1I820 Varga Nándor Lajos: Olvasó nő

Papír grafika, borzolás, mezzotinto üveglap mögött, régi ezüst színű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: VARGA

Szélesség: 25 cm

Magasság: 33 cm

Súly: 0.56 kg

A kép mérete (nyomódúc) keret nélkül: 16.5 x 12 cm

Varga Nándor Lajos

festő, grafikus, művészeti író

Losonc, 1895-01-1

Elhalálozott: Budapest, 1978. április 17.

Szerző: Zsákovics Ferenc

1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a “rézkarcoló nemzedék” tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet – tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket – készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.

Irodalom

DÉVÉNYI I.: ~, Műterem, 1958/6.

TÖLGYESI J.: A vonal művésze, Művészet, 1968/2.

BAUER J.: ~ grafikái és festményei a Műcsarnokban, Művészet, 1970/7.

VÉGVÁRI L.: ~, Budapest, 1978

LÁSZLÓ GY.: A maratás nagymestere, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978

SEMSEY A.: ~ emlékezete, Kisgrafika 14, 1985/1.

GÁBOR D.: Centenáriumi tűnődések, Művelődés, 1994/12.

VARGA L.: ~ születésének 100. évfordulójára, Művészet Barátai, 1995/1.

P. SZABÓ E.: Grafikák történelmi háttérrel, Magyar Szemle, 1996/1.

Film

~ műtermében. MOSKÁL T. kisfilmje (1971-1972).

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások

1930 • Sleath Gallery [Komjáti Wanyerka Gyulával], London

1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]

1958 • Derkovits Terem, Budapest

1956 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak

1964 • Dürer Terem, Budapest

1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

1973 • Könyvtár, Jászberény

1975 • Balatoni Múzeum, Keszthely

1979 • Csók Galéria, Budapest

1988 • Paál László Terem, Budapest

1995 • Barcsay Terem, Budapest • Csepel Galéria, Budapest • Vármegye Galéria, Budapest • Városi Galéria, Sepsiszentgyörgy (kat.) • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár • Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet Székház, Zilah • Szilágysomlyó • Arcis Galéria, Sárvár • Mikó-vár, Csíkszereda • Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely

1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa

1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest

1948 • A rézkarc művészete, Művész Galéria, Budapest

1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest

1959, 1968, 1971, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1975 • Csók Galéria, Budapest

1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc

1992 • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely

1999 • XX. századi magyar grafika a Kecskeméti Képtár gyűjteményében, Kecskeméti Képtár és Ceglédi Galéria, Cegléd.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Szombathelyi Képtár, Szombathely

Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

British Museum, London

Albertina, Bécs

National Gallery, Washington

Cleveland Museum of Art

Kecskeméti Képtár, Kecskemét.

Forrás: artportal.hu