0J867 Antik acélmetszet MURILLO

Szépen keretezett, paszpartuban és üveglap mögött található, hibátlan, ajándékozható állapotban lévő acélmetszet portré.

A képen látható személy:

Bartolomé Esteban Murillo

Felirat:

NACH DEM ORIGINAL GEMALDE VON IHM SELBST IN DER GALERIE DES KÖNIGS DER FRANZOSEN.

Szélesség: 27 cm

Magasság: 31 cm

Súly: 0.62 kg

Portré mérete: 13 x 16,5 cm.

Bartolomé Esteban Murillo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bartolomé Esteban Murillo

Született

1617. december 31.[1]
Sevilla

Elhunyt

1682. április 3. (64-65 évesen)[2]
Sevilla

Állampolgársága

spanyol

Foglalkozása

festőművész

A Wikimédia Commons tartalmazBartolomé Esteban Murillo témájú médiaállományokat.

Murillo

Bartolomé Esteban Murillo (Sevilla, 1618. január 1.[mj 1] – Cádiz, 1682. április 3.) spanyol festő, a spanyol barokk festészet kiemelkedő alakja.

• 1Életpályája
• 2Galéria
• 3Megjegyzések
• 4Jegyzetek
• 5Források
• 6További információk

Életpályája

Murillo Sevillában született egy tizennégy gyermekes család utolsó fiaként. Édesapja egy Gaspar Esteban nevű borbély volt, édesanyját María Pérez Murillonak hívták, az ő vezetéknevét használta később művei aláírásakor. Mivel szülei halálakor még csak 10 éves volt, ezért egyik nővére, Ana nevelte fel. Ana férje szintén borbély volt, Juan Agustín de Lagaresnek hívták, és a fiatal Bartolomé is nagyon jó kapcsolatban volt vele.

Tanulmányait Juan Castillo műtermében kezdte meg, aki akkoriban elismert művész volt Sevillában. Öt évet töltött el itt, ahol ebben az időben - többek között - a granadai születésű festő, Alonso Cano is tanult. Már tizennégy évesen kisebb képeket festett, illetve vallási témájú rajzokat készített, hogy némi pénzt adhasson haza. 22 éves korában egy kis festőműtermet hozott létre, képeit vásárokon adta el, de annak ellenére, hogy képeit vásárolták is az emberek, ez nem szüntette meg benne azt a vágyat, hogy igazi művésszé váljon. Olyannyira nem, hogy miután megismerte Van Dyck képeinek a másolatait, még inkább tökéletesíteni akarta saját festészetét. Annak ellenére, hogy nem tudunk róla, hogy külföldön járt volna, jól ismerte a flamand festészetet is, többek között annak köszönhetően, hogy Sevilla fontos kereskedelmi központ volt. Mindazonáltal arra az elhatározásra jutott, hogy elhagyja egy időre szülővárosát. A nehézség csak a szükséges pénz megszerzésében állt. Murillo vásárolt egy vég vásznat, feldarabolta, majd mindegyik darabra festett egy képet. Ezeket a képeket azután eladta egy kereskedőnek, aki Ázsiába és Amerikába hajózott vele.

1642-ben, 26 éves korában Madridba költözött, ahol Velázquez tanítványa lett, aki megnyitotta számára a madridi és toledói királyi paloták, és a Monasterio del Escorial kapuit, ahol megcsodálhatta és lemásolhatta a legkülönbözőbb mesterek festményeit is, ezáltal tökéletesítve saját művészetét. Első művein még érződik Francesco de Zurbarán, Jusepe de Ribera, Alonso Cano, Rubens, Tiziano és Velázquez hatása. 1645-ben tért vissza Sevillába. Ebben az évben tizenhárom vásznat festett a sevillai San Francisco el Grande kolostor részére, ami meghozta neki a megérdemelt elismerést. Ekkor vette feleségül Beatriz Cabrerat is, akitől később kilenc gyermeke született.

Befejezett még néhány képet a Sevillai katedrális számára, majd ezután már arra a két témára koncentrált, ami később a legnagyobb elismerést hozta meg számára: ezek a témák a Szűz Mária a gyermek Jézussal és a szeplőtelen fogantatás voltak.

1658 és 1660 között újból Madridban találjuk, majd 1660-ban részt vesz az Academia de Pintura megalapításában, aminek az irányítását Francisco Herrera el Mozo építésszel közösen végzi. Ez volt a legtermékenyebb időszaka és ekkor kapta a legjelentősebb megbízásokat, többek között a Monasterio de San Agustín oltárképének az elkészítésére, a Santa María la Blanca számára készített képekre, amelyeket 1665-ben fejezett be, a sevillai Iglesia del Convento de Capuchinos főoltárának az oltárképére és az oldalkápolnák képeinek az elkészítésére, ami az egyik legjelentősebb alkotása.

Jóllehet vallási témájú munkái ismertebbek, Murillo jelentős számban festett korabeli asszonyokat és gyermekeket ábrázoló festményeket is.

Forrás: www.wikipedia.hu