyilvántartási rendszer 178
1. Gyakorlati felhasználhatósága 178
2. Az ujjnyomatlapgyüjtemény a (tíz ujjas nyilvántartás) . .179
3. Az egyujjas (mondaktyloszkópiai) ujjnyomatgyüjtemény 179
4. A nemzetközi nyilvántartások 180
5. A nyilvántartások apasztásának fontossága 180
6. Az ujjnyomatlapok 181
a) Az ujjnyomatlapok felvétele 181
b) A gonosztevők mesterkedései . 182
c) Az ujjnyomatlapok sokszorosítása 182
III. A helyszíni ujjnyom . . . . 183
1. Az ujjnyom gyakorlati felhasználhatósága 183
2. A helyszíni ujjnyomok nemei 183
3. A helyszíni ujjnyomok felkutatása 184
4. A lappangó ujjnyomok előidézése 185
a) Előidézés megvilágítással és ráleheléssel 185
b) Mechanikai előidézési eljárások . . 186
c) Vegyi előhívási eljárások 187
d) Mennyi idő után hívhatók elő az ujjnyomok? 190
5. A helyszíni ujjnyomok rögzítési eljárásai 190
a) Rögzítés folizással 190
b) Rögzítés fényképezéssel 191
c) Rögzítés rögzítő folyadékokkal 192
d) Rögzítés celluloidlappal 192
e) A rögzítés sorrendje 192
f) Előhívás és rögzítés rendkívüli esetekben 192
6. A vonal és oldalhelyesség 193
7. Az ujjnyomok és ujjnyomatok összehasonlítása 196
Az ujjnyom fajtájának megállapítása 197
A sajátosságok és fodorszámok megállapítása 197
Csonka helyszíni ujjnyomok azonosítása 202
A póruskép összehasonlítása 202
8. Következtetés a korra 202
9. Következtetés a foglalkozásra 204
10. Következtetés az ujjakra 204
11. A daktyloszkópia egyéb alkalmazási lehetőségei 205
IV. Kivonat a bűnügyi nyilvántartást szabályozó I. M. rendeletből . . . . . 205
E) Személyazonosítás tanukkal 207
I. A tanúkkal való személyazonosításról általában 207
II. A tanúknak jutó feladatok a személyazonosításnál 207
1. A személyazonosságot igazoló tanú 207
2. A felismerő szemtanú (fültanú) 208
a) Eljárás, ha a szemtanú előtte ismert személyt látott 208
b) Eljárás, ha a tanúnak azelőtt soha nem látott személyt kell felismernie 210
II. FEJEZET.
A személyi jellegű adatok megszerzése és a nyomozásnál szereplő
személyek.
A)
Személy! jellegű adatok megszerzése, bírálata és értékelése.
I.
A személyi jellegű adatok (személyi bizonyítékok) fogalma, jelentősége és megszerzésük módja.
1. A személyi jellegű adatokról általában 213
2. A személyi jellegű adatokat szolgáltató, továbbá elbírálásuknál és értékelésüknél tekintetbe jövő személyek 214

