Szujó Zoltán

Szujó Zoltán 1944-ben született Endrődön. A kirakatrendezői iskola elvégzése után 1968-ban telepedett le Salgótarjánban, ahol különböző intézményeknél (a Megyei Művelődési Központban, a Nógrád megyei Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalatnál stb.) grafikusként dolgozott. Számos önálló és csoportos kiállítás résztvevője volt. Rendszeresen szerepelt a Salgótarjáni Tavaszi Tárlatokon és a Területi Szervezet tárlatain. 1968-tól a Nógrád megyei képzőművészeti stúdió, 1976-tól pedig a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja volt. 1975-ben Madách-díjat kapott "Levéltári jegyzetlapok" című sorozatáért, melynek lapjain a múlt történéseit a mindennapok emberi sorsaival ötvözte.1986-ban halt meg Sümegen.

Egyedi hangvételű, invenciózus és bátran virtuóznak tekinthető grafikái a korszak talán legjelentősebb salgótarjáni grafikusművészévé avatják. Kocsma- és piaci jelenetei, lecsúszott egzisztenciái hű képet nyújtanak a kor kisemberéről. Artisztikus vonalrajzú sokszorosított grafikáin előszeretettel örökített meg lecsúszott egzisztenciákat, bizarr történéseket. Jelentősek Ginsberg, Joyce, Bulgakov, Dylan Thomas műveihez készített lapjai.

Életműve szétszóródott. Teljes grafikai sorozatokat alig néhány gyűjtő mondhat magáénak.