1D423 Conrad Gyula : "Golgotha" 1919

Akvarellel színezett papír rézkarc, üveglap mögött, régi keretben. Karcon belül datált jelzés jobbra lent: CONRAD GYULA 1919 Alatta jelezve kézzel, ceruzával: CONRAD GYULA Mű címe balra lent: GOLGOTHA

Szélesség: 46 cm
Magasság: 61.5 cm
Súly: 1.86 kg
A kép mérete keret nélkül (nyomódúc): 30.5 x 23.5 cm

CONRÁD GYULA BUDAPEST, 1877 - 1959, BUDAPEST

Festő, grafikus. Autodidakta. Vajda Zsigmondnál, majd Olgyai Viktornál tanult. Tagja volt
a KÉVE művésztársaságnak. Az 1910-es évektől rendszeresen szerepelt hazai és külföldi
grafikai kiállításokon. 1918-ban gyűjteményes tárlata nyílt a Nemzeti Szalonban. 1945-től
Szentendrén működött. Hagyatékának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében
található.Festő, grafikus. Autodidakta. Vajda Zsigmondnál, majd Olgyai Viktornál tanult. Tagja volt
a KÉVE művésztársaságnak. Az 1910-es évektől rendszeresen szerepelt hazai és külföldi
grafikai kiállításokon. 1918-ban gyűjteményes tárlata nyílt a Nemzeti Szalonban. 1945-től
Szentendrén működött. Hagyatékának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében
található.

Forrás: kieselbach.hu

Golgota

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kereszt a Szent Sír Bazilika kupoláján Jeruzsálemben, a feltételezett Golgota helyén

Munkácsy Mihály: Golgota (1884)

A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust.

Elhelyezkedése

A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.

Utóélete

Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szent Sír-templomot azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.

Forrás: wikipédia