3. A személyi jellegű adatgyűjtés ténykedései 214
4. A kikérdezés és a vallomás 215
5. A szavahihetőség elbírálása 215
A vallomás (tanúzás) lélektana
1.
A vallomás lélektanának jelentősége és területe 216
2.
A tanúzás lelki folyamatának felbontása.
a) A tanúvallomás útjának vázlatos ismertetése a vallomás tárgyára vonatkozó észrevételtől az írásbafoglalásig 217
b) A tanúzásnál lejátszódó lelki folyamatok (mozzanatok) áttekintő összefoglalása 218
3.
A tanúzásnál lejátszódó lelki folyamatok (mozzanatok) részletes megvilágítása.
A) Lelki folyamatok a vallomást-tevőnél 219
1. Az észrevétel . . 219
a) Az érzékelés 219
I. Az érzékelés fogalma 219
II. Az érzékelést befolyásoló tényezők 220
aa) Belső tényezők 220
bb) Külső tényezők 225
b) A megértés (felfogás) 226
c) A becslés 228
I. A becslésről általában 228
II. Térbecslés 228
III. Időbecslés 229
IV. Mennyiségbecslés 230
d) Az észrevétel sajátosságai az egyes érzékszervek szerint 230
I. A látás 230
II. A hallás 233
III. Szaglás, ízlés, tapintás 236
e) A tanúvallomás első mozzanatának (az észrevétel) összefoglalása . . . 238
2. és 3. Az emlékezet és emlékezés 240
a) Az emlékezet és emlékezés folyamatáról általában 240
b) Az emlékezetbe vésés vagy megjegyzés és az azt befolyásoló tényezők . 241
c) Az emlékezetben tartás és az azt befolyásoló tényezők 243
d) Az emlékezés 246
I. Az emlékezés működése és az azt befolyásoló tényezők 246
II. A kikérdező hatása az emlékezésre. A szuggesztív kérdések . . . 248
1. Meghatározó kérdés 249
2. A választásos (disjunciós) kérdés 249
3. Az elváró kérdés 250
4. A feltételező kérdés . . . 250
III. Az emlékezés serkentése 250
IV. A tanúvallomás második és harmadik mozzanatának (emlékezet:
és emlékezés) összefoglalása 252
4. Visszaadás vagy élőszóval való kifejezés 252
A leggyakrabban előforduló hibák 253
a) pontatlanság . 253
b) túlzás 253
c) a szavak értelmének félreismerése 253
Segítségek . . 255
Összefoglalás 255
5. A tanúvallomás lélektanában való jártasság gyakorlati haszna a nyomozó
csendőr számára 255
B) Lelki folyamatok a kikérdezőnél 256
III.
Különleges tényezők befolyása a vallomásra.
A) A kor és nem 256
1. A gyermek 257
2. A serdülő gyermek 259
a) A serdülő fiú 259
b) A serdülő leány 259
3. A felnőtt ifjúság . 260
4. Az aggkor 260
5. A nő 261
B) A hipnotizmus 263
C) Az alkohol . 265
1. A heveny alkoholmérgezés 265
Az ittasság beszámíthatósági foka 266
A beszámíthatóság elbírálására szolgáló körülmények 266
Az ittassági tünetek megállapítása 267
2. Az idült alkoholmérgezés 268
D) A morfium és kokain . . . 269
B)
A nyomozásnál szereplő személyek.
I. A csendőr és a vele szemben támasztott követelmények.
1. A testi rátermettség 270
2. Gyakorlati készségek és ügyességek 270
3. Szellemi rátermettség 270
