1K051 Antik német oltási bizonyítvány 1897

Antik, német nyelvű oltási igazolás. 1897-ben állították ki Hováth Antal azaz Anton Horváth nevére. Felirat: JENSEITS GENSANNTES KIND ... WURDE DURCH GEFERTINGEN AM ... DES JAHRES 1897 VORSCHRIFTMÄSSIG GEIMPFT. UND HAT BEY WIEDERHOLTER BESICHTIGUNG DIE ECHTE KUHPOCKE DARGEWIESEN. SIGN ... 1837 ANTON HORVÁTH CHRISTLICHE ELTERN! IHR WERET IM NAMEN DES ALLERGNÄDIGSTEN LANDESVATERS, SEINER APOST. MAJESTÄT DES KÖNIGS, BEY DER HEILINGEN TAUFHANDLUNG EURES KINDES MAXIMILIAN KÁROLY ERMAHNT, EINE DER VORZÜGLICHSTEN ELTERNPFLICHTEN AN DEM, VON DER GÖTTLICHEN VORSEHUNG EUCH ANVERTRAUTEN KINDE ZU ERFÜLLEN : DASSELBE NÄMLICH BEY NÄCHSTER GELEGENHEIT EINIMPFEN, UND DURCH DIE KUHPOCKE GEGEN DIE SCHRECKLICHSTE ALLER KRANKHEITEN, GEGEN DIE MENSCHENBLATTERN, VERWAHREN ZU LASSEN.

Szélesség: 13.7 cm

Hosszúság: 21.3 cm

Súly: 0.005 kg

Védőoltás története:

Louis Pasteur a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója

A fekete himlő elleni immunizálással már az i. e. 2. század elején kísérleteztek Indiában vagy Kínában. Az orvosok enyhe tünetekkel jelentkező betegeket kerestek, hólyagokat szedtek róluk, kiszárították, elmorzsolták, és ezt kellett az immunizálni kívánt személynek felszippantania az orrába.

1718-ban Mary Wortley Montagu arról tudósított, hogy a törökök ehhez hasonlóan könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeztek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél. Az 1770-es évektől Sevel, Jensen, Jesty (1774), Rendall, Plett (1791) és társaik megfigyelték, hogy a fejőasszonyok immunissá váltak a fekete himlőre, miután átestek a tehénhimlőn. Kísérletileg ők is beoltották a családjukat és a barátaikat.

Edward Jenner mellszobra

Az 1796-os járvány alatt hasonló megfigyelést tett Edward Jenner angol sebészorvos is. Ő volt az első, aki a védőoltások kifejlesztésének terén megtette az első lépéseket. A tehénhimlős Sarah Nelmes fejőnő sebváladékát a nyolcéves és egészséges James Phipps karján ejtett sebbe dörzsölte. Phipps átesett a tehénhimlőn, meggyógyult, majd a fekete himlővel szennyezett anyaggal szemben immunisnak bizonyult. Később megismételte a kísérletet más gyermekkel is, köztük a saját fiával és arra a következtetésre jutott, hogy az oltás kockázat nélkül immunitást biztosít a fekete himlő ellen. Jenner volt az első, aki dokumentálta és a tudományos közvélemény elé tárta a vakcinálása eredményeit.

Az 1793-as philadelphiai sárgalázjárvány után, 1799-ben megnyílt a Philadelphia Lazaretto Quarantine Station. Minden, a városba érkező hajónak dokkolnia kellett itt, és alávetni magukat egy részletes ellenőrzésnek. A fertőzött utazókat karanténba zárták. Ez az állomás volt a világtörténelem első, modern értelemben vett karanténja. Benjamin Waterhouse, a Harvard Egyetem orvostani előadója 1800-ban levelet írt Thomas Jefferson akkori alelnöknek, melyben a tehénhimlő leküzdése elleni erőfeszítések szükségességére szerette volna felhívni a figyelmet. Jefferson lelkesen fogadta a kezdeményezést. Waterhouse a levél eredetijét később Edward Jennernek ajándékozta. 1820-ban a fekete himlő által okozott elhalálozások az előző évtizedéhez képest megfeleződött: 18 447-ről 7858-ra. 1855-ben Massachussets lett az első amerikai állam, amelyik kötelezővé tette a védőoltásokat.

Poroszországban 1874-ben lett kötelező a fekete himlő elleni védőoltás. A törvény bevezetése után, 1886-ban a 100 000 főre jutó halálozási ráta 1,94-re csökkent. Ausztriában, ahol az oltási rend lazább volt, ez az arány nagyobb volt, 39,28 és 94,79.

A 20. században további védőoltásokat fejlesztettek, többek között a diftéria, a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. A fejlesztések jelentős részét Maurice Hilleman vezette.

Forrás: wikipédia