Termékek
Összes kategóriában
részletes keresés

0Y530 Sziszi és Ferencz József bronz büszt pár


180.000 HUF 531.20 USD

Garancia: örökös  
Termék információk
Feltöltés ideje: 2019. december 07.
Termékkód: 2669765
Megtekintések: 99
Megfigyelők: 3
Eladó adatai

antikvitasok (855)    
Pest megye

Hitelesített felhasználó

Válaszadás: 97%-ban, 8 óra alatt
Pozitív értékelések: 99.08%
Utolsó belépés: Tegnap, 19:52
Regisztráció: 2013. március 05.
Téma:híres ember
Anyag:bronz

Antik, szép állapotú bécsi bronz mellszobor páros. Erzsébet és Ferenc József.
Talapzaton feliratok: ELISABETH FRANZ JOSEPH

Szélesség: 7.3 cm

Magasság: 12 cm

Súly: 1.02 kg

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Ez a szócikk I. Ferenc József magyar király feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Erzsébet magyar királyné (egyértelműsítő lap).

Wittelsbach Erzsébet

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia

Ausztria császárnéja

Uralkodási ideje

1854. április 24. – 1898. szeptember 10.

Elődje

Savoyai Mária Anna

Utódja

Bourbon–parmai Zita

Magyarország királynéja

Uralkodási ideje

1854. április 24. – 1898. szeptember 10.

Koronázása

Buda
1867. június 8.

Elődje

Savoyai Mária Anna

Utódja

Bourbon–parmai Zita

Életrajzi adatok

Uralkodóház

Wittelsbach-ház,
Habsburg–Lotaringiai-ház

Született

1837. december 24.
München, Bajorország

Elhunyt

1898. szeptember 10.(60 évesen)
Genf, Svájc

Nyughelye

Császári kripta
1898. szeptember 17.

Édesapja

Miksa József herceg

Édesanyja

Mária Ludovika Vilma

Házastársa

I. Ferenc József

Gyermekei

Zsófia főhercegnő,
Gizella főhercegnő,
Rudolf koronaherceg,
Mária Valéria főhercegnő

Wittelsbach Erzsébet címere

A Wikimédia Commons tartalmaz Wittelsbach Erzsébet témájú médiaállományokat.

Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, németül: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, becenevén Sisi[1] – (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Korának legszebbnek tartott uralkodófelesége III. Napóleon hitvese, Eugénia császárné mellett.[2]

 Élete[szerkesztés]

Gyermekkora[szerkesztés]

Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő negyedik gyermeke a tíz közül, 1837 december 24-én született este 10 óra 43 perckor, egy vasárnapi napon, egy foggal a szájában, ami a hagyomány szerint rendkívüli pályát és nagy szerencsét jelöl.[3] Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern).

Hét testvéréhez hasonlóan neveltetésében meghatározó volt, hogy a bajor királyi udvartól „távol”, apja müncheni palotájában, illetve a nyári (családi) rezidencián possenhofeni (ma Pöcking része) kastélyban nőtt fel.[4] 1853 augusztusában – az ismerkedési jelleg teljesen nyilvánvalóvá válásának elkerülésére – elkísérte anyját és nővérét, Ilonát Bad Ischlbe, a célból, hogy anyai nagynénje, Zsófia Friderika főhercegné elképzelései szerint ismételten találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József osztrák császárral, akit Ilona házastársául szántak.[5] Ferenc József véletlenül ismerte meg Erzsébetet, a kertben találkoztak, eleinte nem tudta, hogy ő Ilona húga. Az uralkodó ellentmondva az anyai szándékoknak a kiszemelt menyasszony helyett Erzsébetet választotta, eljegyzésükre a császár 23. születésnapján (augusztus 18-án) került sor.

„Kétszeres boldogság számomra, hogy leendő hitvesem kiválasztásakor mélyebb érzelmeimre hallgattam, és szívből remélem, hogy menyasszonyom kiváló tulajdonságaiban megtalálom majd életem boldogságát.”[6]

(Ferenc József császár)

Rövid jegyességet követően 1854. április 24-én este hét órakor kötöttek házasságot a bécsi Ágoston-rendiek templomában (Augustinerkirche).[7] Az esküvői ünnepségsorozat egy héten át folytatódott a birodalmi fővárosban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 (közöttük több magyar) pap segítette a szertartáson, Rauscher hercegérseket egyébiránt beszédes természete miatt – korabeli szójátékkal – „Plauschernek” (fecsegőnek) is nevezték.[8]

 A császári udvarban[szerkesztés]

Erzsébet lovaglóöltözékben, a Vanity Fair magazinból (1884)