a) Helyes érzékei és értelmi felfogó képesség 271
b) Jó megjegyző képesség 271
c) Jó emlékezet és emlékező tehetség 271
d) Kombináló képesség 271
e) Képesség a logikus (okszerű és észszerű) következtetésre 271
f) Összpontosító képesség 271
g) Helyes térelképzelés és tér (helyzet) érzék 272
h) Arcemlékezet 272
4. Ismeretek 272
5. Kedély- és jellemtulajdonságok és egyéb tényezők . 274
II. A sértett és a feljelentő lélektana.
1. A feljelentés 281
2. A valótlan feljelentés okai 282
I. A tévedésen alapuló valótlan feljelentés okai 282
II. A szándékosan lett valótlan feljelentés okai 282
3. A feljelentés elhallgatása . 283
4. A feljelentés megbízhatóságának ellenőrzése . . . 284
III. A tanú lélektana és tanúkikérdezés technikája.
A) A tanú lélektana 285
1. A tanú fogalmának meghatározása 285
2. A tanúk osztályozása 285
a) Osztályozás a nyomozásba való bekapcsolódás szempontjából . . . 286
b) A tanúk osztályozása tárgyilagosság szempontjából 287
c) A tanúk osztályozása az észlelés közvetlensége szempontjából . . 287
d) A tanúk osztályozása igazmondás szempontjából 288
I. A tévedő tanú 288
II. A hamis tanú 288
e) A tanúk osztályozása a vallomástételnél való viselkedésük szempontjából 290
B) A tanúkikérdezés technikája 291
1. A kikérdezés időpontja 291
2. A tanú személyazonosságának megállapítása 292
3. A kikérdezésre való felkészülés 292
4. A tanú megnyugtatása és bizalmának megnyerése 292
1. A helyes bánásmód 293
6. A tanú összefüggő előadása 294
7. A kérdések . 295
8. A tanú emlékezetének serkentése 296
9. A tanú bemondásainak ellenőrzése 296.
10. Szakértők bevonása a kikérdezéshez 299
11. A tanú magatartásainak figyelése 299
12. Jegyzetek készítése . 299
C) Emlékeztető a tanúkikérdezés technikájához 299
IV. A gyanúsított lélektana és kikérdezésének technikája.
A) A gyanúsított lélektana 300
1. A beismerés jelentősége 300
2. A beismerés megszerzésének akadályai és értékelésének nehézségei . . 301
3. Az önfeljelentés 302
a) A való önfeljelentés rúgói 302
b) A valótlan önfeljelentés 303
I. A jóhiszemű hamis önfeljelentés rúgói 303
II. A rosszhiszemű, valótlan önfeljelentés rúgói 305
Az önfeljelentés valódiságának ellenőrzése 306
B) A gyanúsított kikérdezésének technikája 306
1. Különbség a gyanúsított és a tanú kikérdezése között 306
2. A gyanúsított kikérdezésének leggyakoribb hibái 307
3. A gyanúsított egyéniségével való megismerkedés 309
4. A kikérdezés időpontja 310
5. Előkészületek a kikérdezésre ... 312
6. A meghallgatás szaka 312
7. A kérdések feltevésének szaka 316
8. A „valótlan (hamis) védekezés" 317
9. A beismerés 318
10. Eljárás a beismerés után 321
C) Kikérdező fogások, gonosztevő fortélyok a kikérdezéskor 323
1. A kikérdező fogások 323
2. Gonosztevő fortélyok 324

