EISENMAYER Tibor

EISENMAYER Tibor
festő, grafikus
(Budapest, 1943. június 13.–Budapest, 1993. április 25.)


1962-1966: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bernáth Aurél. 1969, 1974: Stúdió-díj; 1971-1973: Derkovits-ösztöndíj. 1966 óta szerepelt műveivel kiállításokon. Pályája elején széles, erőteljes vonalakkal rajzolt grafikákat, metszeteket, figuratív festményeket. Főként portrékat alkotott, melyeken a kontúrok fogták egységbe a kompozíciót. A 70-es években képi világa széttöredezik. Motívumai arcképek, faltöredékek, rácsok, ablakok, melyeket kiemelve, egymás mellé helyezve, feszes kompozíciókat készített. A 80-as évekre nyersen, szabadon festett, felfokozott színellentétekre épülő nagyméretű műveket hozott létre. Képein a fehér és árnyalatai váltak uralkodóvá. Tiszta, keveretlen színekkel festette a fehér alapból előtűnő motívumokat. Az 1980-as évek közepén saját műveiből vett részleteket kezdett fotózni. A részleteket nagyította, a pozitív és negatív képeket egymásra montírozta, újra lefényképezte, gazdag struktúrájú műveket alkotva.

Mesterei: Bernáth Aurél.