Balogh Margit : "Óbuda" 1940

FKB782

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 44 x 22
Készült: Akvarell, Papír
A kép Balogh Margit (1898, 1965, Mohács, Budapest) alkotása.
Jelezve balra lent "Balogh Margit Óbuda 1940"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben fejezte be. Közben Szegeden Nyilassy Sándor is oktatta. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több művét a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd Münchenben folytatta és végül Szegeden, Nyilassy Sándor mellett fejezte be. Az emberábrázoláson kívül a tájfestés, a városrészletek megörökítése érdekelte. A finom tónusú tápéi utcák és a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Első tárlatát 1926-ban Szegeden rendezte. A következő évben Nyilassy Sándorral együtt állított ki. A húszas évek közepétől a Műcsarnokban is szerepelt. Sokfelé járt külföldön, nyugat-európai országokon kívül Kínába is eljutott. Véglegesen Budapesten telepedett le. Hátrahagyott alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak adományozta, amelyből 1965 tavaszán kiállítást rendeztek. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. Tanulmányait Budán, Deák-Ébner Lajos műtermében kezdte, majd a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és Münchenben folytatta. Szegeden Nyilassy Sándor mellett is folytatott tanulmányokat. Az alakábrázoláson kívül a tájfestés és a városrészletek megörökítése is érdekelte. 1924-től sűrűn szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1926-ban Szegeden rendezett önálló tárlatot. Több nyugat-európai országban, Kanadában és Kínában járt tanulmányúton, majd a fővárosban telepedett le. A finom tónusú tápéi utcák, valamint a dekoratív kanadai kikötők megjelenítése között csaknem félévszázad telt el, mégis egységesként nyilvánul meg e képekben a művésznő természetszeretete. Több munkáját a szegedi Móra Ferenc Múzeumra hagyta. (SzZ-SzKM, Éber)

Művészeti lexikon I-II.
Tanulmányait a bpesti képzőművészeti főiskolán végezte. Szegeden él. 1924 óta sűrűn szerepel a Műcsarnok tárlatain.