D) Emlékeztető a gyanúsított kikérdezésének technikájához 327
C)
A vallomás rögzítése.
1. Általában 329
2. A rögzítés a tartalom tekintetében 329
3. A rögzítés a terjedelem tekintetében 330
4. A rögzítés a vallomás elhangzásának körülményei tekintetében 331
5. Egyéb tudnivalók 331
III. FEJEZET.
A szakértők.
A) A szakértő általában 333
1. A szakértők igénybevételének jelentősége 333
2. A szakértők fogalmának meghatározása 335
3. Tájékozottság, amelyre a nyomozó csendőrnek a szakértők igénybevételénél szüksége van 335
4. A szakértőkként tekintetbe jövő személyek 336
5. Bűnügyi laboratóriumok és szakértői vizsgálatokat teljesítő tudományos intézetek 336
6. A leggyakrabban igénybe vett szakértők 337
B) Az orvosszakértő . . 337
1. Az orvosszakértő általános feladatköre 337
2. Az orvosszakértői vizsgálat tárgyai 338
a) Az élő ember 338
b) A holttest 338
c) Tárgyak, anyagok és nyomok vizsgálata . . 338
3. A törvényszéki orvosok 339
4. Az Igazságügyi Orvosi Tanács 339
C) A vegyész . 339
D) A mikroszkópos . . . 340
1. Górcsövi (mikroszkópiai) vizsgálat jelentősége 340
2. A bűnügyi vizsgálatoknál használatos górcsövek (mikroszkópok) 340
3. A górcsővel (mikroszkóppal) teljesíthető különböző vizsgálatok 341
E) A fizikus, minerológus, botanikus, zoológus, meteorológus 341
1. A 'fizikus (természettantudós) 341
2. A mineralógus (ásványtantudós) 341
3. A botanikus (növénytantudós) 342
4. A zoológus (állattantudós) és a meteorológus (időjárástantudós) 342
F) A bűnügyi fényképészet 343
1. A bűnügyi fényképészet viszonya az egyéb fényképészethez 343
2. A bűnügyi fényképészet feladatai 343
F). A bűnügyi fényképészet szerepe a leírás rögzítése terén 344
a) Általános alkalmazási lehetőségek 344
b) Különleges fényképezőgépek és a velük megoldható feladatok . . 345
1. A méretező fényképezés 345
2. A mozgófényképezés . . 345
3. A titkos fényképészet 345
4. A távfényképezés . 345
5. A térhatású (stereoszkópiai) fényképezés . . . . . . 345
6. A térhatású méretező fényképezés 346
7. A mikrophotographia (górcsőben látható nagyítás fényképészeti rögzítése) 346
II. A fényképészet felkutató (előhívó) szerepe 346
a) A fényképezőlemezek színérzékenysége 346
b) A vörösön inneni és az ibolyán túli sugarak 347
c) A kutatófeladatok megoldását szolgáló egyéb fényképészeti eljárások 348
1. A röntgen fényképezés 348
2. A nagyítás és színszűrők alkalmazása 348
3. A dombor- (relief) fényképezés 349
III. A fényképészet a bűnözés szolgálatában 349
G) Az írásszakértő 349
1. Az írásszakértő működési területe 349
a) A kéz- és gépírások azonosítása 349
I. Kézzel írott íráspróbák 349
II. Gépírásos íráspróbák 351
III. Egyéb összehasonlítási anyag . 351
b) Íráshamisítások vizsgálata . . 352
c) Következtetések az írásból 352
H) A fegyverszakértő 352
1. A fegyverszakértő működési területe . 352
2. A fegyverszakértőkként igénybe vehető személyek 353
3. A nyomozó csendőr számára szükséges ismeretek 353
2) A könyvszakértő 353
K) Egyéb szakértők 354
L) A szakértői vélemény értékelése és a nyomozó csendőrre háramló kötelességek 354
IV. FEJEZET.
A helyszíni szemle.
A)
Nyomtan.
I. A nyomokról általában 358
II. A lábnyomok 361
A) A lábnyomokról általában .. 361
B) A lábnyomok felosztása 362
C) A lábnyomok felkutatása . 363
D) A lábnyomok ideiglenes biztosítása 364
E) Következtetés a lábnyomokból. Mit lehet a lábnyomokból megállapítani 365
1. A tettes érkezési, távozási irányának és megtett útjának megállapítása 365
2. Következtetés a tettesnek a helyszínen való viselkedésére 366
3. A tettesek számának és szereposztásának megállapítása 366
4. Következtetés a cselekmény elkövetési idejére 366
5. A mozgás nemeinek megállapítása 367
a) A járás mechanikája . 367
b) A járás mechanikájából adódó különleges szabályok 368
c) A futás, rohanás, ugrás, lábujjhegyen való lopódzás és állás 370
6. Következtetés a korra 371
7. Következtetés a nemre 371
8. Következtetés a termetre (testmagasság, súly terjedelem) 372
9. Következtetés a társadalmi osztályra 372
10. Következtetés a tettes egyéni sajátosságaira 373
a) Az egyes lábnyom képe . 373
1. A mezítelen láb nyoma . . . 373
2. A harisnyás láb nyoma 374
3. A lábbelis nyom 374
4. A csonka, hibás láb nyoma 375
b) A csapás képe 375
1. A csapásképnél előforduló fogalmak 376
2. A járásmód 375
3. A lábfejtartás 376
4. A járásmód és lábfejtartás összekapcsolódása 376
5. A megállás nyomképe 377
6. A lábnyomcsapás mentén egyéb nyomok és bűnjelek után való kutatás 378
7. A lábnyomokból való következtetés összefoglalása . . . . 378
F) Lábnyomok hamisítása 379
G) A lábnyomok rögzítése. A rögzítés módjai 380
1. A lábnyomok fényképezése 380
2. A lábnyomok leírása, lerajzolása és lemérése 381
a) A leírás 381
b) A lerajzolás . 381
c) A mérés . 381
3. A lábnyomok lemintázása 382

