Bodor Miklós (1925 - 2010)

1925-ben született Nagykörűben. 1963-ban rajzszakon végzett a Szegedi Tanárképző Főiskolán. Első önálló kiállítása is ebben az évben volt a Kiskun Múzeuban.
1958-ban főleg ipari tanulókkal foglalkozott és 11 évig vezette a Holló László Képzőművészeti Szakkört. 1973-ig elsősorban festészettel foglalkozik; 1973-tól szinte csak rajzol és megváltoztatja stílusát. Kidolgozza az egyenletes vastagságú, folyamatos vonallal rajzolás módszerét.
1980 körül lendületet kap munkássága, megismerve feleségét, Zsófikát, akivel a bugaci ősborókás szélén fekvő Móricgátra költözik. Itt a homokhátsági ősborókásban a fénnyel derített tájat kívánta megjeleníteni, a legapróbb részletektől a teljességig. Így jutott el a kék szamárkenyér szépségében megtestesülő szemléleti összegzéshez.
1987-ben a koronázási palást alapján megtervezi a "Szent István palástja" csipketerítőt, amely varrott formában a következő évban BNV díjet nyert s melyet II. János Pál Pápa kapott ajándékba. 1992 júniusában Kámba költözik, pár kilométerre a Jeli arborétumtól. Bodor Miklós gazdag életműve 3000-nél több grafikát, többszáz olajfestményt, és pasztelt foglal magába. Művein legtöbbször a természet jelenik meg. Ábrázolását a visszafogott színek és a kiegyenlített kompozíciós törekvés jellemzi.