Az ischli eljegyzés és a házasságkötés között eltelt kevesebb mint egy év alatt Erzsébetnek fel kellett készülnie az uralkodó feleségének szerepére, ami rengeteg új (magas társadalmi állásához nélkülözhetetlen) ismeret elsajátítását követelte, a korábbi neveltetésében és képzésében mutatkozó hiányosságok következtében. A család korábbi házassági terveiben nem szerepelt a trónra kerülés eshetősége, noha az uralkodó öccsével Károly Lajossal Erzsébet 1848 óta levelezésben állt, amiből egy későbbi esetleges frigy szándéka is kibontakozott.[9] A tantárgyak egyik legfontosabbika későbbi szerepét tekintve Ausztria és a birodalom történelme volt, amit Majláth Jánosmagyar gróf, történettudós oktatott.[10] (Ő egyébiránt a bécsi kormányzatnak is jelentéseket küldött, ebből következően korabeli magyar megítélése negatív, hiszen pecsovicsként említette.) Az uralkodó leendő hitvese felkészítésében érdemei vitathatatlanok: Erzsébet vélhetően tőle hallott először magyar szót, sőt egyes későbbi visszaemlékezők szerint magyar verseket is, noha a nyelv elsajátítására csupán jóval később Madeirán tesz kísérletet. Erzsébet évek múltán is elismeréssel és tisztelettel emlékezett meg egykori tanáráról. E rövid idő alatt próbálta elsajátítani a társasági illem szükséges alapjait, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának spanyol etikett által szabályozott életvitelét nem tudta és később nem is kívánta elfogadni. (Császárnéi szerepére való felkészülés során nehézséget jelentett bajor dialektusa, amin szintén próbáltak csiszolni/korrigálni, emellett fejleszteni francia nyelvtudását is, ami jegyessége idején még nem felelt meg az udvari élet szükségleteinek. A gyermekkorában elsajátított angol nyelv mellett már uralkodónéként tanult magyarul (a sikertelen cseh kísérletet elvetve), valamint Rudolf halálát követően mélyedt el az ó- és újgörög nyelv tanulásában.)

Carl Pietzner és Ludwig Angerer fényképe Erzsébetről, 1898

Erzsébet császárné Franz Xaver Winterhalter festményén

A fiatal császárné bécsi tartózkodásának kezdetétől nem találta helyét a számára idegen udvari környezetben, annak merevsége folytán, melyet számára mindenekfelett uralmat gyakorolni kívánó anyósa, Zsófia főhercegné testesített meg. Az uralkodó leterheltsége következtében nagyon keveset lehetett együtt feleségével, olyannyira elfoglalták a mindenkori államügyek, melyek a házasságkötést követő években mind belpolitikai, mind külpolitikai tekintetben válságos időszakot jelentettek.

Az alig 16 évesen férjez ment Erzsébet már házasságának első évében teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia főhercegasszony a családi konfliktus elmélyüléshez vezető döntésével a császári gyermekek szobáit áthelyezve a szülői lakosztályoktól távol – a saját apartmanja mellett – a Hofburg másik szárnyában jelölte ki. Erzsébetet anyósa e döntésével családi életükben is háttérbe szorította, s csupán látogatóként kereshette fel gyermekeit, oly módon, hogy egész teremsorokon kellett áthaladnia. Ennek következtében többnyire népes udvari „csoport” (a Zsófia főhercegasszony által kijelölt gondozók, nevelők és legfőbb udvari bizalmasai) körében találta leányait. Nevelésük korai alakítására nem volt befolyása, mivel a császár anyja túl fiatalnak/éretlennek (magát is nevelésre szorulónak) tartotta a kamaszkorú Erzsébetet a gyermekek felelősségteljes (rangjuknak megfelelő) neveléséhez, részben jogosan.[11]Erzsébet e törekvését egyfelől anyósa irányában megmutatkozó rosszindulata esetleges megnyilvánulásaként értelmezte, amivel tovább fokozta bizonytalanságát és kisebbrendűségi érzését. A kortársak visszaemlékezései egybehangzóan arra engednek következtetni, hogy lassan kibontakozó szépségének egyetlen egy kényes pontját rossz fogai jelentették, mely még inkább felerősítette félszegségét, viszonylagos szótlanságot eredményezve. Ennek palástolására gyakran zsebkendőt használt,[12] illetve beszéd közben is lehetőség szerint alig nyitott ajakkal kísérelte meg ezt kevéssé láthatóvá tenni, így sokszor halkságával párosulva érthetetlen volt megszólalásaiban, ami az egyes udvari rendezvényeken rendkívül sok kellemetlen, esetenként komikumra is okot adó helyzetet teremtett. Az udvari társadalom többsége félszegségét, illetve nevelésének hiányosságait kellő intelligencia hiányának vélték,[13] amihez francia nyelvben való kifejezőkészségének korlátai is szerepet játszottak és a kezdeti periódusban „szép Butuska” gúnynévvel illették.[14]

1857 tavaszán Erzsébet hosszúra nyúló családi konfliktus elmélyülésével, gyermekei „felügyeleti jogáért” vívott küzdelemben időszakos eredményt ért el, az uralkodó támogatásával, úgy határoztak, hogy a tervezett magyarországi szemleúton gyermekeik is megjelennek.[15] (Nagyobbik lányuk, Zsófia az 1856–57 telén zajlott itáliai látogatásukon is részt vett.) A már Bécsben is gyengélkedő gyermekek – a korabeli diagnosztika folytán – számára levegőváltozást megfelelőnek vélték, könnyebb gyermekbetegségnek (fogzási láznak) vélve tüneteiket.[16] Budán Zsófia állapota (a téves diagnózis folytán alkalmazott kezelés sikertelenségének eredményeként) kritikussá vált, erről a Debrecenben tartózkodó szülőket késve értesítették, akik gyermekük haldoklására érkeztek meg Pest-Budára.

Garanciális feltételek

Garancia: örökös  

Fizetési opciók

Banki előre utalás
Készpénz
PayPal   PayPal

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Személyes átvételBudapest
Postázás1350 HUF


Mások ezeket keresték