1C760 A Dugonics Társaság centenáriumi bronz plakettje díszdobozban

A Dugonics Társaság centenáriumi bronz plakettje. Limitált kiadás, összesen 200 darab készült Szabó Géza ötvös verdéjében, Lapis András szobrász terve alapján. Felirat: DUGONICS TÁRSASÁG 1892-1992 SZEGED

Szélesség: 4.25 cm
Súly: 0.045 kg

„... ma is szükség van a Dugonicsokra, akik a nagy hagyományt ... tovább vihetik ...”

„Szeged irodalmáért, művészetéért és tudományáért”

Szeged legrégebbi civil szervezete a Dugonics Társaság 1892. február 28-án alakult és megszüntetéséig, 1952-ig volt városunk kulturális életének meghatározó tényezője. Az 1991-ben ismét életre hívott társaság nagymúltú elődje hagyományait folytatva szolgálja Szeged város irodalmát, művészetét és tudományát.

A Társaság megalakulása

A Dugonics Társaság előzményének tekinthető a Dugonics Kör, amely 1873-ban jött létre. Hivatalos közlönyük Szegedi Lapok címmel ipari, kereskedelmi, gazdászati és közművelődési lapként jelent meg. 1876-ban, a Dugonics-szobor felállítása után fejezte be tevékenységét.

Az árvíz utáni újjáépítés miatt Szeged városa komoly anyagi gondokkal küzdött, így – bár a z előkészületek már 1883-ban megkezdődtek – az egyesület csak 1892-ben jött létre. Az alapszabályból idézünk: „A »Dugonics-társaság« irodalmi és tudományos társaság, mely Dugonics András, Szeged nagyérdemű fiának, a magyar irodalom e hatalmas úttörőjének nevét viselve, s az ő nyomdokain haladva a magyar nemzeti szellem és kultura emelésén munkálkodik.”

A Dugonics Társaság 1892. február 28-án tartotta meg alakuló közgyűlését, amelynek elnökéül Lázár Györgyöt, Szeged polgármester-helyettesét, jegyzőül Kemechey Jenőt választották. A szervezőbizottság előterjesztette az alapszabályt, amelynek jóváhagyása után a Dugonics Társaság 1892. október 11-én megalakult. A városháza közgyűlési termében megalakították az igazgatótanácsot és a szakosztályokat is.

Az alapítók névsora:

Lázár György elnök Zsilinszky Mihály alelnök Kulinyi Zsigmond főtitkár

Tudományos szakosztály Csonka Ferenc főreáliskolai tanár dr. Czobor Béla régész, műtörténész, az MTA tagja (Budapest) Hoffer Endre főreáliskolai igazgató Ivánkovits János apát-plébános Káplány Géza királyi táblabíró dr. Kiss János a Szent István Társulat igazgatója Kiss Lajos főreáliskolai tanár, osztálytitkár Kulinyi Zsigmond lapszerkesztő, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbi Magyar Gábor főgimnáziumi igazgató, osztályelnök Nagy János kereskedelmi középiskolai főigazgató Reizner János a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója Szabó Mihály tanítóképezdei igazgató Szeremley Sámuel elnöklelkész (Hódmezővásárhely) Szűts Mihály gazdasági akadémiai tanár (Debrecen) dr. Tergina Gyula Csongrád megye tanfelügyelője Thomay József evangélikus lelkész Tóth Antal Szeged városi népiskolai tanfelügyelő Varga Ferenc plébános (Kistelek) Vass Mátyás tanító, tankönyvíró Zsilinszky Mihály Csongrád megye főispánja Zvér Endre kegyesrendi tanár

Szépirodalmi szakosztály Békefi Antal hírlapíró, osztálytitkár dr. Cserey Zsigmond orvos Irányi Dezső járásbírósági aljegyző, író (Hódmezővásárhely) Kálmány Lajos plébános, etnográfus Kemechey Jenő író Kovács János író Kovács János (ev.) lelkész Lázár György polgármester-helyettes Lipcsey Ádám lapszerkesztő, osztályelnök Milkó Izidor író (Szabadka) Palotás Fausztin a Ludovika Akadémia tanára (Budapest) Papp János kegyesrendi tanár Pósa Lajos író (Budapest) Sebők Zsigmond író (Budapest) Szekrényi Lajos plébános Várady Károly főgimnáziumi tanár

„... Szeged és Szeged vidékének szellemi életében jelentékeny vezérszerepet lesz hivatva vinni.” - írta a Szegedi Napló a megalakulás másnapján.

A Társaság 1892. november 20-án ünnepi műsorral lépett a nyilvánosság elé. Az egész napos rendezvény a megnyitó üléssel kezdődött, amelynek kiemelkedő szereplője a Kisfaludy-társaságot képviselő Mikszáth Kálmán volt. A rendezvény elnöki megnyitóját Lázár György, a Dugonicsról szóló megemlékezést Reizner János tartotta. Ezután díszebéd következett a Tisza Szálló nagytermében. Este ünnepi előadás vette kezdetét, amelyet a színházban rendeztek. Erkel Ferenc Báthori Mária című operájának nyitánya után elhangzott Lipcsei Ádám alkalmi költeménye, Emlékezés Dugonicsról címmel, valamint Dugonics András Báthory Mária szomorújátékának egy felvonása került színre és végezetül részlet Erkel Ferenc Hunyady László című operájából.

Forrás: http://dugonics.sk-szeged.hu/tarsasag.html