Kondor Béla (1931-1972) Kísértés (1966) című rézkarca /15x29,5 cm/

Technikája: rézkarc papíron

Mérete: 15 x 29,5 cm + a paszpartúra

Kondor Béla festő, grafikus

Született: Pestszentlőrinc, 1931-02-17

Elhalálozott: Budapest, 1972. december 12.

1950-1956: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő, majd harmadévtől grafika szakon, mesterei: Barcsay Jenő, Kmetty János, Domanovszky Endre, Koffán Károly. 1959: Derkovits-ösztöndíj; 1963: Országos Grafikai Biennálé nagydíja, Miskolc; 1965: Tokiói Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottja; 1965, 1971: Munkácsy-díj; 1966: Luganoi Grafikai Biennálé külön meghívottja; 1970: Krakkói Nemzetközi Grafikai Biennálé díjazottja; 1990: posztumusz Kossuth-díj. Rendszeresen dolgozott a miskolci és a kecskeméti művésztelepeken, tanulmányúton járt Franciaországban, Jugoszláviában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban. Készített fametszetet, rézkarcot, hidegtűt, litográfiát, monotypiát, papírmetszetet, fényképet. Festett vászonra, fára, üvegre, falra, írt verset és ritkábban prózát. Kitűnően orgonált, ezért is nevezték uomo universalenak. Megalkudni nem tudó, saját törvényei szerint élő és alkotó személyisége miatt már a főiskolán vihart kavart maga körül. A főiskola festő szakáról való eltanácsolástól a tehetségét már korán felismerő mesterei, Barcsay és Koffán mentették meg, így került a grafika szakra. Diplomamunkáját Juhász Ferenc: Tékozló országcímű művéhez készítette. A fiatal művészről 1956-ban jelent meg az első írás az Új Hangcímű folyóiratban (szerk.: Bodnár György). A cikk szerzője Németh Lajos művészettörténész volt, aki ~ barátja, művészetének elemzője, majd monográfusa lett. Pályája során gyakran gyűlt meg a baja a hivatalos művészetpolitika diktátoraival. Elbeszélő, a múlt nagy tradícióihoz kapcsolódó művészete nem tartozott az avantgárd irányzatokhoz. Művészeti felfogása, egyéni világa, sajátos látásmódja a 60-as évek művészetszemléletével sem volt összeegyeztethető. Fogadott mesterei, Giotto, Dürer, Rembrandt, Goya, Blake, Picasso és mások, igazodást jelentettek számára, de művészete sohasem vált archaikussá vagy eklektikussá. Stílust és egyéni mitológiát teremtett, amely követhetetlen volt, de sokan kerültek hatása alá a kortársak és következő művésznemzedék tagjai közül. Művészetében újraértelmezte az egyetemes szimbólumokat, jelképeket, motívumokat, választ keresve saját korának kérdéseire. A kondori ikonográfia visszatérő figurája az ember-Krisztus (Krisztus a kereszten, monotypia-sorozat, 1960; Szerb Krisztus, 1962; Útszéli feszület, rézkarc, 1963; Pléh Krisztus, 1964; Krisztus I., II., III., 1971) és az ember-angyal (Négy angyal, rézkarc, 1957; Pártütő angyal, rézkarc, 1957; A mennyország meghódítása, rézkarc, 1957; Angyal és a festő,1961; Angyal kalitkával, monotypia, 1963; A géprepülés géniusza, 1964; Angyal, 1968; Ítélkező, 1968; Rajz I., 1969; Szobrász, 1970; Bukott angyal, 1970; Angyal a város fölött, 1972). A kondori életmű emblematikussá vált darabja, az ún. ikonos korszak főműve, a Darázskirály(1963). A rovar, a madár, az angyal, a repülés, a szárnyalás motívumai ~nál konkrét és átvitt értelemben egyaránt értelmezhető. Hasonló jelképrendszerre és kompozícióra épül a Két fej(1958); A műtücsök felbocsátása (1958); Apostol kis repülővel (1960); Férfi konstrukcióval (1964) és az Öreg király (1968). Apokaliptikus víziói az emberiség meddő harcairól szólnak. Az Apokalipszis bábokkal és masinákkal (1956); Az atomágyú felállítása (1959); A romantikus tanulmányok I., II., III. (1964); a Rakétakilövő állvány (1966) mind az emberiséget féltő, morális kérdéseket boncolgató festő látomásai. ~ már a főiskolai években vonzódott a muráliához. Első megbízását a Pécsi Uránvárosi Óvoda kerámiafalának megtervezésére kapta, de a zsűri hosszas huzavona után nem fogadta el a munkát. Az elutasított pannók ma a pécsi Modern Képtár állandó kiállításán láthatók. Hasonló a története a Szentek bevonulása a városba című alkotásnak, melyet élete utolsó esztendejében festett. Az eredetileg a Kereskedelmi Kamara falára készült, majd kizsűrizett munkát a festő halála után a Kiscelli Múzeum vásárolta meg. A Szentek bevonulása a festői életmű egyik csúcspontja, művészi elképzeléseinek összegzése. Életében csak ritkán vásárolt tőle múzeum, egyik megélhetési forrása a könyvillusztrálás volt. Rajzai folyóiratokban is megjelentek, többek között az Élet és Irodalomban, melynek Nagy László volt a munkatársa. Húsz kötet jelent meg illusztrációival (F. Dürrenmatt: A baleset, 1958; Ébredő Afrika, 1961; E. Hemingway: Az öreg halász és a tenger, 1965; J. Paul: Gyámoltalan hősök, 1966). Szerteágazó érdeklődése, állandó kísérletező kedve új technikák kipróbálásához vezette. Élete utolsó éveiben fényképeket készített, tárgyuk a műteremben álló, pálcikákból eszkábált repülőgép-szerkezetek voltak (a Csend és a Katasztrófa sorozatok).