a) Benyomatok mintázása ... 382
A Poller-féle mintázó eljárás 386
b) Lenyomatok rögzítése . 390
H) A lábnyomok összehasonlítása és azonosítása 391
1. Az összehasonlítás célja 391
2. Az öszehasonlításnál követendő eljárás 391
a) Benyomatok összehasonlítása 392
b) Lenyomatok összehasonlítása 392
3. A sajátossági pontok szerepe az összehasonlításnál 393
4. Az összehasonlításhoz szükséges próbanyomok előállítása 394
5. Gyanúsított lábbelijének szakértői vizsgálatra való bocsájtása 394
III. A bot beszúrásának nyomai 394
IV. Állatok nyomai 395
V. Szekér- és kocsinyomok 396
VI. A lövési nyomok . 398
A) A lövés leadási helyének, a lőtávolságnak és a lőiránynak megállapítása 398
1. A lőállás megállapítása . 398
2. A lőtávolság megállapítása 399
3. A lövés irányának megállapítása . 403
B) A fegyver helyzetének és állapotának rögzítése 405
C) Az ismeretlen fegyver nemének és rendszerének meghatározása és a gyanúba vett fegyver azonosítása 407
1. Fegyverismeretek 407
I. Puskák . 407
II. Maroklőfegyverek 409
III. Géppisztolyok 411
2. A lőporszemcsék, fojtás felkutatása és kiértékelése 412
3. A kilőtt hüvelyek felkutatása és kiértékelése 413
a) A kilőtt hüvelyek fajtái 413
b) A hüvelyen keletkező elváltozások 414
c) A hüvelyek kivetésének körülményei 416
d) A hüvelyek felkutatása 417
e) A hüvelyek azonosítása 418
4. A lövedék felkutatása és kiértékelése 418
D) A lövések számának és sorrendjének megállapítása 421
E) A lövés idejének meghatározása 422
F) Robbanószerek 422
VII. A vérnyomok 424
A) A vérnyomokról általában . 424
B) A vérnyomokkal kapcsolatos kérdések 424
I. A vér mennyiségének kérdése 425
II. A vérnyom alakja és helyzete 426
1. A vérnyomok alakjának és elhelyeződésének jelentőségeiről általában 426
2. A csepegés 427
3. A fecskendezés, preckelés 427
4. A csurgás, lefolyás 430
5. A vonszolási (mázolt) vérnyomok 430
6. Egyéb alakok 430
III. A vér minősége tekintetében felmerülő kérdések. A vérvizsgálatok . . 430
1. Vér-e? A vér kimutatására szolgáló eljárások 431
2. Ember- vagy állatvér-e, milyen állat vére? A kimutatás módjai . . 432
3. Az áldozattól vagy gyanúsítottól származik-e a vér? (individuális kérdés) 433
4. A vér milyen vérzésből eredt? 435
C) A vérnyomok felkutatása . . . 436
1. A felkutatás általában . 436
2. A helyszínen levő vérnyomok felkutatása 437
3. Felkutatás a bűnjeleken 437
4. Felkutatás a gyanúsított (sértett) személyén 437
D) A vérnyomok biztosítása 438
1. A vérnyomok fényképezése 439
2. A vérnyomok leírása 439
3. A vérnyomok lerajzolása 439
4. A vérnyomok természetben való biztosítása 439
VIII. A fogak nyomai, harapások 440
A) A harapások nyomának szerepe bűncselekményekkel kapcsolatban . . . 440
B) A fognyomok kriminalisztikai jelentőségének alapja 440
C) A harapások előfordulási helyei és a harapások nyomának kiértékelése . . 441
I. Az emberi testen keletkezett harapási nyomok 441
1. Az embertől származó harapások 441
a) Keletkezésük okai 441
b) Az emberi harapásnyomokból levonható következtetések . . 442
2. Az állatoktól származó harapások 443
II. Élelmiszereken visszamaradt fognyomok 445
D) Fognyomok rögzítése és azonosítása 446
E) A fogazat szerepe ismeretlen személyek azonosításánál . . . 446
IX. A körmök nyomai, karmol ások 447
X. Az eszköznyomok 448
1. Az eszköznyomok gyakorlati jelentősége 448
2. Szakértők igénybevétele 449
3. Szerszámismeretek és ismeretek megszerzésének módja . 449
4. Szerszámnyomok keletkezése. Sajátosságok jelentősége 450
5. Az eszköz azonosítása a nyommal 451
a) Éleken levő sajátosságok 451
b) Felületeken levő sajátosságok 454
6. Az eszköznyomok rögzítése és biztosítása 464
7. A Momsen-féle mintázó-eljárás technikája 464
XI. Hajszálak, szőrök, fonalak 466
1. Hajszálak, szőrök fonalak szakértői vizsgálatával tisztázható kérdések általában . . . .466
2. A szakértői vizsgálattal tisztázható kérdések részletes megvilágítása . . . .466
a) Haj, szőr, növényi rost, szövetszál megkülönböztetése 466
A haj anatómiai felépítése 466
b) A szőrképlet embertől vagy állattól való-e. Ha állattól, milyen állattól származik 467
c) Milyen testrészről származott a haj-(szőr)-szál .468
d) Milyen korú egyéntől származott a hajszál? 469
e) A leválás módjainak megállapítása 469
f) A hajszálak azonosítása és összehasonlítása 469
3. A hajszálak felkutatása 471
XII. Emberi váladékok 472
1. Ondónyomok 472
Az ondónyomok felkutatása . .474
Az ondószálcsák származása 474
2. Az ürülék 475
3. Az orrváladék és köpet 476
4. A vizelet 477

