19. századi Lapis Lazuli Ékszerdoboz / 19th c Lapis Lasuli Jewel Trinket

Firenze, Olaszország – „Nemes szín, gyönyörű, minden szín közül a legtökéletesebb” – mondta Cennino Cennini 1400 körül írt „Művészetek könyvében” az ultramarinról, a porított lapis lazuliból készült pigmentről.

A 18. század végéig a lapis lazuli egyetlen forrása Európában, Ázsiában és Afrikában a távoli Sar-e-Sang völgy volt, a Badakhshan-hegységben, Afganisztán északkeleti részén, ahol több mint hat évezrede óta bányászták.

Az ókori egyiptomiak és babilóniaiak ékszerekhez és amulettekhez használták, híres varázslatos aurája pedig a gonosz szem elleni védelemként több ezer éves múltra tekint vissza. Elterjedése Európában a keresztes hadjáratok idején kezdődött, de ritkasága és költsége miatt csak a leggazdagabb mecénások engedhették meg maguknak műalkotások készítését.

FLORENCE, Italy — “A noble color, beautiful, the most perfect of all colors,” Cennino Cennini said of ultramarine, the pigment made from powdered lapis lazuli, in his “Book of the Arts,” written around 1400.

Until the late 18th century the only source of lapis lazuli in Europe, Asia and Africa was the remote Sar-e-Sang valley in the Badakhshan mountains in northeast Afghanistan, where it has been mined for more than six millennia.

It was used by the ancient Egyptians and Babylonians for jewelry and amulets, and its reputed magic aura as a defense against the evil eye goes back thousands of years. Its diffusion in Europe began during the Crusades, but its rarity and cost meant that it could be afforded for the creation of art works only by the richest of patrons.