Film
ZSIGMONDI B. portréfilmje, MTV, 1974
~ kiállításai (szerk.: NAGY T. K.) MŰ-TEREMT-ÉS, 1997, 1998.
Irodalom
NÉMETH L.: ~ rézkarcairól, Új Hang, 1956/8.
NÉMETH L.: ~ művészetéről, Művészet, 1964/4.
B. SUPKA M.: A magyar képzőművészet költői,Művészet, 1964/10.
FRANK J.: ~ , Élet és Irodalom, 1965. augusztus 28.
SZÉLES K.: Szövevények és szerkezetek, ~ rajzairól, Alföld, 1967/9.
NÉMETH L.: ~ pannója a Margitszigeti Nagyszállóban, Kritika, 1968/4.
NÉMETH L.: Modern magyar művészet,Budapest, 1968.
PILINSZKY J.: Egyszerre szólnak valamennyi nyelven, Élet és Irodalom, 1970. január 3.
MIKLÓS P.: Ikonográfia, Kritika, 1970/6.
KOVÁCS P.: Az utolsó ikonfestő, Kortárs, 1973/3.
NÉMETH L.: ~ művészi világképe, Művészet, 1973/3.
RÓZSA GY.: ~ , Új Írás, 1974/3.
NÉMETH L.: ~, Budapest, 1976
KRUNÁK E.: ~ grafikai munkássága, Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1979
TÓTH É.: Samu levelei, Jelenkor, 1980/8.
TÓBIÁS Á.: ~ és a zene, Művészet, 1980/7.
BOLGÁR K.-NAGY T. K.: ~ (életmű kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1984)
PETERNÁK M.: ~ fényképeiről, Művészet, 1984/8.
RUTTKAY H.: A kondori "művészattitűd", Új Auróra, 1986/3.
RÉNYI A.: A mítosz képétől a kép mítoszáig,Művészettörténeti Értesítő, 1988/1-2.
NAGY T. K.: Adalékok ~ életművének utóéletéhez, Új Művészet, 1991/5.
NAGY T. K.: (kat., bev. tan., Miskolci Galéria, 1992)
SZÍPŐCS K.: ~ prófétákkal vacsorázik, Magyar Szemle, 1993/3.
ANDRÁSI G.-PATAKI G.-SZÜCS GY.-ZWICKL A.: Magyar képzőművészet a 20. században,Budapest, 1999.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1960 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1962 • Miami Museum of Modern Art
1963 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1963 • Jókai Klub, Budapest
1964 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1964 • Dürer Terem, Budapest
1964 • Salon Gradskoj M., Szabadka
1965 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.)
1966 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1968 • Hazafias Népfront V. ker. Klubja, Budapest
1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1970 • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
1972 • Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterem, Budapest [Melocco Miklóssal, Pásztor Gáborral]
1972 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1973 • Helikon Galéria, Budapest
Állandó kiállítása
1977-1985 • Herman Ottó Múzeum Képtára, Miskolc
1992-1997 • Miskolci Galéria Hunyadi utcai kiállítóhelye, Miskolc (kat.)
2000 • Miskolci Galéria, Miskolc • Kondor Béla Terem, Budapest
Emlékkiállítások
1973 • Tihany (gyűjt. kat.)
1974 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Miskolci Galéria, Miskolc • Szentendre
1977 • Fészek Klub, Budapest • Koszta József Múzeum, Szentes
1979 • Magyar Intézet, Varsó
1980 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
1981 • Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan (kat.) • Vigadó Galéria, Budapest (kat.)
1984 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (életmű-kiállítás, kat.)
1985-1986 • Miskolc, Salgótarján, Szombathely
Szabadka, Belgrád, Varsó, Prága, Bécs, Berlin
1989 • Árkád Galéria, Budapest
1991 • Miskolci Galéria, Miskolc
1996 • Nagykanizsa
1997 • Csók Képtár, Székesfehérvár (kat.)
1998 • Tihanyi Galéria, Tihany
1999 • Kecskemét.