5. Anyatej 477
6. A fülzsír 477
XIII. Egyéb anyagnyomok 477
1. Különféle tisztátalanságok 477
2. Por 478
3. Talajnyomok 479
4. Gyertyanyomok 481
5. Dohányneműek és azok hamuja 481
6. Gyufaszálak 482
XIV. Írásvizsgálatok 483
1. Az írásnyomokról általában 483
2. Az írásnyomokkal kapcsolatban felmerülő kérdések 483
a) Írásazonosítás 483
b) Hamisítások 484
c) Láthatatlan írások előhívása 485
d) Eltépett, elégett iratok 486
e) Rejtjeles írások megfejtése 487
XV. Bűnjelek kezelése és csomagolása 489
1. A bűnjelek kezelésének és csomagolásának általános szabályai 489
2. A szakértő tájékoztatására szolgáló adatok kísérő iratba foglalása . .490
3. Egyes bűnjelek csomagolásának módjai 491
a) Folyadékok 491
b) Nedves, ragadós anyagok 491
c) Hullarészek 491
d) Szilárd tárgyak 492
e) Málékony anyagok 492
f) Vérnyomos bűnjelek ...492
g) Ondónyomos bűnjelek 495
h) Lőfegyverek, lőszerek 496
i) Hajszálak 496
j) Elszenesedett papírok 496
k) Momsen-mintázatok 497
l) Átlőtt ablaküvegek stb. 497
m) Porszerű anyagok 497
n) Írásnyomok 497
o) Eljárás mérgezéseknél 498
p) Eljárás gyujtogatással kapcsolatos bűnjelekkel 499
r) Eljárás fényképezőkazettákkal és filmtekercsekkel (filmcsomagokkal) 500
s) Ujjnyomok, folipapirok és ujjnyomos tárgyak . . 500
t) Egyes bűnjelek enyészet ellen való megóvása 501
u) Eljárás nem szállítható bűnjeltárgyakkal 501
B)
A helyszín fogalma, a helyszíni szemle célja, jelentősége és szabályai.
1. A helyszínelésről általában 502
a) A helyszín fogalma 502
b) A helyszíni szemle célja 503
2. Felszerelés a helyszíni szemléhez 503
a) A helyszínelő bőröndök 503
b) A helyszínelő-gépkocsi 504
3. Általános szabályok a helyszínelésre 504
4. Általános helyszíni szemle 506
5. A részletes helyszíni szemle 508
I. Holtanyag. Nyomok, bűnjelek felkutatása 508
a) A részletes helyszíni szemle célja 508
b) Támpontok a helyszíni adatgyűjtéshez 509
c) A felfedezett nyomok ideiglenes biztosítása 510
d) Az elváltozások keletkezési idejének megállapítása. A helyszín
három helyzete 511
e) A részletes szemle kiterjesztése a helyszín környékére 511
f) A helyszíni szemle megismétlése és a helyszín őrzése 512
II. Élőanyag. Tanúk felkutatása, tanúk és terhelt kikérdezése 513
6. Koholt bűncselekmények. A beállított helyszín 513
C)
A helyszín rögzítése.
1.
A rögzítés feladatairól és a rögzítés eszközeiről általában 515
1. A rögzítés feladatai 515
2. A rögzítés eszközei 516
2.
A helyszínleírás 517
A leírás technikája 519
3.
A helyszíni fénykép 521
I. A zárt helyen levő helyszín fényképezése 522
II. Szabadban levő helyszín fényképezése 523
4.
A helyszínrajz 525
I. A helyszínrajzkészítés általános irányelvei 525
1. A helyszínrajzzal szemben támasztott követelmények 525
2. A rajzban való ábrázolás nemei . 526
3. Rajzfelszerelés . 526
4. A helyszínrajz tárgya 528
5. A kisebbítési arány megválasztása és a méretarány kiszámítása . . . 528
6. A mérték (mérleg) megszerkesztése 531
7. Világtájak megállapítása 534
a) Világtájak megállapítása tájolóval 534
b) Világtájak megállapítása zsebóra segítségével . . 535
c) Világtájak megállapítása a nap állásából 537

