1778 -Gautier - Az utak és utszák épitésének módja a Sztáray nemesi család könyvtárából Szép Raritás

Gautier, [Hubert]: Az utak’, és utszák’ épitésének módja, mellyet irt Gautier ur ... Mostan pedig, hasznos jegyzésekkel meg-bővitve, és szükséges táblákkal meg-ékesitve magyarúl ki-adott Kovats Ferentz mathematikus.

Az első magyar nyelvű útépítéstani kézikönyv.

Posonyban, és Kassán, 1778. Landerer Mihály’ költségével. 1 t. (rézmetszetű címkép) + [30] + 215 + [1] p. + 6 t. (kihajtható rézmetszet). Első magyar kiadás.

Példányunk a címlap után kötött négy levélen tartalmazza a gróf Erdődy Jánosnak és gróf Festetits Pálnak szóló ajánlást, valamint „A’ nyomtatásban esett hibákat igy jobbitsad” levelet is, amelyeket a példányok zömébe nem kötöttek be.

Korabeli aranyozott gerincű félbőr kötésben, különleges, díszes előzéklapokkal. A könyv lapjai és valamennyi melléklete tökéletes állapotú.

A szerző francia természettudós, eredetileg orvos, majd matematikus végül tervező mérnök, híd- és útépítési munkák felügyelője volt. Az útépítés tudományának alapjait lefektető munkája először 1712-ben jelent meg. Kováts Ferenc magyarítása nem egyszerű fordítás, hanem a kérdéskör történelmi áttekintése után a magyarországi viszonyokra alkalmazott, matematikai számításokon is alapuló útépítések bemutatása.

Kováts Ferenc (Győr, 1746 körül – Dég, 1819. február 9.) Matematikus, okleveles mérnök és megyei főmérnök volt Veszprémben, később Festetich Antal királyi kamarásnak jószágigazgatója.Író, lapszerkesztő, drámafordító.

A könyvnek különleges története végigkövethető a XVIII. századtól napjainkig. Az előzéklapon Kostsánszky Dániel (1929-2020) nagymihályi református lelkész bejegyzése olvasható:

"A nagymihályi gróf Sztáray könyvtárából mentették ki. Vettem 1987-ben néhai Kéhl Jenő nagymihályi szobafestő hagyatékából, fiaitól."

A bejegyzés tanúsága szerint a könyv csaknem 170 éven keresztül a felvidéki Sztáray nemesi család kastélyának könyvtárában volt. Az első tulajdonosa gróf Sztáray Mihály (1749–1798) császári és királyi kamarás, Szabolcs vármegye főispánja lehetett. A Sztáray-kastély utolsó lakói gróf Sztáray Sándor (Alexander), felesége, Vécsey Paulina és négy gyermekük, 1944 őszén, a front közeledtével kényszerültek elhagyni az épületet. A kastély 1944. november 26-án került a Vörös Hadsereg kezére, amikor a szovjet csapatok kiszorították a Wehrmacht egységeit a városból. A harcok során az épület jelentős károkat nem szenvedett, de a belső berendezés, és a család értékeinek nagy része a háborús felfordulásban és az azt követő időszakban elveszett vagy megsemmisült. A nemesi könyvtár ezen ritka darabja szerencsésen megmenekült.

Tekintse meg kínálatunkat, melyben ritka, egyedi könyveket, nyomtatványokat, könyvkötészeti szempontból különleges darabokat és kéziratokat talál.