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1953, 1954, 1955, 1959, 1962, 1965 • 4., 5., 6., 7., 9., 10. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1958 • Magyar Költészet – Mai Magyar Grafika,Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc
1963 • II. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc • Fiatal Művészek III. Nemzetközi Párizsi Biennálé,Musée d’Art Moderne, Párizs
1964 • Kortárs magyar művészet, Neue Galerie der Stadt, Linz • Kortárs magyar művészek,Locarno • VIII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Madách Imre Emlékkiállítás,Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest • IV. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Tokió
1966 • Magyarországi művészet, Graz • IX. Grafikai Biennálé, Lugano
I. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó
1968 • Mai Magyar Grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kortárs magyar művészet,Essen • XXXIV Velencei Biennálé, Velence [Kokas Ignáccal, Vilt Tiborral] • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969 • Magyar Művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1970 • III. Nemzetközi Grafikai Biennálé, Krakkó
1971 • Száz év művészete Magyarországon,Museum am Ostwal, Dortmund
1973 • Mai magyar grafika, Magyar Akadémia, Róma
1974 • Magyar művészet, Taidehalli, Helsinki
1976 • XX. századi magyar festészet, Palazzo Reale, Milánó
1977 • Dévényi Iván Gyűjteménye, Műcsarnok, Győr
1979 • Magyar festészet a XX. században, Fundacao Calouste Gulbenkian, Lisszabon, Palacio de Cristal, Madrid • Dr. Rácz István magángyűjteménye, Somogyi Képtár, Kaposvár
1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Bakonyi Múzeum, Veszprém
Fővárosi Képtár, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Miskolci Galéria, Miskolc
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Somogyi Képtár, Kaposvár
Városi Galéria, Linz.

A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!

(rézkarc, rézmetszet, fametszet, grafika, sokszorosított grafika, szitanyomat, linómetszet)