Antik falióra tok ezüstözött számlappal – Iskolatörténeti relikvia (Győr)
| Feltöltés ideje: 2026. július 05. |
| Termékkód: 8174314 |
| Megtekintések: 70 |
| Megfigyelők: 2 |
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek
| Anyag: | fa |
| Kor: | 1900-1939 |
| Számlap: | római számok |
| Állapot: | sérült |
Eladó a képeken látható, az 1910–1930-as évekből származó antik falióra tok a hozzá tartozó eredeti fém számlappal és lünettával (fém kerettel). Óraszerkezet, inga és súlyok nincsenek hozzá.Különlegessége / Története:
A tárgy egy győri iskolában szolgált, ahol később elektromos iskolai csengőként használták. A belső részben látható drótok és az oldalsó fém korong az utólagos villamos bekötés nyomai. Igazi helytörténeti, ipari relikvia!A számlap a korabeli prémium gyártási technológiának megfelelően ezüstözött, a gyűjtők számára értékes darab.Anyaga és szerkezete:
Fenyőfa alapú antik tok, a külső részén tölgyfa erezettel (furnérozott vagy korabeli flóderozott technikával készült).Főbb jellemzők:
- Az elülső ajtóban lévő metszett, fózolt üvegezés teljesen ép és stabil.
- A felső faragott díszítmény és az oldalsó stílusjegyek hiánytalanok.
A látható hibák (kérjük a fotók alapján figyelembe venni):
- A hátoldali fán függőleges, természetes száradási repedés látható.
- A korábbi elektromos átalakítás miatt plusz furatok vannak a tokon.
- A tok alsó élénél a faanyag/furnér kissé megsérült, felvált.
- A fán az iskolai falifestésekből származó minimális fehér falfesték-foltok találhatók.
Méretek:
- Teljes magasság: 62 cm
- Szélesség: 32 cm
- Mélység: 12 cm
Kiválóan alkalmas óra-restauráláshoz alkatrésznek, gyűjteménybe, vagy egyedi fali kulcsszekrénynek, vitrinnek.
Postázom is, ez megbeszélés tárgyát képezi, mérete és sérülékenysége miatt. Sokat járok az ország minden szegletébe, megoldható a szállítás is.
Garanciális feltételek
| Garancia: 7 nap |
Fizetési opciók
| Banki előre utalás |
| Készpénz |
| PayPal |
Szállítási opciók
|
Személyes átvétel
|
Budapest IV. |