d) Világtájak megállapítása az északi sarkcsillag segítségével 537
8. A térkép és rajzlap tájékozása 537
9. Az álláspont meghatározása 539
10. Mérések . . 543
a) A mérésről általában. A vízszintes távolságok mérése 543
b) Függőleges méretek meghatározása 544
c) Szögek mérése, irányok átvitele a rajzlapra 544
d) Vízszintes szögek mérése 545
e) Függőleges szögek mérése 549
11. A rajz kivitele 551
12. Egyezményes jelek. Egyéb használatos jelek . 554
II. Részletes irányelvek egyes helyszínrajzok készítéséhez 556
1. Helyiség, szoba rajzolása 556
a) Szoba ábrázolása alaprajzban 556
b) Szoba ábrázolása keresztvetületben 558
2. Lakás és épület rajzolása 558
a) Lakások rajzolása 558
b) Épületek rajzolása 561
3. Épület és közvetlen környékének rajzolása . . . . . . 562
4. Helyiségrész (város, községrész) rajzolása 564
5. Közlekedési balesetek helyszíni rajzai 565
6. Tereprész helyszíni rajza 566
7. Egyes tárgyak rajzolása 569
III. Keresztmetszetek szerkesztése 572
IV. Emlékeztető a helyszínrajzok készítéséhez 574
V. FEJEZET.
A házkutatás.
1. A házkutatás célja 576
2. A házkutatás előkészítése 576
3. A házkutatásnál felmerülő kérdések 577
a) Mit kell keresni . . 577
b) Hol és hogyan kell keresni 579
4. A házkutatás végrehajtása. Általános és részletes kutatás 580
5. Rejtekhelyek és azok felfedezése 581
6. Kutatás szabadban levő területen 583
7. A házkutatás egyéb szabályai 583
8. Egyes tárgyak, járóművek átkutatása 584
VI. FEJEZET.
A személymotozás 586
VII. FEJEZET.
A feltűnésnélküli puhatolás és megfigyelés polgári ruhában.
1. A polgári ruhás szolgálatról általában 588
2. A polgári ruhában teljesített feladatok felosztása 589
I. A feltűnésnélküli puhatolás (fürkészés) 589
1. A puhatolás célja 589
2. Személyekre vonatkozó adatok beszerzési módja 589
3. A feladatok felosztása időtartam szempontjából 590
4. A feltűnés nélküli puhatolás elvei 590
A) A feladat megoldásának előkészítése 591
B) A feladat megoldására kiszemelt nyomozó helyes megválasztása 591
C) A helyes és célszerű ürügy megválasztása 592
D) A megszemélyesítendő alak helyes megválasztása és alakítása 593
E) A kikérdezés helyes módja 594
F) Bizonyos határok betartása 595
G) Kellemetlen helyzetek 595
II. A megfigyelés polgári ruhában 596
1. A megfigyelésről általában 596
2. A megfigyelés elvei 597
A) A megfigyelés felvétele 597
B) A nyomonkövetés 598
3. Feltűnés nélküli puhatolás és megfigyelés ritkán települt, gyéren lakott
helyeken (falun, tanyán) 601
I. A vidék (a falu) különleges viszonyai 601

