Id. Imre István (1918-1983):Bazilika- nagyméretű szignózott rézkarc. 9900.-Ft.

Méretei:

Kerettel együtt :78 cm × 61 cm × 3 cm

A kép maga: 59 cm × 48 cm

Id. Imre István (Tyukod, 1918. február 24. – Budapest, 1983. augusztus 5.) Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus.

Imre István 1936-ban iratkozott be a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István és Elekfy Jenő voltak a mesterei. A Főiskolán 1941-ben végzett, de már 1940-től kiállító művész. 1947 és 1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette. Alig tízéves alkotói periódus után, 1950-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott. 1953-ban megosztott Kossuth-díj kitüntetésben részesült a Szentgyörgyi Kornéllal közösen festett „Almaszüret” című képéért. Külföldi tanulmányutakon vett részt Olaszországban, Görögországban és Jugoszláviában. Az 1950-es évekre jellemző heroikus hangvételű olajfestmények után stílust váltott, az egyéniségének inkább megfelelő lírai hangulatú akvarelleket és a szecesszióra emlékeztető rézkarcokat készített. Portrék, tájképek, csendéletek, figurális kompozíciók kerültek ki műhelyéből. 1983-ban SZOT-díjjal tüntették ki.

1936-1941: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István és Elekfy Jenő. 1940 óta kiállító művész; 1947 és 1957 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdiót vezette; 1950: Munkácsy-díj; 1953: Kossuth-díj. Olasz- és Görögországban, valamint Jugoszláviában járt tanulmányúton. Heroikus hangvételű olajképek után állapodott meg az egyéniségének inkább megfelelő akvarellnél és rézkarcnál; az előbbit nagy lírai átéléssel művelte, míg rézkarcaira a szecessziós hangvétel jellemző.

Egyéni kiállítások
1940, 1957, 1968, 1974 • Budapest
1958, 1971 • Szeged
1969 • Miskolc
1972 • Szombathely
1976 • Debrecen • Várpalota
1978 • Szolnok.

Jelzés jobbra lent: Imre