II. A nehézségek ellensúlyozására alkalmas módszerek összefoglalása . . 602
III. A módszerek részletes megvilágítása 602
IV. A „B" egyének alkalmazása ... 607
VIII. FEJEZET.
A bűnjelek leírása és azonosítása
1. A bűnjelleírás megszerkesztése 608
A) A bűnjelleírás jelentősége . . . 608
B) A bűnjelleírás általános elvei és módjai . 609
1. Leírás közvetlen megfigyelés alapján 609
2. Leírás bemondás alapján 610
C) A bűnjelleírás részletes szabályai 611
I. A tárgyleírás 611
a) A tárgyleírás általános szempontjai 612
b) Emlékeztetők a leggyakoribb bűnjelek leírásához 618
II. Az állatleírás 627
2. Bűnjeleknek a leírás alapján való azonosítása 631
Irodalom 633
Használt rövidítések magyarázata 636


CSAK ÉRTÉK BIZTOSÍTVA POSTÁZOM

KÉREM TEKINTSE MEG A FINCSIFORMI FELHASZNÁLÓ NEVEMEN

A TOVÁBBI SZÍNVONALAS, JÓVAL TÖBB MINT EZERÖTSZÁZ DARAB ÉRDEKES, RITKA , ÉRTÉKES, IGÉNYES TERMÉKEIMET A HONLAPOMON.

Bal oldalon lent a lap alján ’Az eladó összes terméké’-re

kattintva át -illetve meg lehet nézni ,-a nagyszámú feltett

áruféleségeimet, sok-sok érdekes gyűjteményes ritkasággal.

Több db vásárlásánál gazdaságosabb a posta ktsg.is.

K -07/22- 542

Garanciális feltételek

Garancia: 7 nap  

Fizetési opciók

Banki előre utalás

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1-3 munkanap
A feldolgozási idő megmutatja, hogy az eladónak a fizetéstől számítva mennyi időre van szüksége a tárgy becsomagolásához és feladásához. Ez alapján tájékozódhat a vevő, hogy a fizetést követően mikor várhatja a csomag feladását.
Postázás28750 HUF


Mások ezeket keresték még